Van-e értelme a szombati munkanapnak?

Gondolom, nem mondok újdonságot vele, hogy nincs. Az átrendezett, hosszúhétvégés ünnepnap+pihenőnapokért ledolgozandó szombatok logikusnak tűnnek, papíron, ahol a munkavállalók nem emberek, hanem termelési tényezők, a cégek pedig m

Gondolom, nem mondok újdonságot vele, hogy nincs. Az átrendezett, hosszúhétvégés ünnepnap+pihenőnapokért ledolgozandó szombatok logikusnak tűnnek, papíron, ahol a munkavállalók nem emberek, hanem termelési tényezők, a cégek pedig más cégekkel kapcsolatban nem álló, képzeletbeli dobozban, magukban ketyegő izék (főleg külföldiekkel ne legyen kapcsolatuk ugye, mert ők aztán végképp nem dolgoznak ilyen szombatokon).

De a munkavállalók bizony emberek, a cégek pedig úgy végzik tevékenységüket, hogy más cégekkel kapcsolatban állnak, együtt dolgoznak, kiszolgálják egymást. Ergo, az „ügyesen” kitalált szombatoknak értékes munkanapként való számontartása a legtöbb esetben lehetetlen.

Irodai környezetben, versenyszférában, külföldi cégekkel kapcsolatban álló munkavállalóként leginkább bosszantó a szombat. Érdemi munkát nem lehet végezni, hiszen senki sem érhető el a külföldi kollégák közül. Persze a cégnek azért költség az irodában ülő munkavállaló: áramot, vizet használ, mint minden más munkanapokon. Csakhogy ezzel szemben más munkanapokon hatékonyan tud dolgozni.

Aztán jön az 1 napos vasárnap, ami semmire sem elég. Háziasszonyok egy nap alatt próbálnak a hétvégi teendőkön keresztülvergődni, nagymosás, takarítás, vasalás, ebédfőzés. Mondtam volna a bevásárlást is, de ugye a vasárnapi bevásárlás kissé körülményes manapság nálunk. Családapák próbálnak egy nap alatt autót mosni, füvet nyírni, stb. Pihenni nincs idő tehát. De legalább majd a következő héten lesz 4 nap pihenésre! Ez vigasztaló is lenne, de addig még van 3 munkanap.

Statisztikák szerint a töredezett hetek kevésbé hatékonyak munkavégzés szempontjából, azaz 1 napos munkanap-áthelyezéssel sikeresen nyertünk 4 nap hatékonyságtól mentes munkanapot. Nyertünk? Nem hiszem, hogy sokat kell magyarázni az intézkedés értelmetlenségét.

HR témakörbe tartozna megoldani, hogyan legyen ez mégis hatékony. Ma már késő, de lesz még elátkozott szombat ebben az évben: azért, hogy szenteste napján nyugodtan készülődhessünk, december 12-én munkanapos szombatot tartanak nekünk. Különösen jó lesz ez az adventi hajrá idején…

Egyik „megoldás”, amit sok helyen alkalmaznak, a kötelező szabadság. Bosszantó, hogy erre ebben az évben 4 értékes napja elmegy a munkavállalónak, de legalább nincs 1 napos hétvége. Emiatt persze nemcsak külföldi cégek válnak elérhetetlenné ezen a szombaton, hanem belföldi partnereink egy része is, biztosítva azt, hogy az érdemi munkavégzés valóban lehetetlenné váljon.

Vannak cégek, akik erre a napra csapatépítő programot szerveznek, ez megfelelő szakértelemmel szervezve valóban hasznossá teheti az elátkozott szombatot. Bár a munkavállaló továbbra is inkább otthon hétvégézne, ami beárnyalhatja még ezt is.

Máshol kötelező e-learning tréningeket kell elvégezni ilyenkor a kollégáknak, ennek is lehet haszna: nem értékes munkaidőt vesz el, hanem olyan napot, amikor úgyis kevesebb ügy van, „a fű sem nő”. Így a tananyagra koncentrálás is könnyebb.

Van, ahol irodák átrendezését, nagytakarítást, iratselejtezést tartanak ilyenkor, ez mondjuk nem túl kellemes, de az eredménye, mint felszabadult polcok, kidobott dobozok, eltüntetett halott szobanövények, mégiscsak megérik a munkát.

Ezek közben persze folyamatosan reménykedhetünk, hogy egy szép napon illetékesekben is felmerül: nemcsak gazdasági statisztikákban, számokban kimutathatóan értelmetlen az áthelyezett szombat, de valójában cégnek, embernek egyaránt csak problémát, kényelmetlenséget jelent.