A Nagy Visszatérés

A számok nem jönnek, a vezetőség és a dolgozók mentális állapota mélyponton. A csökkenő eredmények, a recesszió süllyedő gazdaság és a járvány kimúlása arra ösztökéli a kétségbeesett menedzsmentet, hogy hívja be az employee-kat az irodába és szedjük ráncba őket. Elérkezett volna a Nagy Visszatérés ideje?

Az elmúlt évtizedekben a munkahelyi kultúra és munkavégzés módja jelentős átalakuláson ment keresztül. Az informatika, az internet és az okostelefonok térhódítása megváltoztatta azt a módot, ahogyan dolgozunk és kommunikálunk, erre jött a COVID járvány. A munkahelyi és otthoni munkavégzés dilemmája ma éppen olyan sürgetően nehezedik a managementre, mint annak idején a home office elrendelése, hiszen az irodai területet talán lehet csökkenteni, de a bérleti szerződések nem mondhatóak fel csak úgy egyszerűen egy  tetemes kötbér nélkül. 

Emberek, gyertek vissza!

A piaci visszajelzések alapján elég egyértelmű, hogy a cégek kezdik megelégelni, hogy a dolgozók csaknem minden meg tudnak oldani távolról, anélkül, hogy napi 8-10 órát töltenének el az officeban. A számok nem jönnek, a vezetőség és a dolgozók mentális állapota mélyponton. A csökkenő eredmények, a recesszióba süllyedő gazdaság és a járvány kimúlása arra ösztökéli a  kétségbeesett menedzsmentet, hogy hívja be az employee-kat az irodába, és szedjük ráncba őket. 

Elérkezett volna a Nagy Visszatérés ideje?

Rengetegen leírták már, milyen előnyei vannak az otthoni munkavégzésnek (bizonyos munkakörökben - jegyzem meg halkan), de még senki nem tette fel azokat a kérdéseket, melyek a “nagy visszarendelés” kapcsán felmerülhetnek. Ebben a cikkben ezeket tekintjük át, majd megnézzük, milyen megoldásokat kínálhat a jövő.

A visszatérés hátrányai a munkaadó oldalán

Az otthoni munkavégzés előnyei között számos olyan tényező található, amelyek hozzájárulhatnak a hatékonyabb és kiegyensúlyozottabb munkavégzéshez, ezeket már elénekelték sokan avatott HR-esek és más szakemberek.

Az otthoni munkavégzésnek legalább ugyanennyi hátránya is van. Ezzel meg csak akkor lenne érdemes foglalkozni, ha ez a hátrányok kiküszöbölhetőek lennének. (Nem azok. Gondoljatok ezekre:  kapcsolat a kollégákkal, a lakás adottságai (m2), a villanyszámla stb. Mondom, nem!) 

Inkább nézzük meg a munkaadói oldalt!

A munkavállalók visszatérésének előnyei és hátrányai a vállalat szempontjából:

Költségek: Az irodai munkavégzés magában hordozza az irodák fenntartásával és az eszközök biztosításával járó költségeket. Eszköz legyen itt is, ott is. És mindig az az irodabérlet a legdrágább, ami üresen áll.

Munka-magánélet egyensúly: Az irodai munka nehezebben összeegyeztethető a munka-magánélet egyensúly fenntartásával, különösen azok számára, akiknek családi kötelezettségeik vannak. Remek örömhír, hogy újraindult az iskolaszezon, megjelentek az első járványos megbetegedések, az ősszel és télen csak még rosszabb lesz. Ha otthon betegen visít a gyerek, igyekszem otthon maradni és HO-t kérni, ha lehet, bár ilyenkor a munka minősége elmaradhat az irodában végzettől. Vannak persze köztünk, akik szimultán pörgetik a bizniszt és a családi ügyeket is pikk-pakk elintézik egy kávészünet alatt, de maradjunk annyiban, ők vannak kevesebben.

