1. lépés: Passzív áldozatiságból aktív cselekvés
Általában a kelet-európai történelemre jellemző, hogy az emberek passzív elszenvedőkként vettek részt életük alakulásában. A háborúk okozta kiszolgáltatottság, az ettől való félelem, az állandó bizonytalanság mind-mind rossz irányba alakították az emberek személyiség-tudatát. Különösen igaz ez a magyar emberekre, akikbe beleégett egy nagyon erős és annál károsabb minta: az önkéntes társadalmi elszigetelődés.
Néhány napja indult sorozatom (5 pozitív nézőpont, ami segíthet átvészelni a válsáhelyzetet) első lépésében arra szeretnék útmutatást és megoldási javaslatokat kínálni, hogy hogyan tekintsünk más nézőpontból a váratlan válsághelyzeteket, hogy ne gyűrjenek maguk alá.
Örökölt minták fogságában
Ha megnézzük a híres magyarok arányát a világban, azt láthatjuk, hogy méltatlanul becsüljük alá saját képességeinket és saját magunkat is. Ennek oka a kollektív tudatban generációs szinten továbbörökített kishitűség, alábecsültség érzése, az önbizalomhiány és mind közül a legerősebb, az áldozat-szerep. Sajnos ez utóbbit a modern ember teljesen félreértelmezte és az évszázadok alatt rossz irányba örökítette tovább a génjeiben. Mert amíg áldozatként tekintek magamra, addig a körülmények negatívan befolyásolnak és passzivitásba sodornak. Amint azonban, aktív cselekvőként élem meg a tetteimet, akkor már én vagyok hatással a körülményekre. A kettő között pedig nagyon nagy különbség van.
Kiút az értékválságból
Az áldozat szerep egy hatalmas csapda: hisz beleszorulva, elszenvedői vagyunk az életünk történéseinek, miközben feláldozzuk magunkat a körülmények, az élet oltárán, mi magunk is elhisszük, hogy helyesen cselekszünk. Áldozatként lemondunk a felelősségvállalásról és a körülmények mögé bújva, valójában önként adjuk át életünk felett az irányítást. Ráadásul az áldozati-lét nemcsak ránk nézve káros, hanem a környezetünkre is. Ilyenkor tudattalanul válunk passzív-agresszívvé, megmérgezve ezzel a körülöttünk élőket is. Így az első és legfontosabb lépés ahhoz, hogy passzív áldozatiságból cselekvő módba lépjünk át, hogy megállunk, megfigyeljük saját viselkedési mintáinkat, az egyes helyzetekre adott válaszainkat és felismerjük, hogy áldozatszerepbe zártuk magunkat. Ha ez megvan, különböző technikák segítségével, mint például az asszertív-, illetve erőszakmentes kommunikáció elkezdődhet a transzformációs folyamat. Ehhez első lépésként folyamatos önreflexióra, nagyfokú tudatos jelenlétre van szükség, hogy megfigyelhessük saját tanult mintáinkat, berögződéseinket, felvett viselkedésformáinkat. Elsőként sokat segíthet, ha számba vesszük, mik is a mi valódi értékeink: melyek azok a családunktól átörökített értékek, amik mentén működünk, de valójában nem tudunk azonosulni velük, melyek azok, amelyeket valóban magunkénak érzünk és melyek azok, amiket szeretnék mi magunk is továbbörökíteni, amikkel valóban tudunk azonosulni. Ha ezeket az értékeket képesek vagyunk meghatározni és ezek szerint kezdünk el hitelesen élni, akkor képesek leszünk a valódi felelősségvállalásra. Ez azt jelenti, hogy az élet akadályaira onnantól kezdve nem nehézségként és sorscsapásként tekintünk, hanem megoldandó feladatokként, kihívásokkal teli lehetőségekként.
Kiút a válságból
Amennyiben szeretnéd a saját kezedbe venni életed irányítását, úgy mi sem engedjük el a kezed! Tudd, hogy nem vagy egyedül, a váratlan helyzetre mi is igyekeztünk gyorsan reagálni, hogy segítő kezet tudjunk nyújtani. A Borealis Consulting a napokban elindította a Borealis Online Tanácsadó szolgáltatását, amelynek első konzultációs lehetőségét ingyenesen biztosítja számodra. Emellett pedig, hogy a lehető leghatékonyabban tud kihasználni az időd, Act4You névre keresztelt tudásmegosztó platformon lehetőséged lesz számos e-learning anyag megosztására és felhasználására.
