Őszintén a teljesítménybérről

A legtöbbünk már biztosan megtapasztalta milyen előnyei, hátrányai lehetnek a teljesítménybérnek. Ha máshol nem, akkor a korábban kötelező iskolai gyümölcsszedések alkalmával. A teljesítmény utáni bérezés kulcsa a munkáltató által megállapított elvárt szint. Hogyan szabályozza ezt a Munka Törvénykönyve? Mi védi a munkavállalókat?

Mi a teljesítménybér?

„Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg.”

Teljesítménybér esetén előre kell meghatározni

• a teljesítménykövetelményt, és
• a teljesítménybér-tényezőt. A teljesítménybér-tényező a meghatározott teljesítményhez kapcsolódó munkadíj összege.

Teljesítménykövetelmény lehet például havi 100 bokor elültetése, míg a teljesítménybér-tényező lehet elültetett bokronként 3.000 Ft. Ebben az esetben a teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése esetén 300.000 Ft lenne a munkabér.

A kulcs a követelmény megállapítása

A teljesítménybér lényege - ha jól alkalmazzák -, hogy nagyobb teljesítményre ösztönöz. Nemcsak anekdota szinten terjedt el azonban, hogy ha a munkavállalók képesek az egyik időszakban túlteljesíteni, a következőben a munkáltató a túlteljesített értéket tekinti majd minimumnak. Éppen ezért a Munka Törvénykönyve a munkáltatóra kötelező szabályokkal próbálja meg mederben tartani a teljesítmény alapú díjazást.

A munkáltató köteles előzetesen, objektív mérés alapján meghatározni a teljesítménykövetelményt.

Ez lényegében egy előzetes mérés, illetve számítás. Ennek során azt is meg kell állapítani, hogy a munkáltató által rögzített teljesítménykövetelmény teljes munkaidőben 100 százalékosan teljesíthető-e. A teljesítésnél figyelembe kell venni a munkakörülményeket, a technológiát és a munkaszervezést is.

A teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása megfelel a törvényben előírtaknak.

Garanciális elemek a munkavállalók érdekében

Mivel a teljesítménykövetelményt a munkáltató szabja meg, ezért több olyan garanciális elem található a Munka Törvénykönyvében, ami a munkavállalók érdekeit hivatott védeni.

• A törvény előírja, hogy a teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban kell közölni a munkavállalóval. Az írásbeli közlésnél nem feltétel, hogy azt a munkaszerződésben rögzítsék a felek. Ez nem is lenne célszerű, hiszen abban az esetben a teljesítménykövetelmény minden módosításához a munkaszerződést is módosítani kellene. A Munka Törvénykönyve értelmében ebben az esetben írásbeli közlésnek minősül az is, ha a munkáltató a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényező meghatározását tartalmazó nyilatkozatát a helyben szokásos és általában ismert módon teszi közzé.
• A munkavállalót védő szabály, hogy a teljes munkaidőben dolgozóknál úgy kell meghatározni a teljesítménybér-tényezőt, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér mindenképpen elérje a jogszabályban előírt kötelező legkisebb munkabér (minimálbér, illetve garantált bérminimum) összegét. A minimálbérről korábban itt írtunk: Kinek jár a magasabb minimálbér – mutatjuk a buktatókat.
• A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet.
• További védelmet jelent, hogy a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező.

Kövesd az ÉRTHETŐ JOG munkajogi blogját, az ÉRTHETŐ MUNKAJOG oldalt. Ha biztosan nem szeretnél lemaradni a következő témáról, iratkozz fel az ÉRTHETŐ JOG Hírlevélre.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu

Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.

Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest.