Kiválasztás a tömegből szubjektíven - Így is szűrik az álláspályázatokat

Folytatva az előző posztot a kiválasztás objektív szempontjairól, íme a negatív oldal. Hiba lenne tagadni, hogy léteznek olyan szempontok, amire a legjobban megírt CV-vel sem tudunk felkészülni, kivédhetetlenül kiszóródunk az alkalmas

Folytatva az előző posztot a kiválasztás objektív szempontjairól, íme a negatív oldal. Hiba lenne tagadni, hogy léteznek olyan szempontok, amire a legjobban megírt CV-vel sem tudunk felkészülni, kivédhetetlenül kiszóródunk az alkalmasnak ítélt jelöltek közül.

E szempontok sehol sem publikusak, ezért amikor elutasító visszajelzést írnak, nagyon nehéz megindokolni azt, hogy az adott jelölt miért nem került be a kiválasztás következő körébe, vagy miért nem ő került ki győztesen az utolsó körös állásinterjúkból. Ezért sem igazán lett kultúrája a visszajelzés-küldésnek.

Pár olyan szempontot sorolok fel, amiket kiválasztások során hallottam, tapasztaltam, vagy jelöltek panaszolták nekem. A véleményem minden esetben negatív az ilyen megnyilvánulásokról, de ez most annyira nem fontos.

A célom az, hogy tudja minden jelölt: lehet, hogy semmit sem csinált rosszul, lehet, hogy a fogadó félben van a hiba. Lehet, hogy tényleg ő a legalkalmasabb, de egy számára ismeretlen okból mégsem lesz kiválasztva. És ezt a valós okot sosem fogja megtudni. Ezért tanácsolom mindenkinek azt, hogy ne azon háborogjon, ha nem kap semmilyen választ, koncentráljon arra, ahol pont rá van fogadókészség. Abból lesz állás, nem a háborgásból.

Tehát, a leggyakoribb szubjektív indokok, amik a jelölt oldaláról kivédhetetlenek (és persze mindegyikre lenne ellenérvem, de nyilván hiába lenne azoknál, akik így szűrnek):

Volt munkahely:

-  Az egyik volt munkahelyével rossz viszonyban van a cég. Nem akarnak onnan átvenni munkavállalót, mert vagy olaj a tűzre a rossz kapcsolatban, vagy az egész céget nem tartják sokra szakmailag.

- Ennek ellentéte, ha elég jó viszonyban van ahhoz a két cég, hogy ne vegyenek át egymástól embereket, gyengítve egymást.

- Nincs semmilyen kapcsolata a cégnek az előző munkahelyei közül eggyel, de az mégis kifogásolható az adott helyen. (tevékenysége, esetleges nyilvános politikai, vallási kötődései okán stb.)

- Multiból/KKV-ból/más iparágból nem jöhet. (Ennek lehet racionális oka, többnyire azonban előítéleten alapul ez az indok is).

Szimpátia, külső, babona:

- Vidéki/messze lakó nem kell. (Lakcímet, születési időt tehát nem írunk a CV-be.)

- Kisgyerekes nő nem kell. (Családi állapotot sem írunk az álláspályázatba.)

- Nem szimpatikus külseje, fényképe alapján. Csúnyácska/túl szép. Túl kövér/túl sovány. (A kiválasztó nyilván tökéletes, ugye.)

- Túl fiatal/túl öreg. (A kiválasztó nyilván nem volt fiatal, de nem is öregszik. 32 évesen, öltönyben, nyakkendőben született.)

- A cégtulajdonos élettársa féltékeny típus, és potenciális riválist lát a jelöltben. (A CV fényképen nem látszik a dekoltázs, és a Facebookon sincsenek bárki számára látható bikinis képeid, ugye?)

- Baljóslatú vagy furcsa név, asztrológiai nemmegfelelőség (talán jobb is, ha ilyen helyre nem mész…)

- Inkább ismerőst vettek fel - (akkor minek dobtak ki pénzt a toborzásra?)

Képzettség, végzettség:

- Aki egy bizonyos az oktatási intézményben végzett, nem jó szakember (több ilyen „feketelistás” iskola is van emberek gondolataiban…)

- Túlképzett (ez lehet racionális érv is, de többnyire nem az)

 

A sor folytatható lenne, de minek. Mint látszik, ezek többsége vagy törvénybe ütközően diszkriminatív, vagy simán csak nem racionális (miért ne legyen vöröshajú egy munkavállaló?) Az is látszik, hogy teljesen mindegy, milyen vagy, mindig lesz, akinek nem fogsz megfelelni valami miatt. Éppen ezért továbbra is azt tanácsolom, hogy jelentkezz folyamatosan állásokra, ha nem jön válasz, ne bosszankodj, ha jön, kezeld helyén, ha interjúra hívnak, légy lelkes. Ezekre megoldást majd az anonimizált jelentkezés és a racionális döntés igénye hozza el, de addig még sok idő fog eltelni.