Miről hazudnak nekünk az állásinterjún?

Valószínűleg sok álláskereső találkozott már – finoman szólva – be nem tartott ígéretekkel, akár a kiválasztás, akár később, a munkája során. Az álláskeresőket mindig arra biztatom, hogy kérdezzenek, nyerjenek megerősíté

Valószínűleg sok álláskereső találkozott már – finoman szólva – be nem tartott ígéretekkel, akár a kiválasztás, akár később, a munkája során. Az álláskeresőket mindig arra biztatom, hogy kérdezzenek, nyerjenek megerősítést minden kétségükre, akarjanak konkrét választ minden kérdésükre, mielőtt igent mondanak egy cég állásajánlatára. Ellenkező esetben sok kellemetlen perc, és akár derékba tört karrier lehet a következménye.

1. Nem mondanak ki konkrét elvárásokat arra az eredményre, amit majd a leendő munkavállalótól elvárnak, de elhangzanak biztatásnak szánt lózungok, főleg sales és egyéb értékesítői pozíciókban:

- „majd meglátjuk, hogyan teljesít próbaidőben, utána alakítjuk ki a végleges elvárásokat” – Miért, ha valaki rosszul teljesít, akkor sem válnak meg tőle próbaidőben? Hogyan tervezték a havi/negyedéves/éves bevételeiket, ha nem terveztek az új kolléga által hozott bevétellel? Egyáltalán terveztek valamit, vagy csak sodródnak?

- „a piac folyamatosan erősödik, így nagyon könnyű lesz teljesíteni a célszámokat” --- Ha megvannak ezek a könnyen teljesíthető számok, akkor miért nem lehet elmondani a jelöltnek, hogy tudja, mire vállalkozik?

- „nem szoktunk konkrét számokat megadni, más szempontokat is nézünk egy-egy munkavállaló teljesítéményében” – Érdemes visszakérdezni, mik ezek a más szempontok…

2. Teljesítményelvárásokhoz kapcsolódóan szívesen ködösítenek egyes helyeken a teljesítménybérről is: „ha teljesíti a célszámokat, azzal megduplázhatja a nettó fizetését” --- ha nem tudjuk, mik a teljesítendő elvárások és mi az általuk kínált jövedelem, ez csak üres lózung. Sokszor számoltak be olyan trükkről, amikor a nettó fizetésbe a cafeteriát is beleszámolta a munkáltató, de a teljesítmény bónusz alapja természetesen a kifizetett bruttó bér volt – cafeteria nélkül. Ezeket előre, világosan tisztázni kell!

3. Hazugságok az előrelépési lehetőségekről: Főleg ezen a területen tesznek felelőtlen ígéretet a munkáltatók állásinterjún, hiszen a frissen felvett munkavállaló úgysem kéri számon. Kis cégek szeretnek vetíteni mindenféle pozíciónevekkel, „itt fél éven belül komolyan pozíciót, vezetői helyet kap, ha jól teljesít”. A komoly pozíció és vezetői hely, általában egy névjegykártya, rajta egy szép címmel: felelősségi kör, fizetés, feladatkör marad a régi, az előléptetés le van tudva egy hangzatosabb pozíciónévvel. Csakhogy azért semmit sem adnak a közértben… Multik, egyéb nagy cégek esetében érdemes feltérképezni a szervezetet, már állásinterjún megkérdezni: kik és hogyan döntenek ilyesmikről, mi kell ahhoz pontosan, hogy valaki feljebb lépjen. És persze érdemes figyelemmel követni a publikus sajtót: ha arról cikkeznek, hogy az adott cégnél felvásárlások, kiválások, átszervezések várhatók, akkor egyáltalán nem valószínű, hogy meggyőződésből ígérgetnek: sokkal inkább csalinak szánják, számítva arra, hogy bekerülve egy jónevű multihoz jelöltünk majd „beleragad” a pozícióba, és nem is távozik az elmaradt ígéret miatt: hiszen biztos fizetést, kényelmet, ingyen kávét stb.-t biztosítanak. De ha jelöltünk nem erre vágyott, akkor bizony csalódott lesz.

4. Szakmai fejlődési lehetőségekről is szívesen lódítanak: hogyne, lehet menni tanfolyamokra, támogatják – csak épp idő nem lesz rá. Esetleg lehet menni, adnak szabadságot: de a drága tanfolyamot fizesse ki a munkavállaló. Vagy: hogyne, hatalmas projekt van készülőben, ott aztán fejlesztheti tudását: csak épp nem kap feladatot ebben az álomprojektben, mert máshol van szükség rá…

A fentiekben felsoroltakkal érdemes óvatosan bánni: önmagukban még nem jelzik, hogy egy cég megbízhatatlan lenne, de figyelmeztetik az álláskeresőket, arra, hogy szerezzenek bizonyosságot, mielőtt elvállalják az állást.

-------------------------

5. És kis, magyar valóságunkban bizony előfordul, hogy azzal ámítják a munkavállalót, hogy

- „próbaidőre csak 4 órára jelentünk be, utána majd meglátjuk” vagy

- „most a másik cégbe jelentünk be, de majd átveszünk”,

- „munkaszerződést majd próbaidő végével írunk, addig megbízásit...”

Ezek a trükkök viszont egyértelműen jelzik: a cég tilosban jár, nem érdemes megbízni bennük.