Motivációs levél vagy kamuhalmaz?

Azt tapasztalom, hogy az álláspályázati anyag összeállításakor motivációs levél okozza a legnagyobb gondot az álláskeresőknek. Találnak ezernyi sablont a neten, használják is. Így lesz mindenki csapatjátékos, problémamegoldó, j

Azt tapasztalom, hogy az álláspályázati anyag összeállításakor motivációs levél okozza a legnagyobb gondot az álláskeresőknek. Találnak ezernyi sablont a neten, használják is. Így lesz mindenki csapatjátékos, problémamegoldó, jó kommunikációs készségű, önállóan dolgozni tudó stb. E sablonok sok kárt okoznak, és ilyenkor költőt idézve "az embernek kél káromkodni kedve". A motlevelet olvasók számára a sablonok által lesz minden jelölt teljesen egyforma, így érték el a sablonokat gyártó "tanácsadók", hogy nem szolgál semmilyen információval szegény jelöltről a sablonból írt motivációs levele. Így jutottunk el oda, hogy a álláskeresői oldal azt hiszi, minél nagyobb kamu, annál nagyobb esély, a HR-oldal meg oda, hogy lassan el sem olvassák ezeket a sokszor kínos írásokat.

Pedig a motivációs levél jó eszköz lenne arra, hogy meggyőzzük a leendő munkáltatót arról, hívjon bennünket állásinterjúra. Álláskeresőként ki kellene használnunk ezt a lehetőséget, ahelyett, hogy megijednénk a feladattól, és elintéznénk egy semmitmondó sablonnal a dolgot.

Ha megértjük, miért alakult ki a motivációs levél igénye, talán könnyebben tudunk írni magunkról egyet (ill. sokat, mert minden pályázathoz újabb kell). Felületes történeti áttekintésben: az önéletrajzok formai fejlődésével azok elvesztették „emberi” tartalmukat, ránézésre maximum egy fénykép mutatja, hogy ez itt egy emberről szóló leírás. Vázlatpontok, felsorolások, tények, számok: ezt várják egy önéletrajzban manapság. Még egy udvarias megszólítást sem tudunk hová elhelyezni egy jó CV-ben. Rájöttek azok is, akik használták az amerikai típusú önéletrajzot, hogy az így kapott információhalmaz áttekinthető ugyan, de kevés, általa eltűnt a jelölt, akivel, akiről beszélni lehet. A munkáltatóknak lett volna még információra igénye a jelöltről, de annak sincs helye az amerikai típusú CV-kben. Elkezdtek hát beszédes kísérőleveleket, motivációs leveleket kérni. Persze a HR-szakma szokása szerint nem kommunikálta (pl. iskolarendszeri oktatásban), mit is várna ezekben. Akár pl. kérdéseket tehettek volna fel álláshirdetésekben, így segítve a pontos információk megadását, de ezt sem tették. Így megintcsak találgatni tudunk, mi is kell egy motivációs levélbe. Gyakorlati tapasztalatokból mostanra leszűrhető, milyen motivációs levél visz sikerre.

Funkcióját tekintve a motivációs levélnek sok olyan mondanivalója lehet, ami meggyőzi a munkáltatót az alkalmasságáról.

• Megad a jelöltről olyan információkat, ami a CV-be nem fér bele, annak formai-tartalmi korlátai miatt. Pl. különleges szakmai minősítések leírása, mert esetleg még nem is hallott róla a HR-es, annyira ritka hazánkban.
• Meggyőzi az olvasót arról, hogy ezzel a jelölttel érdemes foglalkoznia, mert olyan tapasztalata, tanulmánya, személyisége van. Jól fogalmaz, kellemes olvasni a levelét. Nemcsak állítja magáról, hogy precíz, kreatív, hanem látszik is a kezéből kikerült anyagon. (Kicsit ellentmondásos nekem, hogy milyen sokan állítják, hogy jó kommunikációs képességük van, miközben motlevelet is sablonból írnak. A gépelési hibáktól hemzsegő motlevelek pedig hogyan kerülhetnek ki precíz emberek kezéből?)
• Leírja azokat a speciális, csak az íróra jellemző tulajdonságokat, körülményeket, amik miatt ő lehet a legjobb jelölt (pont olyan iparági tapasztalata van, pont az a kapcsolatrendszere, ami kell, pont abba az iskolába járt, pont abban az utcában lakik, ahol a cég van, már gyerekkora óta ezzel foglalkozik, pont ez volt a kedvenc tárgya az egyetemen, ebből írta a szakdolgozatát is stb.) Ezer dolog lehet, ami az adott jelölt mellett szól!
• Tartalmazhatja, mikor tud a jelölt interjúra menni, mikor tud új állásba lépni.
• A jelölt egyedi értékeit példákkal, konkrét eredményekkel támasztja alá.
• Ha valamilyen tény magyarázatára van szükség, megadja (pl. a jelölt külföldi telefonszámon elérhető, miközben magyarországi állásra pályázik – ezt meg kell magyarázni. Esetleg külföldies hangzású neve van, de magyar állampolgár, vagy épp kettős állampolgár, és anyanyelvi szinten beszél egy másik nyelvet is idegennyelvű szülője révén – ezt le kell írni. Esetleg évek óta nem tud magyar munkahelyet felmutatni, de azért, mert most tért vissza 5 éves külföldi tartózkodásából.)
• Bemutathatja, hogy a jelölt tájékozott a megpályázott céggel kapcsolatban. Ismeri a termékeit, márkáit, esetleg dolgozott ilyen termékkel munkája során, pont ilyen szolgáltatások nyújtott az előző munkahelye is stb.

