Minden, amit a kockázatértékelésről tudni kell
A munkáltatóknak erkölcsi kötelezettségük és jogi felelősségük, hogy biztosítsák munkavállalóik biztonságát és egészségét a mindennapi munkavégzés során. De vajon milyen szempontokra kell odafigyelniük, hogy hatékonyan oldhas
A munkáltatóknak erkölcsi kötelezettségük és jogi felelősségük, hogy biztosítsák munkavállalóik biztonságát és egészségét a mindennapi munkavégzés során. De vajon milyen szempontokra kell odafigyelniük, hogy hatékonyan oldhassák meg ezt a feladatot? Összegyűjtöttük, a munkahelyi kockázatértékeléshez kapcsolódó leggyakoribb kérdéseket és tapasztalt szakembereink közreműködésével meg is válaszoltuk azokat. Lássuk, mit kérdeznek leggyakrabban a munkáltatók a kockázatértékelésről!
Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak?
A munkáltató feladata, hogy a munka minden vonatkozásában biztosítsa a munkavállalók biztonságát és egészségét, megszervezze a kockázatértékelést, kiválassza az értékelést elvégző személyeket és gondoskodjon arról, hogy erre alkalmasak legyenek, értékelje a kockázatokat és végrehajtsa a védőintézkedéseket, birtokában legyenek a kockázatértékelés eredményei.
Mi írja elő a kockázatértékelést?
A Munkavédelmi Törvény. Ennek alapján minden munkáltatónak rendelkeznie kell munkahelyi kockázatértékeléssel (gyakran kockázatelemzésként vagy kockázatbecslésként is emlegetik).
Mit jelent a kockázatértékelés?
Lényege nem csak a jogszabályi megfelelés és a hatósági ellenőrzésekre való felkészültség biztosítása, hanem tényleges megelőző-kockázatcsökkentő intézkedési javaslatok meghatározása, mellyel elkerülhetőek a vészhelyzetek, munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések.
Milyen fajtái vannak?
A munkahelyi kockázatokat feloszthatjuk fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai és pszichoszociális kockázatokra, ennek megfelelően ilyen kockázatértékelések vannak, az ezekre vonatkozó szabályozást is több rendelet, illetve módszertani útmutató látja el.
Ki végezheti?
Elvégzése munkabiztonsági és/vagy munkaegészségügyi szaktevékenység, tehát munkavédelmi végzettségű szakemberek (szakmérnök, technikus), munkahigiénikus és foglalkozás-egészségügyi szakorvos végezheti. A legoptimálisabb esetben a több szakember együtt készíti el.
Milyen gyakran kell elvégezni?
Fontos változás, hogy a kockázatértékeléseket nem felülvizsgálni kell, hanem meghatározott időközönként illetve a kockázatokban történő változás esetén, ún. indokolt esetben soron kívül újra el kell végezni.
Az alábbi táblázat összefoglalja a legfőbb tudnivalókat:
Kockázat | Szabályozás | Ki szokta végezni a gyakorlatban? | Újra el kell végezni |
Fizikai | Munkavédelmi törvény | munkabiztonsági szakember | 3 évente |
Kémiai | 25/2000 EüM rendelet | munkaegészségügyi szakember | 3 évente |
26/2000 EÜM rendelet a rákkeltőkről | munkaegészségügyi szakember | 2 évente | |
Biológiai | 61/1999 EüM rendelet | munkaegészségügyi szakember | 1 évente |
Ergonómiai | Munkavédelmi törvény | munkabiztonsági/ munkaegészségügyi/ergonómus szakember | 3 évente |
Pszichoszociális | Munkavédelmi törvény | munkaegészségügyi szakember | 3 évente |
Meddig kell megőrizni a kockázatértékelési dokumentumokat?
A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.
Ki ellenőrzi a kockázatértékelést?
A kémiai kockázatbecslést az ÁNTSZ ellenőrzi, az egyéb kockázatértékeléseket a munkavédelmi felügyeletek ellenőrzik.
Kaphat-e büntetést a munkáltató, ha hiányzik vagy hiányos a kockázatértékelés?
Igen, ezt is a munkavédelmi törvény szabályozza, az eltérés nagyságrendjének megfelelően a munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.