Szabadsághoz való jog: nem csak a Munka Törvénykönyve írja elő
A jól végzett munka után édes a pihenés – tartja a közmondás. A szabadsághoz való jog egy alapvető jog, melyet nemzetközi szinten is szabályoznak. Tudtad, hogy a szabadsághoz való jogot nem csak a Munka Törvénykönyve írja elő? Mi biztosítja a munkavállalók szabadsághoz való jogát?
A szabadsághoz való jog is egy emberi jog
A szabadsággal kapcsolatos kitekintést kezdjük az emberi jogokkal. Ott is elsőként az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával.
A II. Világháború iszonyatos pusztítását követően született meg az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A nyilatkozat az alapvető emberi jogainkat tartalmazza. A világon minden embert megillető jogokat rögzít. Ezt az ENSZ, vagyis az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése egyhangúlag fogadta el 1948. december 10-én.
Az ENSZ azzal a céllal jött létre a II. Világháborút követően, hogy megelőzze a háborúkat, fenntartsa a békét és együttműködést hozzon létre többek között az emberi jogok biztosítása terén is. Jelenleg 193 ország a szervezet tagja.
Bár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról már sokan hallottak, kevesen tudják, hogy az nem egy törvény. Vagyis például egy munkajogi perben nem erre kell hivatkoznod, ha a jogaidat szeretnéd érvényre juttatni. Annak ellenére, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata nem egy törvény, fontos dolgokat ért el. Ezt követően ugyanis nemzetközi egyezmények és törvények születtek az alapvető emberi jogaink védelmében. Nem vitás, hogy van még mit tenni ezen a téren a világban, de fontos, hogy van egy alap, amire támaszkodni lehet.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában a szabadsághoz való jog is megtalálható, hiszen rögzíti, hogy
„Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz.”
Szabadság Európában
A szabadsághoz való jog európai szinten is alapjogi védelemben részesül. Az Európai Unió Alapjogi Chartája tartalmazza az Európai Unió alapvető értékeit. Ezek közül bizony a szabadság sem marad ki.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja:
„Minden munkavállalónak joga van a munkaidő felső határának korlátozásához, a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.”
A szabadsághoz való jog uniós szabálya
Az Európai Unió irányelvben is rendelkezik az éves szabadságról. A szabály előírja, hogy
„A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy minden munkavállalót legalább négy hét éves szabadság illessen meg.”
Természetesen az éves szabadság alatt fizetett éves szabadság értendő. Az angol nyelvű szövegből ez egyértelműen kiderül, valamiért a magyar fordításban nem szerepel a fizetett kifejezés, de ettől még itt mindenképpen erről van szó.
Az uniós irányelvtől eltérően a hazai szabályozás csak a munkavállalóra kedvezőbb szabályokat határozhat meg. Ez azt jelenti, hogy az uniós előírásnál több lehet a fizetett éves szabadság, de kevesebb nem.
A szabadság a hazai alapjogok között
Az alapvető jogainkat nem csak nemzetközi szabályoknak kell biztosítani. Térjünk át a hazai munkajogi szabályozás alapját is jelentő szabályozásra. Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy
„Az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.”
Kifejezetten a pihenéshez, fizetett szabadsághoz való jog külön is szerepel az Alaptörvényben. A törvény úgy rendelkezik, hogy
„Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.”
A szabadsággal kapcsolatos részletek már a munkajogi szabályok körébe tartoznak. Ilyen például az, hogy mikor, mennyi és miért jár, hogyan lehet kivenni, hogy kell kiadni. Ezeket a szabályokat a Munka Törvénykönyvében találhatjuk.
Ha tudni szeretnéd, hogy kinek, mi, mennyi, mikor és hogyan jár, szeretnél tisztában lenni a jogaiddal és a kötelezettségeiddel (igen, az is van néhány), akkor ajánlom a Szabadság kalauz – a szabadságról mindent, érthető nyelven című tudásprogramot. Ott mindenre kitérünk.
Kövesd az ÉRTHETŐ JOG munkajogi blogját, az ÉRTHETŐ MUNKAJOG oldalt. Ha biztosan nem szeretnél lemaradni a következő témáról, iratkozz fel az ÉRTHETŐ JOG Hírlevélre.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.
Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest.
Némi szorítást érzel gyomortájékon, amikor arra gondolsz, hogy a paragrafus jelek közt mi van elrejtve? Nem tudod, hogy mit kellene tenned? Nem ismered a jogaidat? Akkor az Érthető Jogot és az Érthető Munkajogot szeretni fogod. Úgy gondoljuk, hogy a jog mindenkié! Ezért tesszük azt érthetővé mindenki számára. Nálunk nincsenek: - soha véget nem érő körmondatok, - latin kifejezések, - érthetetlen szakszavak. Látogass el rendszeresen az Érthető Munkajog oldalra, az erthetojog.hu oldalra, vagy kérd ingyenes Érthető Jog Hírleveleinket, hogy te is könnyedén ismerhesd meg a jogaidat!
