Kinek jár a magasabb minimálbér? - mutatjuk a buktatókat
Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbérek és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. Így van ez 2019-ben is. Az azonban nem mindig egyértelmű, hogy kinek is jár a magasabb bérminimum?
2019-ben ismét emelkedtek a minimálbér és a garantált bérminimum összegei. Először nézzük meg a számokat.
Az idei számok:
A rendelet a következő számokat határozta meg:
Teljes munkaidőre eső minimálbér 2019. január 1-jétől 149.000 forint havonta.
Ugyanakkor a garantált bérminimum havi összege 2019. január 1-től már 195.000 forint minden hónapban.
A kettő között elég jelentős, 46.000 forint a különbség. Joggal merül fel a kérdés, hogy kinek is jár a magasabb garantált bérminimum?
Kinek jár a magasabb bérminimum?
A kormányrendelet úgy határozza meg a garantált bérminimum feltételét, hogy
„a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére” jár alapbérként a megállapított garantált bérminimum.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A munkaügyi bíróság szerint az emelt összegű minimálbérre jogosultságnak kettős feltétele van:
- a munkakör betöltése középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez legyen kötve,
- a munkavállaló rendelkezzen ezekkel a feltételekkel.
A Legfelsőbb Bíróság (ma már Kúriaként ismerjük) is többször foglalkozott a kérdéssel. Munkaügyi elvi határozatban mondta ki, hogy
„A garantált munkabérre jogosultság akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, illetve középfokú szakképesítéssel ténylegesen rendelkezik a munkavállaló.”
Ki mondja meg, hogy egy munkakörhöz milyen végzettség kell?
Maga a minimálbért meghatározó rendelet nem határozza meg, hogy mikor köthető egy munkakör középfokú végzettséghez.
A munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget meghatározhatja:
- más jogszabály,
- munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabály, mint például a kollektív szerződés,
- munkáltatói rendelkezés, vagyis maga a munkáltató.
Jogszabályi előírás
Viszonylag egyszerűbb a megítélés akkor, ha jogszabály köti valamilyen végzettséghez az adott munkakör betöltését. Azért mondhatjuk, hogy viszonylag, mert azért ez sem mindig olyan egyértelmű. Divatáru üzletben dolgozó eladók esetében a legfőbb bírói fórumig is eljutott a munkaügyi vita, mely arról szólt, hogy a munkáltató köteles volt-e garantált bérminimumot fizetni.
Az eset részletes ismertetésétől azért tekintünk el, mert azóta az ott érintett jogszabályok módosultak. Annyit azonban érdemes megjegyeznünk, hogy mindig érdemes körültekintően utána járni, hogy van-e jogszabályi előírás egy adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítésre.
Munkáltatói rendelkezés
Maga a munkáltató is meghatározhatja, hogy egy-egy munkakör ellátását köti-e és milyen végzettséghez köti. Természetesen, ha ezt jogszabály határozza meg, akkor az mindenképpen irányadó lesz. Míg a korábbi Munka Törvénykönyve kötelezően előírta, hogy a munkaszerződésben szerepelni kell a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségnek, addig ez a jelenlegi Munka Törvénykönyvében már nem szerepel kötelező elemként.
Bár már nem kötelező a munkaszerződésben feltüntetni a szükséges iskolai végzettséget, mégis érdemes kitérni egy korábbi bírósági döntésre. A perbeli esetben a munkáltató pénztárosi munkakörben kivétel nélkül kizárólag középfokú végzettséggel, vagy szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztatott. Igaz, ezt írásban nem rögzítette, mint képesítési követelmény.
A Legfelsőbb Bíróság 2011-ben döntött az ügyben. Megállapította, hogy a gyakorlat szerint a munkáltató pénztáros munkakörben csak középfokú iskolai végzettséggel, vagy kereskedelmi szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztatott. Ezért levonható a következtetés, hogy a középfokú végzettséget a pénztáros munkakört betöltő munkavállalókkal szemben a munkáltató bizonyítottan elvárta. Ezzel pedig szakképesítési követelményt alkalmazott.
A bíróság általánosan kimondta, hogy
„A garantált bérminimum alkalmazása szempontjából szakképzettséget igénylő munkakörnek minősül, ha az adott munkakör tekintetében a munkáltató általánosan szakképesítési követelményt alkalmaz.” Tehát nem csak az volt és lehet a döntő, hogy írásban is szerepel-e a követelmény. A lényeg, hogy általánosan alkalmazza-e a munkáltató.
Láthatjuk, hogy nem is mindig olyan egyértelmű a válasz arra a kérdésre, hogy kinek jár és kinek nem a garantált bérminimum.
Kövesd az ÉRTHETŐ JOG munkajogi blogját, az ÉRTHETŐ MUNKAJOG oldalt a jövő héten is. Ha biztosan nem szeretnél lemaradni a következőről, iratkozz fel az ÉRTHETŐ JOG Hírlevélre.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.
- - - - - - - -
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
Némi szorítást érzel gyomortájékon, amikor arra gondolsz, hogy a paragrafus jelek közt mi van elrejtve? Nem tudod, hogy mit kellene tenned? Nem ismered a jogaidat? Akkor az Érthető Jogot és az Érthető Munkajogot szeretni fogod. Úgy gondoljuk, hogy a jog mindenkié! Ezért tesszük azt érthetővé mindenki számára. Nálunk nincsenek: - soha véget nem érő körmondatok, - latin kifejezések, - érthetetlen szakszavak. Látogass el rendszeresen az Érthető Munkajog oldalra, az erthetojog.hu oldalra, vagy kérd ingyenes Érthető Jog Hírleveleinket, hogy te is könnyedén ismerhesd meg a jogaidat!
