Nyári komfortzóna koktél HR Angyal módra
Van egy kedvenc témám: a komfortzóna tágítása. Ez a téma nálam valahogy mindig összekapcsolódik a nyárral. Pontosan nem tudnám megmondani, hogy miért...
Van egy kedvenc témám: a komfortzóna tágítása. Ez a téma nálam valahogy mindig összekapcsolódik a nyárral. Pontosan nem tudnám megmondani, hogy miért, talán csak azért, mert nyáron minden könnyebbnek tűnik. Reggelente egyszerűbb felöltözni (ráadásul a kevesebb ruha azt is jelenti, hogy kevesebbet kell mosni, vasalni ;) ), délutánonként nem kell a gyerekeket házi feladatírással gyötörni, a piacon friss hazai zöldségek, gyümölcsök kelletik magukat, és még a szakadó eső is bármikor napsütésbe fordulhat megajándékozva minket egy-egy gyönyörű szivárvánnyal.
Igen, ahogy látják a gondolataink is könnyebben elkalandoznak a kijelölt témától, de máris összeszedem magam és elszakadok az eszembe jutó tengerparti naplementéktől, a színes napernyős koktéloktól… Nézzük csak a komfortzónát és a tágítását, meg azt is, hogy mi dolga van mindezekkel a cégvezetőknek.
Az ember komfortzónája azon tevékenységeknek az összessége, amelyekben rutinosan elboldogulunk, biztonságban érezzük magunkat; nem szeretünk kilépni a komfortzónánkból, mert az ismeretlentől mindig tartunk egy kicsit, szorongást kelt bennünk. Sőt, ahogy telnek az évek, egyre kevésbé vállaljuk be az újdonságot, egyre jobban a rutinjaink irányítják az életünket, kicsit beszürkülünk, kicsit unalmassá is válik minden. Mindez általában érvényes a cégvezetőkre is: reggel bemennek az irodába, körbeveszik magukat a papírjaikkal, döntéseket hoznak, megbeszélést tartanak (általában ugyanazokkal az emberekkel), majd hazamennek, és másnap minden kezdődik elölről.
Kedves Cégvezetők, emlékeznek még arra, hogy mikor volt utoljára, hogy valami váratlan lépést tettek? Mondjuk reggel útközben vettek egy csomó friss gyümölcsöt és körbejárták a céget megkínálva a kollégákat a finomsággal? Vagy egy forró délutánon készíttettek egy pár kancsó limonádét és meghívták a munkatársaikat egy kötetlen beszélgetésre? Vagy a szokásos heti értekezletet a közeli park árnyas fái alatt tartották meg? Talán valamikor régen még mindez nem volt a komfortzónájukon kívül, de mostanra a sok év rutin után már eszükbe sem jut, hogy ilyen lépésekre szánják magukat. Pedig – most már tényleg komolyra fordítva a szót – ilyen egyszerűen is lehet a munkatársak elkötelezettségét növelni. Sokszor ilyen apró lépéseken múlik, hogy kialakuljon a dolgozókban a cégvezetők által áhított tulajdonosi szemlélet.
A hideg futkos a hátán, amikor ezeket a sorokat olvassa? El tudom képzelni; a komfortzónából való kilépés szorongáskeltő. Ezért, ha sikert szeretne elérni, akkor először csak kis lépésekkel próbálkozzon! Tűzzön ki egy hétre csak egy valami újdonságot, amit kipróbál a munkatársakon! Vigye véghez, elemezze, majd jöhet a következő lépés. Ilyen kis lépésekkel is akár teljes cégkultúra váltásig is el lehet jutni.
Persze vannak drasztikusabb megoldások is: egy darabig valamelyik TV csatornán futott egy sorozat, aminek az volt a címe, hogy „Beépített főnök”. Ebben a műsorban a cégvezetőket sminkmesterek, fodrászok jól átalakították, majd valamilyen hihetőnek tűnő történet keretében egy TV stábbal „felfegyverkezve” beálltak dolgozni a saját cégük egyik egységébe. Hatalmas felhajtással általában ugyanarra az eredményre jutottak: „Jééé, értelmes munkatársak dolgoznak mindenfelé a cégben, akiket, ha korábban megkérdeztem volna, már rég előrébb lennénk...”
Száz szónak is egy a vége: itt a nyár, lazítson egy kicsit, ne hagyja, hogy a komfortzónája egyre szűkülő börtönudvarként korlátozza a cselekedeteit! Törjön ki, szerezzen új élményeket!
Amennyiben tetszett Önnek a fenti cikk, szívesen próbálkozna, de még nem tudja hogyan, nyugodtan keressen meg valamelyik elérhetőségemen és támogatni fogom a megújulásban.
A cikk szerzője:
HR Angyal (Cseh Andrea)
andrea.cseh (@) hrangel.eu