Környezeti hatások: Az irodai munkavégzés hozzájárulhat a környezeti terheléshez, például a közlekedés okozta szennyezéshez és a hulladéktermeléshez. A szeptembertől beindult belvárosi dugók ugyanúgy bosszantanak, mint a Covid előtt. Ha céges kocsival jársz, a 649 Ft-os benzinár ugyanúgy beépül a költségeidbe.

Munkaerő-megtartás és toborzás: Az otthoni munkavégzés lehetőséget ad a vállalatoknak arra, hogy rugalmasabbak legyenek a munkaerő-megtartás és a toborzás terén. Az irodai munkavégzésre való visszatérés esetén elveszhetnek ezek a rugalmassági előnyök. A kötelező heti 3-4 nap irodai jelenlét elbizonytalanít egy csomó Z generációs munkavállalót (és nemcsak őket!)  akik az elmúlt években hozzászoktak a rugalmas munkarendhez.

Az Ellenállás 

Az otthoni munkavégzés térhódítása nem ment zökkenőmentesen. Sok munkáltató és alkalmazott ellenállást tapasztalt, amikor meg kellett alkotniuk és alkalmazniuk az otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályozást és gyakorlatokat. Az alábbiakban gyűjtöttem össze az ellenállás fő okait:

Kulturális ellenállás: Sok nagy múltú vállalat hagyományos munkakultúrával rendelkezik, amely a személyes jelenlétet értékeli. Az otthoni munkavégzés bevezetése ilyen vállalatoknál rendszerint nehézségeket okoz. (nem, nem a Zoom-ra gondolok)

Bizalmatlanság: A munkáltatók (vagy inkább a menedzserek) aggódnak az alkalmazottak teljesítménye és produktivitása miatt, amikor azok otthonról dolgoznak. Ez a bizalmatlanság gátolhatja az otthoni munkavégzés elfogadását. (rengeteg cikk született e témában is) 

Technológiai korlátok: Nem minden vállalat rendelkezik megfelelő technológiai infrastruktúrával az otthoni munkavégzés támogatásához. Ez technikai kihívásokat teremthet, legyen szó az internet sebességéről, jó minőségű headsetről vagy a “nagy monitor” hiányáról. Ami biztos, hogy a reálbérek csökkenése közben az alkalmazottak nem szívesen ruháznak be  további (saját / BYOD) eszközökbe, pedig az eszközök amortizációja nem megkerülhető. Ez előbb-utóbb a hatékonyságban is ki fog ütközni.

Ellenállás a változással szemben: Az emberek gyakran ellenállásal viseltetnek a megszokottól való eltérő munkamódszerekkel. Az otthoni munkavégzés bevezetése kezdetben ellenkezést váltott ki, must ugyanúgy hadakozunk az ellen, hogy az elmúlt 3 évben kialakított munkarendünket újra átszabjuk és járjunk be az irodába, mint azelőtt.

Milyen lesz visszajönni?

Szükségünk van egy átmeneti időszakra, mely alatt a munkáltató biztosítja azokat a feltételeket, melyek mellett mindenki kényelmesen és hatékonyan térhet vissza a munkahelyre.

Itt van mindjárt néhány fontos kérdés, amelyeket feltehetünk a munkavállalók “visszarendelésével” kapcsolatban. 

1. Hogyan érzed magad a munkahelyi visszatérés gondolatától? Fontos, hogy az alkalmazottak szabadon kifejezhessék az érzéseiket és aggodalmaikat ezzel kapcsolatban. (lásd pszichológiai biztonság - ha ez nincs, mindegy hogy hol nem dolgoznak hatékonyan a kollégák) 

2. Milyen kihívásokra számítasz a munkahelyi visszatérés során? Az előzetes felkészülés segíthet a lehetséges problémák megelőzésében. Miről tudok lemondani, miről nem szeretnék? Érdemes megbeszélni, hogy az otthoni munkavégzés vagy a munkahelyen való jelenlét milyen előnyöket és hátrányokat jelent az egyes munkavállalók számára.

