A Linkedin álláskeresés hozományai: biztonsági kockázatok és a béralku magasiskolája

Lassan kiérünk a Linkedin szigorúan vett bűvköréből. Már jelentkeztél egy csomó álláshirdetésre, nemzetközi fronton is rád találtak, még így, nyári uborkaszezonban, pandémiafenyegetettségben is. Most, 5. alkalommal erről a Linkedin által kinyitott világról mesélek, mert amennyire vonzó és szerethető, annyira kockázatos is.

Ahogy rutinná válik a Linkedines álláskeresésed, természetszerűleg belefuthatsz a kockázatos/komolytalan álláshirdetésekbe, és előfordul, hogy a nemzetközi környezetben való rutintalanságod problémát okozhat. De komoly lehetőségre is ráakadhatsz, amit kár lenne elengedni – egyszer mindenki volt „elsőmultis”... Most leginkább nekik adok muníciót.

A biztonsági kockázat

A lényeg röviden: egy állásinterjún, de még egy CV-ből is sok olyan információt lehet megtudni, amit nem biztos, hogy máshogy is elmondanának emberek. Amióta csak írom a Jobangel blogot (több mint 10 éve), azóta folyamatosan emlegetem: bármit, amit beleírsz a CV-be, az üzleti titoktartás tiszteletbentartásával írd bele. A legjobb, ha csak azokat az információkat teszed bele pl. a projektjeidről, amik nyilvánosan (pl. sajtóban, ügyfél honlapján) is fellelhetők. A kockázatokról egy remek blogbejegyzést találtam a közelmúltban, ennél alaposabb elemzést még nem láttam a témában külföldi oldalakon sem, szóval inkább linkelem és ajánlom olvasásra, semmint írok egyet hasonló témában. Ez a cikk egy emailes közvetlen megkeresésről szól, de a Linkedinen pont ugyanígy találhatnak rád. Íme a cikk. 

Nem minden kamu, de mindennek van kockázata

Emellett érkeznek valós álláslehetőségek is, de mégis olyan kockázatokkal járnak, ami miatt érdemes elengedni ezeket. Főleg Magyarországon még nem jelen lévő cégek ajánlatait és elképzeléseit kell nagyon komolyan átbeszélni velük. Vajon az általuk elképzelt piacralépésük a te piaci ismereteid alapján működhet? Ők akarják majd megmondani mit csinálj te itt, vagy szabadkezet kapsz? A szabadkéz jól hangzik, de mekkora felelősséget rántasz magadra ezzel és mekkora kockázatot? Óvatos kalandor vagyok, amikor ilyesmit kell átbeszélnünk egy jelölttel, nem szégyellünk teljes kérdéslistát emailban kiküldeni a koncepciójukat feszegető kérdésekkel… Ha visszakoznak, nem baj, majd lesz másik lehetőség, ha válaszolnak, lehet szakmai tudásoddal értelmezni a válaszokat.

A munkavállalásod jogi körülményei

Ha te magyar vagy, de a leendő munkáltatód nem rendelkezik magyar jogi entitással, akkor komolyan felmerül ez a kérdés. Sokféle lehetőség létezik, adójogi és egyéb szempontokból is, ha ilyen tárgyalásnak a végefelé jársz, csakis jogásszal átnézett szerződést és könyvelővel átbeszélt konstrukciót fogadj el. Vízum, munkavállalási engedély, mindenféle nemzetközi egyezmények kerülhetnek ilyenkor elő, ha nem ez a szakterületed, ne kezdj bele laikusként. Lehet a folyamatban még közvetítő cég is, aki megint más országból származik. Még arra is figyelj, hogy olyan szakembert válassz, aki valóban EHHEZ ért, csinált már ilyet. Bármilyen tanács ezzel kapcsolatban csak akkor fogadható meg, ha az illető vállalja is a felelősséget a tanácsaiért. A volt gimis évfolyamtársad, aki egyébként családjogi kérdésekben penge ügyvéd, most nem lesz jó. Meg a szomszéd lánya sem, hiába könyvelő. Az ilyen ügyekre specializálódott tanácsadók is pénzért dolgoznak... Inkább fizess nekik egy szaktanácsért, mint kerülj komoly bajba. Ehhez olyan státuszban kell lenni a tárgyalásoknak, hogy ez megérje neked. Pl. amikor már küldtek egy draft contractot…

