Coacholtam, coach voltam

Persze még nem a szó valódi értelmében, de legalábbis gyakoroltam a szerepet. Rám most jutott először a sor, hogy kipróbálhattam magam coachként. Érdekes és izgalmas élmény volt. Izgultam, mint egy vizsga előtt álló tanuló, ped

Persze még nem a szó valódi értelmében, de legalábbis gyakoroltam a szerepet. Rám most jutott először a sor, hogy kipróbálhattam magam coachként. Érdekes és izgalmas élmény volt.

Izgultam, mint egy vizsga előtt álló tanuló, pedig csak 15 percről volt szó, a csoporton belül. Hárman coacholtunk egy esetet, az egyik csoporttársunk által hozott dilemmát. Az első coach elindította a kérdések fonalát, a második folytatta, a harmadik pedig lezárta az adott mini folyamatot. Én az utóbbi voltam, így egyszerre arra is oda kellett figyelni, hogy az ember kapcsolódjon az előtte dolgozókhoz, felvegye a fonalat, ráadásul szépen igyekezzen lezárni is a coachingot, az éppen megtanult etikai normáknak és coaching kompetenciáknak megfelelően.

Úgyhogy igyekeztünk nyitott kérdéseket feltenni, az eszközöket alkalmazni és mivel a dilemma viszonylag rövid határidejű volt, ezért olyan házi feladatot adni, amivel a konkrét lépéseket elő lehet segíteni. Mivel mindhárman más-más típusok vagyunk, más-más kapott hangsúlyt az egyes részekben, mégis úgy tűnt sikerült összehozni egy nagyjából jól felfűzhető folyamatot, ami talán a felmerült téma új aspektusainak meglátásában is segített. (Legalábbis a coachee ezt mondta, úgyhogy higgyünk neki!)

A gyakorlási folyamatnak nagyon hasznos része az, hogy folyamatosan visszajelzünk egymásnak. Az persze különösen kellemes, ha az ember jó visszajelzéseket kap, ugyanakkor a tanulást az még inkább elősegíti, amikor a többiek visszajeleznek azokkal a területekkel kapcsolatban is, ahol még van hová fejlődni, pláne ha erre rögtön vannak lehetséges ötletek, tippek és eszközök. Persze itt egy védett környezetről van szó, egymást segítő, elfogadó emberekről, a feladatoknak még nincs tétje, a gyakorláson kívül, de egy hasonlóan elfogadó és motiváló légkör munkahelyi körülmények között is elképzelhető lenne, hiszen a célok közösek. Például ideális esetben egy coach típusú vezető hasonló módon szinte azonnal visszajelezhet a beosztottnak, és a mai technológia segítségével, ha erre megvan a nyitottság, akár a beosztott is visszajelezhet neki hasonló módon. Alighanem ez mindkét fél okulására szolgálhatna sok esetben. 

Számomra a coachingban ezek a visszajelző és záró körök, tisztázó kérdések és értékelések azok, amelyek a folyamatnak és a tanulásnak is az egyik legpozitívabb oldalát adják. Hiszen ezekben az esetekben mindenki kap valamit, vagyis igazi win-win szituáció jön létre.