Csak úgy, mint sok más témakör esetén, itt sem felejtkezhetünk el arról, hogy kollégáink személyisége, elvei és módszerei egy egészet alkotnak. Ahogy Szilvia is kiemeli: „ne felejtsük el, hogy a munkavállaló alapvetően nem fog másként hozzáállni ehhez a témához a munkahelyén és otthon. Tehát ha valaki „magánemberként” nem érti meg, vagy nem tudja, hogyan alkalmazzon egyszerű módszereket egy környezettudatosabb életért, akkor munkavállalóként sem valószínű, hogy fogékony lesz ezekre az üzenetekre.”

Legutóbbi írásunkban azt jártuk körbe, milyen jellemzőik vannak az egyes generációknak a munkahelyen. Megkérdeztük Szilviát az egyes korosztályok és a környezettudatosság közötti összefüggésekről is: „Leginkább az Y generációtól tartjuk nyilván az erősebb zöld tudatosságot és az ehhez kapcsolódó nyílt kommunikációt, de tulajdonképpen minden generáció szintjén megtalálhatóak a zöld irányzatok, csak más-más témákhoz kapcsolódóan. Még a baby-boom generációnál indulnak a gyökerek – például a Föld napja vagy a WWF megalakulása - amelyek szépen erősödtek az egyes generációkon keresztül. Az X generációba tartozók sajnos megéltek olyan ember által okozott környezeti és társadalmi katasztrófákat, mint Csernobil vagy az Exxon Valdez olajhajó tragédiája, így kénytelenek voltak szembesülni azzal a ténnyel, hogy nem kezelhetjük elszigetelt problémaként ezeket a kérdéseket. A környezettudatosság erősödéséhez az iskolarendszerű képzések és zöld mozgalmak is hozzátették a maguk részét, így mára teljesen természetessé vált ezeknek az összefüggéseknek az ismerete.” Azt tehát kijelenthetjük, hogy minden generációban meg lehet találni a különböző zöld értékeket és ezekre építve bevonni őket a zöld fejlesztésekbe.

Az elmúlt évek során rendre tapasztalhattuk, hogy az értékek között egyre komolyabb hangsúlyt kap a környezettudatosság. Ez természetesen a munkavállalók választásaira is hatott. Szilviát ennek jegyében arról is megkérdeztük, hogy a zöld mivolt és a munkavállalói lojalitás között milyen összefüggés létezik? „Erre vonatkozóan tudományos kutatási eredmények még kevéssé állnak rendelkezésre, de kezdeményezésekkel már találkozhatunk. Ilyen volt egy 2008-as amerikai felmérés, a „Környezettudatos programok és munkavállalói morál összefüggései”, ahol találtak pozitív összefüggéseket.

Azt azonban érdemes végiggondolni, hogy aki képes felelősséggel tekinteni saját élete és környezete összefüggéseire, illetve ebben még aktív szerepet is felvállal, annak mennyire lehet más az attitűdje egy költségtakarékosságot célzó program megvalósításánál. Ugyanezt továbbgondolva már akár a munkahely kiválasztásánál is fontos lehet, hogy mennyire tud azonosulni az adott szervezettel és ebben a környezettudatosság megjelenése biztosan helyet kap.”

Most pedig nézzük a munkáltatókat! „Itt az első alapkérdés, hogy az adott munkáltató pontosan mit ért zöldülés alatt, mert ez nem is olyan egyszerű. A zöld téma szerteágazó részeket foglal magában, amelyek külön-külön is önálló szakterületet jelentenek. Például a környezeti terhelésnél a kibocsátásokat vagy a nyersanyag/energia felhasználás csökkentését tűzzük ki célul vagy tudunk egyszerre mindkettőn változtatni? A környezettudatosság termékfejlesztési szinten jelenik meg vagy éppen a munkavállalók (és fogyasztók) bevonásával különböző programokon keresztül? Egyáltalán hol kezdjen neki és milyen léptékben egy ilyen fejlesztésnek a szervezet és mit várhat ezektől a lépésektől?”

A társadalmi és akár versenytársi nyomás már nem csak kávéházi beszélgetések szintjén jelenik, hanem egyre komolyabb formában épül be szervezetek életébe– elég, ha a társadalmi felelősségvállalás (Corporate social responsibility - CSR) egyre elterjedtebb megjelenését vesszük alapul. Ahogy Szilvia fogalmaz – „Ezelőtt 5-7 évvel még könnyedén soroltuk a felelősségvállalási kérdéseket a „majd foglalkozunk vele, ha lesz rá időnk” (vagyis soha) kategóriába, míg ma a világ vezető vállalatai sorra indítanak olyan komplex felelősségvállalási programokat, amelyekben hangsúlyos szerepet kapnak a zöld témák is. A kihívás rész éppen az alap döntések meghozatalánál és a kapcsolódó kommunikációban rejlik. Egy feltételezetten jó indulatú zöld fejlesztés éppen az ellenkezőjét is kiválthatja, mint aminek szánták, ha felmerül a zöldre festés gyanúja, vagyis, hogy kizárólag kommunikációs és értékesítési megfontolásokból nyilvánítunk valamit zöldnek, ami valójában nem is az! Ezzel máris kereszttűz alá eshet a vállalat, aminek a fogyasztói és versenytársi támadások mellett a munkavállalói réteg is része lehet.”

Így hát ne felejtsük, amire Szilvia is többször felhívja a figyelmünket, zöldülni munkáltatóként csakis hiteles célokkal és valódi elkötelezettséggel lehet: „Munkavállalói oldalról ezért a szervezet zöldülésekor nem csak a külső kommunikáció vagy egy jelentés elkészítése a kérdés, hanem, hogy miként épül ez be a mindennapokba.”

Miért lesz egy munkáltató zöld? A zöldítés egy hosszú távon elkerülhetetlen döntés, amit jobb tudatosan felvállalni, mint kényszerből, lemaradásból vagy komoly problémák megoldása céljából bevetni. A költséghatékonyság egy nyomós érv lehet az indulásnál, amit sokszor egyszerűbb és gyorsabb keresztülvinni a rendszeren és valós megtakarításokhoz vezet, ami jelenleg szinte mindenkinél kiemelt cél. Egy 2010-es amerikai felmérés szerint, amelyben 535 vállalatot vizsgáltak, 54%-uknál volt teljes állású „zöld” státusz középvezetőtől a felsővezetői szintekig (GreenBiz), ami már figyelemre méltó tendenciának számít.

Mi őszintén biztatunk mindenkit rá, hogy zöldüljön saját elhatározásból, átgondoltan és ezt a témát még véletlenül se sorolja, a „majd foglalkozunk vele egyszer” kategóriába!

A zöld témakört a reggeli JAM sorozatunkban személyesen is feldolgozzuk, illatos kávé és friss pogácsa mellett. Amennyiben érdeklődsz a lehetőség iránt, kérjük jelezd felénk: [email protected]

Szép napot! JAM