A béralku

Érdemes a fizetés összege, adói, pénzneme, járulékkötelezettségek témájának stb. külön is utánamenni. Egyes cégek évente újratárgyalják ezt, főleg, ha az általad elért eredményhez kötött része is van a jövedelmednek. Kb. 6-8 féle struktúrát lehet azonosítani az ilyen ajánlatokat, összefoglaló néven compensation plan – és ennek a 6-8 struktúrának végtelen számú egyediesített változatait kell tudni megérteni…plusz ha költözni is akarsz vagy ők akarják, akkor még hozzájön ennyiféle relocation pack… Szokás szerint ilyenkor előzetes nagyságrendeket egyeztetnek veled, utána állásinterjúk, és ha kiválasztanak, kapsz egy „offer letter”-t, amit elfogadhatsz, vagy még alkudhatsz rá. Várd meg az ő részletes ajánlatukat, mert nem nagyon lehet előtte fogalmad arról, milyen jövedelmi struktúrát alkalmaznak, még akkor sem, ha megkérdezted állásinterjún. A fizetési igényedet nemzetközi salary guide-ok, adott országbeli álláshirdetésekben megadott range-ekből tudod legjobban kialakítani, ill. egy közvetítő (fejvadász) esetén mehetsz az őszintével: fogalmad sincs, mondja már meg, mit kaphatsz.

Vidám pillanat volt egy jelöltkém életében, amikor a fizetési igényéről tárgyaltunk egy Magyarországon jelen nem lévő céggel. Úgy érezte, szerették őt az állásinterjún, én multis aggyal és salary guide-okat böngészve túl szerénynek éreztem a fizuigényét, ő magyar cégeken szocializálódva, és mert magyar szemmel már magas igényt fogalmazott meg, nem mert még többet kérni, mint a jelenlegi munkahelyén. Márpedig az állásváltás kockázatát meg kell fizetni, pont. Rábeszélésemre bevetettük a „megy-taktikát”: ha megy, megy, ha nem megy, hát nem megy. 

Óvatosan fogalmazva, érvelve, így is kockázatot vállalva megkértünk plusz egy hónapnyi jövedelmet sikerdíjként, ha rendben átadja a projektet határidőre. Meg mégiscsak határozott idejű szerződésről tárgyalunk, ez komoly karrierkockázat, tessen megfizetni. Izgultunk napokig, mert nem jött válasz. Csak reméltem, hogy jótanácsom hatására nem múlik el az ügyfelem álláslehetősége, bár meggyőződésből javasoltam, amit… Aztán megérkezett a válasz, és félrenyeltem az épp kortyolgatott pohár vizemet, pedig azt hittem, én már sokat láttam… Azt írták vissza, hogy megértéssel fogadják, és értékelik, hogy miattuk hajlandó egy ilyen career risket vállalni, és mivel a projekt terv szerint 10 hónapig tart, így bónuszként meg tudnak ajánlani neki +10 havi alapfizetését, de azt csakis a projekt sikeres átadásakor fizetnék ki, de ehhez az átadási dátum akkor is DD-MM-YY, ha akármi is történik. És so sorry, de a projekt mérföldkövei mentén nem tudják ezt megajánlani, de remélik, tud ebben ő is rugalmas lenni, mert nagyon akarják őt, de ennyi a lehetőségük csak, és ezen is egy hétig dolgoztak, mire jóváhagyatták. Jjjjjóóó, hát legyen így, nagy duzzogva beletörődtünk. Nehéz volt higgadt elfogadó választ írni, és illő időt kivárni a válaszküldéssel.

Látszik, hogy a kis magyar valóságunkban mennyire másképp gondolkodunk összegekről és lehetőségekről. És az is, hogy mennyire félremehet a kommunikáció, csak mert idegen nyelven történik. A legrutinosabb multi akit láttam, ezeket úgy oldja fel, hogy a munkaszerződés ilyetén részei nála egy táblázat, a lehető legkevesebb félreértési lehetőséggel. Konkrét számok, konkrét összegek, semmi szöveg, ami félreérthető. Például emiatt sem írnak salary range-t a legtöbb Linkedin álláshirdetésbe. Nem tudják, egyes országokban mi illik, mi nem illik, a HR-en belül a compensation specialist külön szakma, aki akár több ország jogi környezetében is képes eligazodni, lehetséges juttatások, kötelezettségek, cafeteria stb. ügyében. Álláskeresőként egyértelműen láthatod: nem lehet megúszni, meg kell tanulni tárgyalni a fizetésedről.

Folyt. köv. Milyen is nemzetközi környezetben dolgozni?

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg! Egyetértesz? Vitatkoznál? Hozzáfűznél valamit?

Várom szeretettel a kommented! Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, pályaorientációban, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból, nézd meg hogyan tudok segíteni eligazodni az álláskeresés útvesztőiben!  

További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

###