Szerző: Sereg Edina

Az elmúlt 20 évben számos tudományágban kezdett felértékelődni az érzelmek szerepe, s ez a tendencia a vezetéstudományt sem hagyta érintetlenül. Egy vezetőnek sokoldalúnak kell lennie – ahogy erről számos menedzserképző könyvben olvashatunk. Ebből a sokoldalússágból most egy dolgot emelek ki: egy jó vezetőnek tudni kell bánni az emberekkel. Ez is egy olyan kihívás, mellyel nap, mint nap szembesül a munkahelyen. Könnyebb a vezetés produktivumát a folyamatok, az eredmények oldaláról, a „puha dolgok” és „kemény tények” felől megközelíteni, hiszen ezek mérhető és vizsgálható dolgok. Emellett mégis fontos kiemelni az érzelmek munkaszervezetben betöltött szerepét. Ha a vezető erre a területre is hangsúlyt helyez, az hozzásegít egy humánusabb szemléletű vezetéshez, melynek kutatások szerint tényszerű következményei is vannak: 1. a folyamatokba több kreatív ötlet kerül, 2. kevesebb baki és kevesebb selejt, 3. ritkábban elszalasztott fejlesztési, terjeszkedési és cégérvényesítési lehetőségek, 4. minőségibb termékek és szolgáltatások, 5. kevesebb napot mulasztó munkatársak, 6. kisebb fluktuáció, 7. hatékonyabb és felelősebb válságkezelés.

Vizsgálatok kimutatták, hogy egy vezetői érzelmi kifejezése sokkal nagyobb hatással van a beosztottakra, mint az átadott üzenet tartalma. Ha például a főnök zsarnokoskodik, mellyel a beosztottban érzelmi káoszt teremt (félelem, megfelelési kényszer, passzivitás stb.), akkor az a munkateljesítményre is negatív hatással van. Ha valaki vezető létére rivalizál, mellyel a részlegen belül vagy részlegek közt versengést szít, feszült, ellenséges és nyomasztó légkör alakulhat ki. Vannak vezetők, akik nem tudnak szembenézni saját belső félelmeikkel vagy szorongásaikkal, így saját hatalmukat a kontrollálásban vagy manipulációban mutatják meg.

A sikeres és jó vezetők megtanulják kezelni saját versengő személyiségüket, s így azzal találkoznak, hogy mihelyt elősegítik mások növekedését és fejlődését, akkor sokkal több produktivitást tudnak elérni.

Az érzelmeknek egy-egy döntés meghozatalában is nagy szerepük van. Nem számít az, hogy mennyire racionális vagy logikus gondolkodású valaki, az agyi felépítésünk miatt sokszor érzelmi döntést hozunk. Az évek során a sok érzelmi emlék elraktározódik agyunk egy meghatározott részén, így amikor hasonló szituációba kerülünk – bár úgy véljük, racionális döntést hozunk –, mégis érzelmi alapon születik meg az elhatározás. Ilyenkor az agy egy megszokott sémát követ, vagyis nem áll rá arra, hogy új lehetőségeket fontoljon meg, és más választásokkal éljen.

Jó hír, hogy képesek vagyunk megtanulni, hogyan kezeljük az érzelmeinket és miképpen szabályozzuk saját megnyilvánulásainkat. Így mind a testbeszédünk, mind az érzelmi tónusunk változik, mely segíti a szándékolt üzenet átadását, és hosszú távon kihatással van a motivációra, az együttműködésre, az elkötelezettségre és a produktivitásra.

Egy coach nagyon jó segítséget tud nyújtani az érzelmek tudatosításának folyamatában. A coaching során teljesen helyénvaló az érzelmek kifejezését facilitálni. Időnként éppen ez hozza meg azt az áttörést, amelyre amiatt van szükség, hogy a vezető ne ragadjon le egy adott helyen, hanem tovább tudjon mozdulni. S mivel a vezető is ember, egyértelmű, hogy alkalmanként fokozott érzelmekkel jelenik meg a coaching ülésen.

Nemrégiben volt egy ilyen esetem. Egy nagyvállalat egyik vezetője volt az ügyfelem, s mind a külső, mind a belső körülmények nagyon nehezek voltak, mondhatni nyomasztóak. Ez természetesen hatalmas érzelmi turbulenciát okozott ügyfelemnek. Azzal hívott fel, hogy segítsek neki átgondolni a jelenlegi helyzetet, mert a következő nap egy kiemelt fontosságú tárgyaláson kellett részt vennie. A közel 1 órás telefonbeszélgetés során arra volt szüksége, hogy megfogalmazza saját érzéseit, szembesüljön azok hatásaival, lássa az érzelmek által generált gondolatait és viselkedését. Nekem a folyamat facilitásában és a „tükörtarásban” volt nagy szerepem. Képes volt más perspektívából meglátni saját mozgatórugóit. A beszélgetés végére képes volt elkezdeni gondolkodni, kezelni az érzéseit és tudatos döntéseket hozni. A másnapi tárgyalás – saját értékelése szerint – jól sikerült.

A Behavioral Coaching Institute külön figyelmet szentel ennek a kérdéskörnek. Bátorítják a külső és a belső coachokat is az érzelmekkel való foglalkozásra. Ahogy Perry Zeus (BCI Chairman) fogalmaz: „Napjainkban az üzleti élet humán oldala sokkal fontosabb, mint valaha. A változás, a tanulás, az újra tanulás, a viselkedés, a jó közérzet és a teljesítmény mind kulcselemei a személyes és szervezeti sikernek.”