Kinek jár a magasabb minimálbér? - mutatjuk a buktatókat

Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbérek és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. Így van ez 2019-ben is. Az azonban nem mindig egyértelmű, hogy kinek is jár a magasabb bérminimum?

2019-ben ismét emelkedtek a minimálbér és a garantált bérminimum összegei. Először nézzük meg a számokat.

Az idei számok:

A rendelet a következő számokat határozta meg:

Teljes munkaidőre eső minimálbér 2019. január 1-jétől 149.000 forint havonta.

Ugyanakkor a garantált bérminimum havi összege 2019. január 1-től már 195.000 forint minden hónapban.

A kettő között elég jelentős, 46.000 forint a különbség. Joggal merül fel a kérdés, hogy kinek is jár a magasabb garantált bérminimum?

Kinek jár a magasabb bérminimum?

A kormányrendelet úgy határozza meg a garantált bérminimum feltételét, hogy

„a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére” jár alapbérként a megállapított garantált bérminimum.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A munkaügyi bíróság szerint az emelt összegű minimálbérre jogosultságnak kettős feltétele van:

• a munkakör betöltése középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez legyen kötve,
• a munkavállaló rendelkezzen ezekkel a feltételekkel.

A Legfelsőbb Bíróság (ma már Kúriaként ismerjük) is többször foglalkozott a kérdéssel. Munkaügyi elvi határozatban mondta ki, hogy

„A garantált munkabérre jogosultság akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, illetve középfokú szakképesítéssel ténylegesen rendelkezik a munkavállaló.”

Ki mondja meg, hogy egy munkakörhöz milyen végzettség kell?

Maga a minimálbért meghatározó rendelet nem határozza meg, hogy mikor köthető egy munkakör középfokú végzettséghez.

A munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget meghatározhatja:

• más jogszabály,
• munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabály, mint például a kollektív szerződés,
• munkáltatói rendelkezés, vagyis maga a munkáltató.

Jogszabályi előírás

Viszonylag egyszerűbb a megítélés akkor, ha jogszabály köti valamilyen végzettséghez az adott munkakör betöltését. Azért mondhatjuk, hogy viszonylag, mert azért ez sem mindig olyan egyértelmű. Divatáru üzletben dolgozó eladók esetében a legfőbb bírói fórumig is eljutott a munkaügyi vita, mely arról szólt, hogy a munkáltató köteles volt-e garantált bérminimumot fizetni.

Az eset részletes ismertetésétől azért tekintünk el, mert azóta az ott érintett jogszabályok módosultak. Annyit azonban érdemes megjegyeznünk, hogy mindig érdemes körültekintően utána járni, hogy van-e jogszabályi előírás egy adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítésre.

Munkáltatói rendelkezés

Maga a munkáltató is meghatározhatja, hogy egy-egy munkakör ellátását köti-e és milyen végzettséghez köti. Természetesen, ha ezt jogszabály határozza meg, akkor az mindenképpen irányadó lesz. Míg a korábbi Munka Törvénykönyve kötelezően előírta, hogy a munkaszerződésben szerepelni kell a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségnek, addig ez a jelenlegi Munka Törvénykönyvében már nem szerepel kötelező elemként.

Bár már nem kötelező a munkaszerződésben feltüntetni a szükséges iskolai végzettséget, mégis érdemes kitérni egy korábbi bírósági döntésre. A perbeli esetben a munkáltató pénztárosi munkakörben kivétel nélkül kizárólag középfokú végzettséggel, vagy szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztatott. Igaz, ezt írásban nem rögzítette, mint képesítési követelmény.

A Legfelsőbb Bíróság 2011-ben döntött az ügyben. Megállapította, hogy a gyakorlat szerint a munkáltató pénztáros munkakörben csak középfokú iskolai végzettséggel, vagy kereskedelmi szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztatott. Ezért levonható a következtetés, hogy a középfokú végzettséget a pénztáros munkakört betöltő munkavállalókkal szemben a munkáltató bizonyítottan elvárta. Ezzel pedig szakképesítési követelményt alkalmazott.

A bíróság általánosan kimondta, hogy

„A garantált bérminimum alkalmazása szempontjából szakképzettséget igénylő munkakörnek minősül, ha az adott munkakör tekintetében a munkáltató általánosan szakképesítési követelményt alkalmaz.” Tehát nem csak az volt és lehet a döntő, hogy írásban is szerepel-e a követelmény. A lényeg, hogy általánosan alkalmazza-e a munkáltató.

Láthatjuk, hogy nem is mindig olyan egyértelmű a válasz arra a kérdésre, hogy kinek jár és kinek nem a garantált bérminimum.

Kövesd az ÉRTHETŐ JOG munkajogi blogját, az ÉRTHETŐ MUNKAJOG oldalt a jövő héten is. Ha biztosan nem szeretnél lemaradni a következőről, iratkozz fel az ÉRTHETŐ JOG Hírlevélre.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.

- - - - - - - -

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu