Nyelviskola választás az új felnőttképzési környezetben

A vállalati nyelvi képzések jelentősége még mindig kiemelkedő szerepet játszik a vállalatok életében. Öröm látni a tendenciát, hogy a fiatalok már úgy kerülnek ki a középiskolából, hogy egy vagy két nyelvvizsgával rendelkezne

A vállalati nyelvi képzések jelentősége még mindig kiemelkedő szerepet játszik a vállalatok életében.

Öröm látni a tendenciát, hogy a fiatalok már úgy kerülnek ki a középiskolából, hogy egy vagy két nyelvvizsgával rendelkeznek. A nyelvvizsga megszerzése arról tanúskodik, hogy a közoktatásban bizony egyre nagyobb szerepet kap a nyelvi fejlesztés, így a „munkaerő utánpótlás” egy nyelveket beszélő új generációt jelenthet.

Az idegen nyelv munkahelyi használata azonban mégis kihívásokat jelent a nyelvvizsgák ellenére is. Folyékonyan, üzletiesen és bátran kell használni az idegen nyelvet, aminek a színtere egy utazás, külföldiek fogadása, tárgyalás vagy épp a legnehezebbnek tartott telefonálás. Már nem a jól ismert vizsgatémákat és nyelvtani szerkezeteket kell felidézni, a hasznos és cég-specifikus, munkahelyi nyelvtudást kell használni. A legtöbb munkaadó érzi annak a súlyát, hogy a nyelvi készségeket folyamatosan kell fejleszteni, szinten tartani, frissíteni, hogy az „éles helyzetek” ne érjék váratlanul a munkaerőt.

A nyári időszak legtöbbször a vállalati képzések újragondolásának, racionalizálásának az időszaka. Az új felnőttképzési környezet már az új fogalmakat használja, a nyelviskolák piaca átrendeződött, sokan bezárták a kapukat, többen - alkalmazkodva az új szabályokhoz- használják az „engedély számot”, máshol pedig említést sem tesznek az „engedélyről”.

Mit érdemes figyelembe venni, ha a nyelvi képzés kerül górcső alá a cégünknél? Választhatunk engedély szám nélküli képzőt is? Mi is ez az engedély? Hogyan választhatunk nagy biztonsággal jó nyelvi beszállítót? Ebben szeretnék segítséget adni az új felnőttképzési törvény hatálybalépése óta eltelt közel két év tapasztalata alapján.

Ki foglalkozhat nyelvi képzésekkel? Mit jelent, hogy valaki engedélyezett vagy sem?

Valójában bárki foglalkozhat nyelvi képzésekkel, már nincs a kötelező képzési nyilvántartásba vétel sem, amit korábban a Munkaügyi Központok vezettek. Az új felnőttképzési törvény és a vonatkozó rendeletek középpontjában az úgynevezett „engedély” áll, de a képző vagy tanár eldöntheti, hogy szeretne –e felnőttképzési engedélyt vagy sem.

Ha nem szeretne engedélyt, az azért lehet racionális döntés, mert a szakmai munkát háttérbe szorító, irdatlanul nagy adminisztrációs munkát és vég-nélküli ellenőrzéseket, extra kiadásokat kikerüli, így az árakat alacsonyabban tudja tartani, az adminisztrációs többletmunka helyett a szakmai munkára, kapcsolatépítésre tud koncentrálni.

Ha a képző az engedély mellett dönt, az azért lehet racionális, mert egy minőségirányítási rendszer működtetését, egy nagyobb intézményi hátteret jelent, egy pénzügyi stabilitást jelent, így a vállalatok jobban megbíznak benne és könnyebb a kapcsolatépítés.

Az engedély szóról sokaknak egy legális működés ugrik be, holott nem erről van szó. Az engedély nem egyenlő a legális működéssel, hisz a képző választhat. Az engedély azt jelenti, hogy a képző egy szabályozott, minőségirányítási rendszerre épülő felnőttképzést folytat, ami Áfa mentességet és pályázati megfelelést jelent. Meg kell itt jegyeznem, hogy a „nem engedélyezett” képzések lehetnek ugyanolyan színvonalasak, csak épp nem a felnőttképzési törvény szabályozza, hanem normál piaci tevékenységként, egy normál szolgáltatásnak számít (Áfásan kell számlázni és az állami vagy EU-s pályázatokon nem vehet részt, viszont valószínűleg költséghatékonyabb megoldás.)

Mi lett a korábbi akkreditált képzőkkel, akkreditált programokkal?

Nem létezik már az akkreditációs fogalom, hatályon kívül lett helyezve minden ezzel kapcsolatos jogszabály. Az akkreditált intézmények nem feltétlen váltak engedélyezett intézményekké. Attól függ, ki hogyan mérlegelte üzleti és szakmai szempontból az engedélyezés szerepét. A Nyelviskolák szabadon választhattak. 

10 tipp a nyelvi képző választásához: 1. Választani, keresni az interneten érdemes, az elektronikus elérés ma már egy alap.  Érdemes megkérdezni esetleg partner cégeket, másokat, hogy van-e pozitív tapasztalatuk, az ajánlások sokszor beválnak. 2. Átlátható és működő-e a honlap, aktuálisak-e a tartalmak? Vannak-e kiegészítő szolgáltatások, online szintfelmérés? 3. A tapasztalatok alapján az intézményi háttér előnyösebb (egy egyéni vállalkozóval vagy bt-ként működő céggel szemben) a helyettesítések, ügyfélszolgálat, elérhetőség, kimutatások-statisztikák, vállalati igények, teljes képzési program megvalósítása, rugalmas megoldások és folyamatos elérhetőség miatt. 4. Az engedélyezettség kérdése csak akkor fontos, ha számít az Áfa mentesség vagy pályázati pénzeket szeretne felhasználni a vállalat. 5. Nevesíti-e a képző a vállalati kihelyezett képzés lehetőségét? Van ilyen menüpont, elég jó a leírás? 6. Sokat elárul az ajánlatkérésre érkező válasz gyorsasága és szövegezése. 7. Az ajánlatban szerepelnek-e rugalmas megoldások, a szakmai tartalom is teret kap-e a bemutatkozás és árak mellett. Se túl rövid, se túl hosszú ne legyen a kapott ajánlat, inkább lényegre törő és cégre szabott a jó kiindulási alap. 8. Vannak-e referenciák ? (A honlap az nem feltétlen mérvadó, érdemes elérhetőséget kérni egy-két vállalathoz.) 9. Ingyenes próbaóra lehetőség van-e? 10. Elérhető-e, segítőkész-e az ügyfélszolgálat? Egy próbahívás nem vesz el túl sok időt, viszont az ajánlatkérési folyamatot és a választ sokszor megkönnyíti.

Érdemes hallgatni a megérzésünkre is, hogy szimpatikus-e a nyelviskola válasza, stílusa, ezek együttesen előrevetíti a leendő kapcsolatot és azt, hogy a képzésre fordított összegek megtérüljenek a vállalati kommunikáció fejlődésén keresztül.

Jászberényi-Király Szilvia felnőttképzési szakértő