Formáját tekintve egy udvarias levél, semmi különös tudás nem kell a megírásához, mégis olyan stresszt okoz a jelölteknek, amit muszáj lenne oldani, elfelejteni a görcsölést. Lehet egy kreatív fejlécet készíteni, rátenni a fényképünket, szépen megszerkeszteni, bármilyen szolid módon egyediséget vinni bele, QR-kódot rátenni, ami saját honlapunkra, Linkedin profilunkra, publikációinkra stb. mutat. De leginkább az igazat kell írni, az biztosan elég lesz.

Nincs jó sablon

Tekintve, hogy minden ember egyedi, motivációs levélre jó sablont gyártani nem lehet. Rossz sablonnal tele a net, de sajnos nincs mit tanulni belőlük, elrettentő példának viszont jók.

Ezért, amikor valaki hozzám fordul segítségért, motivációs levelet úgy készítünk, hogy a leírt történeteibe, eddigi munkáiba kapaszkodva teszek fel kérdéseket, amiket megválaszolhat a motlevelében. Így kerülnek be az egyedi tapasztalatok, történetek, így derül ki, hogy egy elkezdett, de be nem fejezett egyetem előny-e vagy hátrány, amiről inkább nem írunk, hogy a meghirdetett állásban pont olyan feladatokat kellene végezni, amiket már 10 éve csinál, hogy igen mélyen ismeri pl. a japán kultúrát, ami egy japán tulajdoni hátterű céghez pályázva fontos lehet. Így derül ki, hogy önkéntesként is végez olyan feladatokat, amik a munkában is hasznos tapasztalattal szolgálnak, vagy éppen „csak” egy nemeslelkű, lelkiismeretes emberről tesznek tanúbizonyságot. A jó motivációs levél tehát nem egy lózunghalmaz, amikkel a sablonok terhelnek bennünket.

A használhatatlan motivációs levelek világa

Kicsit képzeljük bele magunkat egy álláspályázatokat olvasó ember helyébe, és gondoljuk végig: mihez is kezdhetnénk a sablonokból átvett mondatokkal a másik oldalon? Például örülünk neki, hogy munkái során az összes jelölt mindig pontosan elvégezte a rábízott feladatokat, de lássuk be, semmi rendkívüli nincs ebben, ezért fizetnek a munkavállalóknak. Sokra megyek egy ilyen infóval… Az is jó, hogy felmerülő problémákat gyorsan és hatékonyan megoldja minden jelölt, de mégis milyen problémák voltak, és hogyan oldották meg őket? Pl. lelőtték a reklamáló ügyfelet vagy megnyugtatták empatikus fellépéssel? Mert ugye mindkettő hatékony megoldás a probléma szempontjából, mégis másképp hatékony… Egyszerűen nem hisszük el, hogy minden jelölt célja az, hogy a mi cégünk szolgálatába állítsa tudását, mert amíg meg nem jelent a hirdetésünk, valószínűleg azt sem tudták, hogy létezik ez a cég. Ilyet tehát ne írjon be senki, nem érdemes kamuzni. Az is örömteli, hogy minden jelölt célja tudását folyamatosan fejleszteni, de ezt vajon hogyan szeretné? Erről esetleg írhatna, de a letölthető template-ek ezt már nem tartalmazzák. Racionálisan tudjuk, hogy a sok duma ellenére minden jelölt „csak” egy állást akar, amit meg is értenénk, és hasznos lenne, ha leírnák, miért gondolják, hogy a mi cégünk egy olyan cég, ahol szívesen dolgoznának. Az a legkevésbé sem hihető, hogy minden jelöltnek a feladatai pontos elvégzése jelent örömet, mert szinte biztosak vagyunk benne, hogy a Hawaii-on egy jó koktél nagyobb öröm lenne bármelyiküknek.

Magadról írj!

Tehát miért is alakoskodnál, kamuznál valami sabloníró ízlése mentén? Te, mint jelölt, mint ember érdekes vagy, a sablonok nem azok, ezért inkább ne használd őket, hanem magadról írj.