Új

A magas munkabér már nem elég manapság, ha „csak” ennyit ígér egy munkáltató, nem fognak tömegek jelentkezni a meghirdetett állásra.

Szakmai fejlődést is kínálni kell, mert erre a legtöbb munkavállaló vágyik. Régen ez csak egy lózung volt az álláshirdetésekben, de mára komolyan kell venni - mindkét félnek, a munkáltatónak és a munkavállalónak is. A munkavállalók még elég bizonytalanul szoktak tárgyalni róla, mert új elemként jelenik meg ez a kérdéskör az állásinterjús kérdések között. Mármint azon kérdések között, amit az álláskeresőnek kell feltennie, hogy dönteni tudjon, akarja-e az állást. A munkáltatók pedig sokszor nem is biztosak abban, hogy a tanulmányokra adott ajánlatuk megfelelő. Érdemes tehát nyitottan és őszintén beszélni erről, hogy kialakulhassanak a közös pontok ezügyben. Máshol már külön képzési specialista dolgozik a HR osztályon, aki csak ezzel foglalkozik.

Még az sem egyértelmű, hogy tekinthetjük-e juttatásnak azt, hogy képzéseket biztosít a munkáltató - sokszor a képzéseken résztvenni a munkakör része. Néhány leegyszerűsített modellt bemutatok most erre – a hibáikkal együtt... ezeket ismerve talán könnyebben megfogalmazhatók az állásinterjún felteendő kérdések is. Nem sorolom ide a készségfejlesztő képzéseket, mert az a legtöbb esetben inkább nyűg a munkavállalóknak, nem juttatás. Egy külön poszt tárgya lehetne, hogy miért :) Tehát, akkor a legáltalánosabb minták:

1. Kötelező fejlődés nyelvtanulás juttatás

A munkához szükséges képzésekre biztosítanak időt is, tanfolyamot is, külső és/vagy belső e-learning platformon, és tantermi képzéseket valamilyen külső oktatóközpontban. Érdemes rákérdezni, milyen elvárások (pl. vizsga) és milyen támogatás van erre (idő és tanfolyami díj)

A nyelvtanfolyam sok helyen ezen a körön kívül esik, az plusz juttatás – ez esetben valóban tekinthető juttatásnak, mert ha úgy vesznek fel, hogy nyelvtudás szükséges, de még segítenek csiszolni, jobbá tenni, az már juttatás.

A szakmai anyagok általában E-learning (digitális) vagy tantermi formákban elérhetők, ez már cégtől, munkakörtől is függ. Vannak cégek, ahol rutinszerűen rendelnek éves előfizetéseket a kollégáknak, amiben benne van akár több száz kurzus. Általában megkövetelik bizonyos kurzusok elvégzését ehhez kapcsolódó vizsgákat is – ilyenkor fontos, hogy adjanak rá időt, és ne a szabadidődben kelljen megnézned párvszáz órányi tananyagot.

Emellett van egy személyre szóló éves keret, amit még a dolgozó elkölthet oktatásra – akár munkájához szorosan nem kötődő témákban is.

Így 3 részből áll össze a képzés: szakmai, nyelvi és egyéb.

2. Kötelező fejlődés juttatás

Van, ahol a nyelvtudás alapvető elvárás, ott a nyelvoktatás nem lesz jellemző.

A szakmai oktatásokat is másképp szervezik: tantermi, egyedi, zártkörű és/vagy digitális oktatások. Amire szükség van, arra adnak időt, lehetőséget, de többet nem tudnak/szeretnének támogatni. Itt általános hiba, hogy a tantermi oktatásokon túl a digitális oktatásra nem hagynak időt, szabadidőben kellene megoldani. Erre érdemes rákérdezni, mert lehet, hogy megéri rááldozni némi szabadidőt, de tudnod kell, hogy mennyi időre van szükséged az elvárások teljesítéséhez.

Emellett a juttatásként kapott oktatási pénzügyi keretet általában nyelvtanulásra költik a munkavállalók, de ez annyira juttatás, hogy ha éppen veteránautó-restaurálást szeretnél tanulni, azt is lehet finanszírozni ebből a keret erejéig.

3. Az tanulás nem is kérdés: természetes és digitális

Ők is rutinszerűen rendelnek a kollégáknak oktatási előfizetéseket, de ritkán adnak rá külön időt és az elvárás is „csak” annyi, hogy ezzel a segítséggel a munka legyen megfelelő minőségben elvégezve és a szakmai fejlődésedről ezekkel az anyagokkal magad gondoskodj. Ilyenkor nem is a benne lévő kurzusok elvégzése a feladat, a kollégák jórésze úgy használja, mint egy szakmai keresőt: amikor szüksége van egy válaszra, kikeresi a megfelelő kurzust, átnézi, de vizsgát nem tesz, és nem strukturáltan tanul. Ennek a hozzáállásnak is komoly értéke lehet: először is, aminek magad jársz utána, azt biztosan meg is tanulod, és mivel azt keresed meg, amire szükséged van, azonnal be is épül a napi rutinjaidba. Másodszor nem kétes értékű tanácsokat kapsz valahol a neten, hanem szakértőktől, szakmai anyagokból tájékozódsz.

Hátránya ennek, hogy elmélyülésre nem ad időt/lehetőséget, hiszen akkor keresünk valamit, amikor hirtelen szükség lesz rá, és azonnal meg kell oldani valamit. HR-esekhez szólva: akinek előfizetése van, azt is érdemes motiválni arra, hogy néhány vizsgát letegyen, természetesen cserében erre némi időt is adni kell – igen, a munkaidőkedvezmény formájában. gy tud elmélyülni egy-egy témában, így lesz strukturált tárgyi tudása.

4. A tanulás nem is kérdés: nincs támogatva

Ez az a modell, ami egyre inkább nem fog működni. A munkavállalóknak igénye lett arra, hogy olyan helyen dolgozhassanak, ahol szakmai fejlődés vár rájuk. Sok cég még most is úgy képzeli, hogy felveszi a piacról az embert „készen”, még akár sokat fizetni is hajlandó. De a tanulására nem költ. Ilyenkor vagy saját zsebből kellene tanulnod, és/vagy a munkaidőd egy részében guglizhatnád össze az újdonságokról szóló információkat, ami a munkádhoz kell, vagy egyáltalán nincs időd ezzel foglalkozni, a cég meg jól elvan a maga fejlettségi szintjén, és egy szakmai temetőben találod magad.

----------

A Munka Törvénykönyve részletesen tárgyalja a tanulmányi szerződés kereteit, de ami a legfontosabb: minden esetben írásba kell foglalni. Bele kell foglalni, hogy milyen formában támogatja a tanulást a munkáltató (tandíj, tananyag biztosítása, tanszervásárlás, utazási költségtérítés, munkaidő kedvezmény). Most is, mint minden szerződésnél igaz, hogy ha bármilyen kétségeid lennének, akkor fordulj ügyvédhez, aki majd a te helyzetedet ismerve pontos tanácsokkal tud ellátni.

 

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

 

# # #