A CHN a WBECS-ről jelenti: Tony Holmwood – A vezetők, mint coachok – emberközpontú megközelítés

A WBECS-ről jelentjük – a világ legnagyobb online coach képzési fóruma – itt minden előadásról beszámolót adunk hétről hétre.

Tony Holmwood előadásában azt mutatja be, hogy a vállalati kultúrákat alakító vezetők viselkedése hogyan alkalmazkodik. Célja, hogy a hagyományos irányító stílus, mint vezetői ismérv helyett egy sokkal hitelesebb, a helyzetekhez igazodó vezetői magatartás legyen a követendő példa. Ahhoz, hogy egy vezető jó coachként vezethesse a szervezeti átalakulásokat nyitottnak, elfogadónak, alkalmazkodónak és mindenek felett öntudatosnak kell lenni. Coachként tudatosítania kell munkatársaiban az önképüket, az öntudatosságukat, az önbizalmukat, a bizalmat és az önállóságot, hogy a legjobbat hozza ki belőlük.

A vezetőket a Függőleges Fejlődési (Vertical Development) vagy a Hét Vezetői Átalakulás (Seven Leadership Transformations) egyes lépcsőfokain vizsgálja.

 

Az ábra bal oldalán szereplő vezetők a hagyományosak. Az opportunista nagyon szókimondó és asszertív, a konformista a szabályoknak él és jó szabályalkotó, a szakértőre meg minden vállalatnak szüksége van szaktudása miatt. Alapvetően feladat orientáltak. A „törtető” (achiever) már célorientált. A reaktív beállítottságot proaktív gondolkodás váltja fel. Az ábra jobb oldalán találhatók az átalakítást irányító vezetői típusok. Az individualista és stratéga már célközpontú. Az individualista magasszintű öntudatossága már kinyitja számára a világot, hiszen ellentétben például a Törtető sikerfókuszával az Individualista már tisztában van nem csak az erősségekkel, hanem a gyengeségekkel is. Értik és érzékelik a motivációkat, félelmeket, vágyakat, figyelik a reakciókat és válaszokat. Az individualista az egy-egybeli coachingban nagyon jók. Gondolkodók és öntudatosságuk miatt a jelenben vannak és megélik azt. A már stratéga fázisban lévő vezetők az érzelmeket tekintve nagyon megfontoltak. Alkalmazkodó személyiségükkel kiaknázzák a kapcsolatokban rejlő lehetőségeket és azokat szisztematikusan beépítik a jövő formázásába. Az alkimisták a társadalom formálói, mint például Martin Luther King vagy Nelson Mandela. Míg a stratégák inkább csak szervezeten belül változások generálói, ők már a társadalom jövőképét formálják. Az átalakítással járó vezetés (transformational leadership) leginkább az érzelmi intelligenciával köthető össze, a megérzésekről és szívből jövő vezetésről szól. A fenti ábra bal és jobb oldalán álló eltérő vezetési stílusok közötti különbségeket az alábbi táblázat mutatja be legjobban (a hagyományos irányító vs szenvedélyes coach szemléletű vezetés).

 

 

Minél inkább nyitottak vagyunk és minél inkább a „meg-tudom-csinálni” hozzáállást képviseljük, annál inkább képesek vagyunk tanulni és alkalmazkodni. Ennek a kialakítása munkatársainkban egy nehéz feladat. Ehhez szükséges (példamutatáson keresztül) az önbecsülésüket tudatosan egyre magasabb szintre hozni. Hiszen a végső cél (ismétlem a bevezetésben elhangzottat) nem más, mint coachként elősegítse, hogy munkatársai fejlesszék az önképüket, az öntudatosságukat, az önbizalmukat, érezzék a bizalmat és önállóságot, ami által legjobbat nyújtják.

Holmwood egy párhuzamot hoz az emberi fejlődés fázisai és az önkép fejlesztés között.  

 

 

Ehhez segítségül a BBDM-et használja (Balance Behavioral Development Model). A BBDM egyes kvadránsaira építi rá a Vertikális Fejlődés modelljének stádiumait. Az egyes az opportunista és a konformista. A kettes a szakértő és törtető. A hármas az individualista, míg a négyes a stratéga. Holmwood szemléletesen mutatja be az egyes fázisokat. Első fázis a gyermeki agy, amely a félelmek eloszlatására, a szülői kapcsolat és bizalom kialakítására összpontosít. A kapcsolatok számának növelésével az érzelmek menedzselését is megtanulja. A kettes fázisban, mint a gyermeki test esetében, megtanuljuk az erősségeinket kamatoztatni és elsajátítani az önreflekciót. A harmadik fázis – serdülőkor – amikor is meglátjuk és felfedezzük önmagunkat elfogadva önképünk annak minden erősségével és hibájával, megélve a pillanatot. Elérve a negyedik fázisba – mint meglett felnőtt – kezdődik a tényleges utazás, ahol már kamatoztatjuk minden tudásunk önmagunkról, nyitottan a lehetőségekre, ösztöneinkre hallgatva VEZETHETÜNK.

Összefoglalva tehát, minden egyes lépcsőfok egy mélyebb megismerést eredményez saját identitásunkból és az énképünk kapcsolatainkon keresztül formálódik.   

 

Szeli-Bognár Nóra

Coach, Motivációs Térkép Partner, tréner