3. Mi volt az otthoni munkavégzés során tapasztalt legnagyobb kihívásod vagy sikered? A tapasztalatok elemzése lehetővé teszi számunkra, hogy felkészüljünk a munkahelyi visszatérésre. Minden élethelyzet egyedi, de bizonyára találunk mintákat. 

4. Milyen támogatásra van szükséged a visszatérés során? Lehet, hogy bizonyos erőforrások, képzések vagy alkalmazkodási intézkedések szükségesek ahhoz, hogy hatékonyan visszatérj a munkahelyedre. (nem feltétlenül kell rögtön 2 napos  csapatépítővel nyitni, bár a személyes kapcsolatok és informális információáramlás jót tehet a dolgozóknak mentálisan. Érdemes ennek egy kis teret adni. )

5. Melyik része tetszett jobban az otthoni munkavégzésnek, és melyik az irodai munkának? Az előnyök és hátrányok feltérképezése segít abban, hogy személyre szabott megoldásokat találjunk.

6. Van-e olyan speciális egészségügyi vagy személyes szükségleted, amelyet figyelembe kell vennünk a visszatérésed során? Az egészségügyi és egyéb személyes tényezők szempontjából fontos, hogy mindenki biztonságban és kényelmesen érezze magát a munkahelyén.

7. Hogyan tervezed megőrizni a munka-magánélet egyensúlyt a visszatérés során? Az otthoni munkavégzés előnyeit a munkahelyi jelenlét kihívásaival összevetve fontos, hogy mindenki megtalálja az egyensúlyt.

8. Milyen tapasztalatokat szereztél az otthoni munkavégzés során, amelyeket be tudsz építeni a munkahelyi munkavégzésedbe? Az otthoni munkavégzés során elsajátított készségek és szokások hasznosak lehetnek a munkahelyen is.

9. Milyen tanulságokat vonhatsz le az otthoni munkavégzésedből a jövőre nézve? Az elmúlt időszak tapasztalatainak elemzése segíthet abban, hogy hatékonyabb és rugalmasabb munkavégzési stratégiákat alkossunk.

10. Milyen felszerelésekre vagy erőforrásokra van szükséged a munkahelyi visszatéréshez? A technológiai, egészségügyi vagy munkakörnyezeti igények felmérése fontos a zökkenőmentes átmenet érdekében. 

11. Milyen támogatást vagy tréninget szeretnél kapni a munkahelyi visszatérés során? Az alkalmazottak készüljenek fel az esetleges változásokra és új körülményekre. (gyanítom, az élő alkalmak népszerűbbek leszek, nekem legalábbis az online tréningekkel tele a hócipőm) 

12. Milyen csapatmunka és együttműködés fog alakulni az irodai munkavégzés során? A közösségi szempontok is fontosak lehetnek az alkalmazottak számára.

13. Van-e bármilyen egyéb kérdésed vagy aggodalmad a munkahelyi visszatéréssel kapcsolatban? Az alkalmazottak számára biztosíts lehetőséget arra, hogy személyes aggodalmaikat és kérdéseiket megosszák.(lásd fentebb) 

14. Van-e valami, amit segíthetek neked a munkahelyi visszatérés folyamatában? A vállalat, a HR szervezet illetve a vezető feladata,  hogy támogassa és segítse a visszatérés és alkalmazkodás folyamatát.

Ezek a kérdések talán segíthetnek az alkalmazottaknak és a vezetőségnek jobban megérteni egymás igényeit és aggodalmait a munkahelyi visszatérés kapcsán, és hozzájárulhatnak egy sikeres és harmonikus átmeneti folyamathoz.

Hiszen nyakunkon a Q4!

A szerző üzletfejlesztő, business és karrier coach, a www.kokaibusinesscoach.com oldalon további cikkei olvashatóak angolul.