Szabadság a gyermeknevelésre tekintettel
A munka és a családi élet közötti összhang megteremtésének egyik legfontosabb munkajogi eszköze, hogy a szabályozás távolléteket biztosít a gyermekneveléssel összefüggésben. Az alábbiakban a gyermekneveléssel összefüggő szabads
A munka és a családi élet közötti összhang megteremtésének egyik legfontosabb munkajogi eszköze, hogy a szabályozás távolléteket biztosít a gyermekneveléssel összefüggésben. Az alábbiakban a gyermekneveléssel összefüggő szabadságokat tekintjük át.
A gyermeknevelésre tekintettel járó talán legismertebb kedvezmény a gyermek után járó pótszabadság. Az új Munka Törvénykönyve (Mt.) is fenntartja, hogy a munkavállalónak a 16 évnél fiatalabb 1 gyermeke után 2, 2 gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben jár, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Újdonság, hogy a fogyatékos gyermekek után további két munkanap pótszabadságot biztosít az új Mt.
Ahogy 2012. január 1-je óta jelenleg is, az új Mt. szerint is mindkét szülőt megilleti a gyermek után járó pótszabadság. Nem kell tehát vizsgálni, hogy melyikük vesz nagyobb mértékben részt a gyermeknevelésben. A pótszabadság akkor is mindkét szülőnek jár, ha például az egyikük gyermekgondozási szabadságon van, vagy mindketten ugyanannál a munkáltatónál dolgoznak. A gyermekek után járó pótszabadság célja az, hogy a szülő több időt tudjon a gyermekével tölteni. Ebből eredően a munkavállaló csak akkor tarthat igényt rá, ha valóban részt vesz a gyermek gondozásában, nevelésében. Az Mt. szerint ugyanis csak az után a gyermek után jár a pótszabadság, akit a munkavállaló a saját háztartásban nevel vagy gondoz, illetve akivel életvitelszerűen együtt él, és akinek gondozásából a gyermek rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki (lásd a gyermek fogalmának meghatározását a törvény végén).
Az új törvény pótszabadsággá alakítja az apák munkaidő-kedvezményét. Ez alapján az apa 5 munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha gyermeke születik. Eltérően az összes többi pótszabadságtól, ezt nem a tárgyév folyamán akármikor, hanem legkésőbb a születést követő második hónap végéig kell kiadni a munkavállalónak, mégpedig a kérésének megfelelő ütemezésben. Ha a munkavállalónak ikergyermekei születnek, 7 munkanap pótszabadságra jogosult. A törvény kifejezetten kimondja, hogy a pótszabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik, vagy meghal. Érdekesség, hogy míg ma az apák munkaidő-kedvezményére járó távolléti díjat a munkáltató megigényelheti az állami költségvetésből, erre valószínűleg az új törvény mellett nem lesz lehetőség. Erre utal, hogy munkaidő-kedvezményből pótszabadsággá alakult ez a távollét. Így várhatóan ezekre a napokra a munkáltatót terheli majd a munkavállalónak fizetendő távolléti díj.
Az új törvénnyel megszűnik az a lehetőség, hogy a munkavállaló évente 3 munkanap szabadságot előzetes értesítés nélkül, akár azonnali hatállyal igénybe vehessen, ha ezt valamilyen különösen fontos személyi, családi körülmény indokolja. Ez a fajta expressz szabadság a gyermeket nevelőknek igen fontos lehet. Bár ez a lehetőség megszűnik, megmarad az a 2012. január 1-jétől már alkalmazandó szabály, hogy a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok miatt indokolt távollét tartamára. „Igazolt” távollétnek minősül tehát, ha a munkavállaló valamilyen rendkívüli családi ok miatt nem tud munkát végezni, például mert gyermekét kell orvoshoz vinnie. Erre az időre munkabér nem jár a munkavállalónak.
Fontos, hogy ennek a távollétnek nincs időbeli korlátja, tehát mindaddig fennáll a mentesülés, amíg a családi körülmény „különös méltánylást” érdemel. Például, a szülő jogszerűen marad távol a másnap reggeli munkavégzéstől, ha gyermeke éjszakai rosszul volt, reggel kórházba kellett vinnie. A mentesülés azonban csak a helyzet „rendkívülisége” alatt áll fenn, azaz itt például addig, amíg a gyermeket a kórházban elhelyezik, felügyeletét az egészségügyi szakszemélyzet átveszi. Természetesen a munkáltató kérheti annak igazolását, hogy a munkavállaló e jogcímen pontosan milyen okból maradt távol a munkavégzéstől. Az együttműködési kötelezettség alapján az is elvárható, hogy a munkavállaló amint lehetséges, bejelentse a munkáltatónak, hogy miért nem tud megjelenni.
Hozzászólni, valamint a hozzászólások és a teljes bejegyzés olvasásához kattintson, az Új Munka Törvénykönyve oldalra
