Módszertani kultúraváltás a nyelvi képzésben

Nincs magolás, ásítozás, szakmai könyvek lapozgatása és nyelvtani szabályok biflázása - mégis azonnali és használható nyelvtudást sajátítanak el a nyelvtanulók. A megoldás egy módszertani váltásban van, ahol felértékelődik

Nincs magolás, ásítozás, szakmai könyvek lapozgatása és nyelvtani szabályok biflázása - mégis azonnali és használható nyelvtudást sajátítanak el a nyelvtanulók. A megoldás egy módszertani váltásban van, ahol felértékelődik az alkalmazható tudás és az emberközpontúság.

A 2012-es statisztikák szerint Magyarország a nyelvtudás terén továbbra is az utolsó helyen áll az uniós rangsorban. Valami tehát nem működik a nyelvtanulással. Ha nem jó a módszer, miért nem cseréljük le? A megoldás egy módszertani váltásban van, ahol felértékelődik az alkalmazható tudás és az emberközpontúság. Nincs magolás, ásítozás, szakmai könyvek lapozgatása és nyelvtani szabályok biflázása - mégis azonnali és használható nyelvtudást sajátítanak el a nyelvtanulók.

Az Élmény alapú nyelvtanulás egy olyan új módszer, ami a tapasztalati tanulásra épül. Azaz, amivel nap mint nap foglalkozunk, megtapasztaljuk a munkánk, életünk során az észrevétlenül beépül a hosszú távú memóriába. Miért ne alakítanánk minden képzési programot úgy, hogy az valóban a nyelvtanulók igényeihez és céljához igazodjon?

Az órák 100 százalékban gyakorlatra épülnek, valós szituációk, élő helyzetek eljátszása, szimulálása, amiket akár vissza is lehet nézni egy-egy felvétel után és elemezni, hogy mik voltak az erősségei a szituációs gyakorlatnak. Fontos, hogy az élmény alapú tanítás mindig a sikerélmény erősítésére fókuszál, hibaként vagy javítani valóként egyszerre csak egy területre figyelünk. Így válik a tanulás pozitív élménnyé, hosszú távú gyakorlatias tudássá, ami növeli az önbizalmat és a motivációt.

A cél az, hogy átkerüljön a hangsúly a hagyományosan frontális, zömmel lexikális ismeretközlő oktatásról a kompetenciák fejlesztésére. Miért ne tanulhatná mindenki azt, amire épp holnap vagy jövő héten szüksége lesz. Miért kellene összevonni az értékesítésben résztvevőket a könyvelőkkel például? A csoportalakításban az igények, célok, az emberi tényező adják az elsődleges szempontot. Az Élmény alapú tanulás valóban élményt nyújt, megtanítja a tanulókat a nyelv használatára, alkalmazására és szeretetére. Egy csapásra meg mernek szólalni, felveszik a telefont és könnyedén mennek be tárgyalásokra. 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkaadók egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a munkahelyi kompetenciáknak egy-egy munkakör betöltése esetén, mint az elsődlegesen technikai kompetenciáknak. A munkahelyi kompetenciák azok, amik az általános és szakmai, technikai készségeket kiegészítik, teljesebbé teszik. Ezek birtokában a munkavállalók megfelelőbben tudnak alkalmazkodni a megváltozott munkakörülményekhez, a változtatások bevezetéséhez.

Elérkezett a módszertani kultúra megújításának ideje. Miért éri meg a vállalatoknak is az újításban gondolkodni? Többek között, mert nem kell elköteleződni a hosszas, tankönyv alapú, lexikális oktatás mellett, rövidebb és rugalmasan integrálható, moduláris képzések célirányosan fejlesztik a saját munkavállalók nyelvi és munkahelyi készségeit. A költségek jelentősen csökkennek, az eredmény érezhetően növekedik, a munkavállalók motivációja és lojalitása szintén nő.

Jászberényi-Király Szilvia, felnőttképzési szakértő