Képzés-fejlesztési rendszerek illeszkedése a szervezeti funkciókhoz

Képzés-fejlesztés alatt egy olyan, szervezet által irányított tanulási folyamatot érthetünk, mely egyéni, csoportos vagy szervezeti szinteken tapasztalatok, tudás, készségek vagy értékek megszerzésére irányul és hozzájárul a vállalat stratégiai céljainak eléréséhez, valamint a munkakör, vagy feladat sikeres elvégzéséhez.

A képzés és a fejlesztés nem egyenlő jelentéssel bír. A képzés inkább egy rövid távú folyamatot jelent, mely arra irányul, hogy a munkavállaló képes legyen egy adott feladat elvégzéséhez. A fejlesztés viszont egy hosszabb távú folyamat, ami túlmutat a munkavállaló jelenlegi munkakörén, feladatán és egy jövőbeli cél elérése érdekében alakít ki fejlesztési lépéseket.

A képzés-fejlesztés rendszer kialakításához első körben elengedhetetlen a szervezet stratégiájának kialakítása. Fontos megvizsgálni a céggel, illetve munkavállalókkal kapcsolatos várható változásokat (pl: előléptetéseket, áthelyezéseket, elbocsátásokat) és ehhez kapcsolni a jövőbeli képzési és fejlesztési terveket. Ezeknek a terveknek a szervezet üzleti igényeiből, stratégiájából kell kiindulnia és mindvégig szorosan kapcsolódni kell hozzájuk.

Képzés fejlesztéshez kapcsolódó területek:

• Make or buy dilemma: Azt a döntési pontot helyezi elénk, hogy a szervezet a munkaerőpiacról vagy belső képzés által szerezze meg a számára szükséges szaktudást. Ehhez meg kell vizsgálni a szervezetben jelenlévő kompetenciákat, tudáselemeket, valamit a szervezeti cél eléréséhez szükséges tudást. Ezt követve döntést kell hozni arról mi az, amibe megéri képzést vagy fejlesztést fektetni és mi az a tudás, aminek megszerzéséhez új munkavállaló felvétele szükséges.
• Karriermenedzsment és fejlesztés: Azáltal kapcsolódnak össze, hogy a munkakörökben vagy a szervezet különböző területein milyen tudás megszerzésére, készségek fejlesztésére nyílik lehetőség.
• Munkaköri rendszerek: Munkakőr bővítés, előléptetés során felmerülő képzéseket foglalja magában.
• Teljesítménymenedzsment: A képzés-fejlesztéshez, úgy járul hozzá hatékonyan, hogyha az értékelt személy számára fejlesztési célokat, terveket tud javasolni.

Fejlesztés során megkülönböztethetünk vezetőfejlesztést, csoportosfejlesztést, szervezetfejlesztést és egyéni fejlesztéseket.

Vezetőfejlesztés: A vezetőfejlesztés az egyéni fejlesztés közé sorolható azonban fontossága miatt, külön érdemes kezelni. A vezetőfejlesztés mindig a szervezet hosszú távú céljaihoz kapcsolódik, általában egy változás következtében kerül sor rá. Fejlesztés során a motiváció fontossága jelentős az egyén számára és fontos, hogy a teljes felsővezetés támogatásával menjen végbe. A vezetőfejlesztés eszközei közé sorolható a munkaköri rotáció, külföldi megbízás, projektmunka, coaching, mentorálás.

Csoportos fejlesztés: Csoportos fejlesztést közös feladatot ellátó emberek között szoktak alkalmazni, mely kitér a munka különböző részeire, valamint az együttműködés fejlesztésére is. Eszközei főként különböző csapatépítő tréningek, illetve outdoor tréningeket szoktak lenni. Az outdoor tréningek a tapasztalati tanulásra fókuszálnak, a munkavállalókat általában egy külső helyszínen fejlesztik közös gyakorlati feladatokkal egybevonva.

Szervezetfejlesztés: Szervezetfejlesztés a teljes vállalat egészére kiterjed, általában hosszú távú és felsővezetés által kezdeményezett és irányított. Szükség lehet rá például összeolvadás során, szervezeti kultúra megújulásakor, vagy olyan új rendszerek bevezetésekor mely a vállalat minden munkavállalóját érinti.

Tréningek

Napjainkban a képzés-fejlesztés egyik legismertebb és legtöbbet használt eszköze a tréning. Tréningek között számos lehetőség tárulhat elénk, ezek közül néhány:

• Tantermi tréning: Olyan előadást foglal magába melyet prezentációs, multimédiás eszközökkel alkalmaznak, egybevonva szerepjátékokkal, esettanulmányokkal, különféle módszertani gyakorlatokkal.
• Készségfejlesztő tréning: Számos területre kitérhet, például kommunikáció, konfliktuskezelés, prezentációs technikák, időgazdálkodás stb fejlesztése.
• Kreativitástréning: Berögződött módszertanok, megszokott megoldási sémákból segít kitörni.
• Diverzitástréning: Sokféle hátterű, nemzetiségű emberek közös együttműködésében tud segítséget nyújtani.
• Csapatépítőtréning: Csoportmunka során megjelenő konfliktusok, kommunikációs problémák megoldásában, együttműködés javításában segít.

Forrás: Emberi erőforrás menedzsment (Bokor, Szőts-Kovács, Csillag, Bencsik, Szilas) Aula Kiadó, 2009.