A CHN a WBECS-ről jelenti: Coaching egyetemistáknak, akik a jövő vezetői lesznek

A WBECS-ről jelentjük – a világ legnagyobb online coach képzési fóruma – itt minden előadásról beszámolót adunk hétről hétre.

Tom Kolditz az alapító igazgatója a Rice Egyetem „Ann és John Doerr Új Vezetőkért Szervezet”-ének, amely a világon egyedülálló módon a Rice Egyetem összes diákja számára elérhető vezetőképző program. Dr. Kolditz saját több, mint 28 éves vezetői tapasztalatát katonai vezetőként szerezte négy kontinensen töltött 35 éves szolgálata során.

A coaching fogalma sokáig kizárólag vezetői coaching-ként volt értelmezhető. Pedig a fogalom önmagában túlmutat ezen, hiszen a módszertan arra ösztönöz, hogy az ember kihozza magából a legtöbbet, és ez nemcsak az üzleti vagy katonai vezetők számára fontos.

Dr. Kolditz a coaching egy olyan területét mutatja be, amely amellett, hogy jelentős új piaccá válhat a coach-ok számára, fontos szerepet tölthet be a vezetők új generációjának a nevelésében, ez pedig az egyetemista korosztály coaching-ja - a vezetői kompetenciákat illetően. Számos amerikai egyetem hitvallásában található arra vonatkozó utalás, hogy a „jövő vezetőit nevelik”. Azoknak a programoknak a száma azonban még az üzleti iskolákban is kevés, amelyek valóban a vezetői lét kihívásaira készítenének fel, vagy a vezetői kompetenciák fejlesztésére fordítanának megfelelő figyelmet. Ezért olyan különleges az a coaching program, amelyet a Rice Egyetem biztosít diákjai számára.

Hogyan mérhető egy ilyen program sikere?

A diákokat profi ICF (Nemzetközi Coaching Szövetség által akkreditált) coach-ok támogatják vezetői témákban. Elsőre paradoxonnak tűnhet ez az állítás, hiszen, ha valaki diák, akkor idejének nagy részében tanul, ugyan mit tudhat ő a vezetői kihívásokról, amikor még nem is dolgozik? Hmm. Ha jobban belegondolunk, az egyetemi közeg sem különbözik annyira egy majdani munkahely keretrendszerétől. Az iskolában is vannak határidők, értékelik a teljesítményünket, tagjai vagyunk különböző csoportoknak, amelyek csoporthelyzetek és szerepek sokaságát hozzák magukkal, hasonlóan egy későbbi munkahelyhez. Itt nem egy tervező irodát vezető mérnök készségei vannak a fókuszban, hanem egy mérnök diák vezetői készségei a tervezői csoportban. Ha így nézzük rengeteg helyzet adódik, ami alkalmas arra, hogy a diákok a vezetői készségeiken dolgozzanak.

Ebben a programban eddig összesen 7200 diák (szemeszterenként 400 fő) vehetett részt 5 alkalmas coaching folyamatban.

Eredményeiket három fő területen vizsgálták statisztikai módszerekkel a kutatást támogató pszichológusok:

• viselkedéses dimenzió – készségekben, kompetenciákban észrevehető változások
• érzelmi dimenzió – EQ, azaz érzelmi intelligencia mérés
• kognitív dimenzió

Az egyik legfontosabb mérőeszköz a „vezetői identitás” skála, amely annak a fokát méri, hogy valaki mennyire tud magára vezetőként tekinteni, mennyire hisz abban, hogy képes vezetőként viselkedni és mennyire próbál lehetőséget találni arra, hogy ezt ki is próbálja.

A befektetett munka megtérülése leginkább a programban részt vevő diákok sorsának utánkövetése során vált nyilvánvalóvá:

• gyorsabban kaptak munkát és magasabb fizetésért tudtak elhelyezkedni a többi egyetemista átlagához képest
• magasabb volt az elköteleződésük az egyetemük iránt
• gyakrabban adakoztak a későbbiekben az egyetem számára
• pszichológiai felmérésekkel kimutathatóan javult az elégedettségi szintjük az élethelyzetüket és az életcéljukat illetően
• az etnikai kisebbség közé tartozó diákok 10 %-kal magasabb arányban fejezték be egyetemi tanulmányaikat a programban részt nem vevő társaikhoz képest

Elgondolkodtatóak a fenti eredmények. Nemcsak amiatt, amit a puszta mérőszámok jelenthetnek a résztvevők valós életében a vizsgált területeken, hanem maga a tény, hogy itt az egyetemista korosztályról van szó. Az én személyes tapasztalatom az, hogy sokszor még a vezetők sincsenek teljesen tisztában azzal, hogy mi mindent lehet elérni egy profi coach támogatásával. Gyakran meg kell először mutatni, hogy működik a módszertan, és aki fogékony rá és akit érdekel, annál jól fog működni – kivétel nélkül. Milyen hasznos lenne, ha már fiatal felnőttként sokkal többen megismerkedhetnének ezzel az érzéssel. Így tudna megszületni az igazi coach típusú vezető olyan fiatalokból, akik a saját személyes fejlődésük érdekében is hisznek benne és használják is a coaching-ot.

Pozsik Darinka
Business & Executive coaching
a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakos hallgatója