"Gyerek van?"
Nemrég feltettem a kérdés, hogy miről szóljon a következő bejegyzés a blogon. A javasolt téma - nem csak az FB oldalon - de e-mailben, privát üzenetben is az volt, hogy hogyan oldjuk meg a pályázáskor a gyermekekről szóló informáci
Nemrég feltettem a kérdés, hogy miről szóljon a következő bejegyzés a blogon. A javasolt téma - nem csak az FB oldalon - de e-mailben, privát üzenetben is az volt, hogy hogyan oldjuk meg a pályázáskor a gyermekekről szóló információ "tálalását". Mert ugye van, aki arra esküszik, hogy nem kell beleírni, van aki nem tagadja le, már az elején közli. Pláne akkor érdekes ez, ha a foglalkoztatási költségekkel kapcsolatos kedvezmény érvényesítésére is szeretne apellálni a pályázó anyuka, mert hogy hát ő ugye kevesebbe kerülne a cégnek... :-)
Hogy ne ismételjen nagyon magam, kezdetnek ajánlom egy áprilisi cikkemet, amiben a "beleírjuk-e a CV-be, vagy ne" kérdést boncolgatom. Ebben a kérdésben továbbra sem látok nagyon más utat, szerintem próbálkozni kell, kinek ez, kinek az jön be. Sok mindentől függ, hogy kinek mit tanácsolok. Nem mindegy például, hogy ki a jövőbeli munkáltató. Van egy kedves barátnőm, aki a kicsi lánya mellől pályázott új állásra, a kezdetektől (értsd már a CV-jébe is beleírta) tudták, hogy mekkora a kislánya, s egyáltalán fel sem merült a munkáltatóban, hogy a gyermek miatt ne őt válasszák. Lelkes volt, szakmailag vérprofi, és úgy pörgött (alapjáraton :-)), hogy biztosak lehettek benne, ugyanazt tudja majd nyújtani, mint egy szingli huszonéves (talán "csak" némileg érettebb, tapasztaltabb ;-) ). Nyilván itt a vállalat kultúrájában eleve benne volt a rugalmasság, mint érték, az otthoni munkavégzés lehetősége, az az elfogadott gondolat, hogy nem csak az végez munkát, aki az iroda négy fala között, a főnök szeme láttára veri a laptopot, hanem otthonról is lehet eredményes munkát végezni, teljesíteni a napi, heti, havi elvárásokat. Ezzel szemben tudok olyan munkáltatókat is idehaza, ahol csak a részmunkaidő, távmunka, vagy a kisgyermekes munkavállaló szavak hallatán a szociban edződött, vagy éppen kis magyar vállalkozói mentalitást képviselő HR-es épphogy keresztet nem hány, és szenteltvizet nem locsol ránk, mert efféle ördögtől való dolgokat mi ne is említsünk az interjún. Ezeken a helyeken tehát nem biztos, hogy a gyerekkel kell nyitni az interjút...
Azt is figyelembe kell venni az állást kereső anyukának, hogy mik a munkakör sajátosságai, jellemzői. Mekkora gondot okoz egy egy hetes betegség, s kiesés? Van, aki átvállalja a munkát addig helyettünk? Ha mi lennénk az egyetlen munkavállaló a cégnél, aki azt a bizonyos munkakört el tudja látni, s nem lenne helyettesünk, bizony nem könnyű gyerekkel pályázni. Volt egy ügyfelem, aki korábban egy kis üzletben eladóként dolgozott, s eleve tudta, nem fog tudni sem ide visszajönni, sem másik ilyen helyre pályázni, mert nem volt váltótársa, azaz a főnöke elvárta, hogy betegen is bemenjen dolgozni, különben a boltot senki más neki nyitotta ki. (Zárójelesen jegyzem meg, nem túl törvényes megoldás ez.) Ha azonban meg van oldva a helyettesítés, a munkáltatónak sem olyan nagy érvégés néha egy kis betegség, s így könnyebben vesznek fel kisgyermekes anyukát.
A kedvezményre is így szabad gondolni, ugyanezzel a logikával: ha jelentős a teljes bérköltséghez képest az az adó és hozzájárulás, amit megspórolhat a munkáltató, akkor ez igenis lehet egy érv az anyuka mellett a többi jelölttel szemben (itt ugye 2 évig bruttó 100.000 Ft-ig terjedő bérnél, teljes munkaidős foglalkoztatás esetén összesen 28,5 % szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást spórolhat meg a munkáltató, majd a harmadik évben 14,5 %-ot). De ha a maximálisan megspórolható 28.500 Ft eltörpül a teljes foglalkoztatási költség mellett egy 300.000 bruttó fizetésű munkavállalónál, rögtön kisebb a "csábítás", hogy a munkáltató bevállalja az esetleges (de az ő fejében tényként szereplő) betegeskedést és hiányzást némi kedvezményért cserébe. Ez elsősorban tehát ott lehet előny, ahol alacsonyabb pozíciókról - és bérekről - beszélünk, vagy ahol a bérköltségek legális és tudatos csökkentése némi családbarát szemlélettel párosul (ahol mondjuk a HR-es maga is anyuka, s ezért forszírozza ezt a vezetőségnél).
Azt is érdemes meggondolni, hogy van-e, aki beugrik helyetted, ha beteg a kicsid. Ha igen, bátrabban hangoztathatod, hogy nem gond az influenzaszezon, mert nagymamák hada áll készenlétben, míg ha teljesen egyedül kell megoldanod a jövőben az ilyen helyzeteket, rögtön nem olyan nagy mellénnyel nyitsz az interjún :-(
Összességében: nincs aranyszabály (bocs!).
A fontos az, hogy találd meg azt a megoldást, ami hozzád közel áll, ami neked szimpatikus, s ha ez mégsem vezet sikerre, merj változtatni! Keresd az új forrásokat, az új módszereket. Ha nem válnak be az álláshirdetések, ne törj le, mozgósítsd a kapcsolatrendszeredet, a régi barátokat, járj el állásbörzére, keress új, kreatív megoldásokat a képességeid és gyakorlatod bemutatására.