Mi lesz veled, magyar munkaerőpiac?

Magyarország munkaerőpiaca az utóbbi években sosem látott változáson ment keresztül. Egyre több külföldi befektetőt vonz adókedvezményekkel és állami támogatásokkal,  ezek egyre több munkahelyet teremtenek. De a növekvő igényekkel az erőforrás kínálat már nem tud lépést tartani.

A veszteséges nehézipart próbálják lélegeztetőgépen tartani, de lassan elkerülhetetlen a dolgozók elküldése. Közismert az informatikai szakemberek fájó hiánya és a még piacon levő szakemberek levadászása felsrófolt csomagokkal.  Az építőipar és a könnyűipar is folyamatos emberhiánnyal küzd, nem beszélve a vendéglátás és a turizmus Covid utáni tragikus helyzetéről.  A tanár és orvoshiány hátrányai már középtávon is megmutatkoznak.  A fiatalok jelentős része külföldön tanulna és dolgozna. A külföldön dolgozó magyok hazahívására tett intézkedések is dugába dőltek. Távolról sem ideális a helyzet.

Figyelemre méltó tény az is, hogy a külföldi irányítású vállalkozások részesedése a bruttó hozzáadott értékből Magyarországon több mint 47% (KSH, 2020.), azaz a gazdasági teljesítmény közel felét olyan cégek termelik meg, amelyek székhelye külföldön van. Az anyaország vállalati kultúrája pedig ha tetszik, ha nem, alapul szolgál a magyarországi szervezeteik számára, a helyi viszonyokra alkalmazása pedig erősen kultúrafüggő. Gondoljunk egy német és egy kínai vagy koreai cég vállalatszervezési és HR  gyakorlatainak különbségeire.

Mit tehet a magyar munkaerőpiac ebben a nehéz helyzetben? Az országban élő külföldi munkavállalók száma az utóbbi években jelentősen megnövekedett, jelenleg ez kb. 77.000 embert jelent, ami idén további 20.000 fővel gyarapodhat. A kormány új energiaprogramjához félmillió (!)  új alkalmazottra lesz szüksége, amely már semmiképp sem érhető el belső forrásból.

Milyen lesz a magyar munkaerőpiac 5 év múlva?

Várhatóan nem lépnek be tömegével a piacra az új generáció tagjai. A születési statisztikák szerint a 90-es évekhez 100-125 ezer gyerek született, ma mindössze 92-93 ezer, az öregedési index 141%, ami azt jelenti, hogy sokkal nagyobb a 65 évesnél idősebbek száma a 14 éven aluliakhoz képest, vagyis: öregszik a népesség. Persze ez már ismert közhely, a termékenységet 20 év alatt sem sikerült kihoznunk 2 fölé. Legalább az időseket megpróbáljuk tovább foglalkoztani. 

A fentieknek köszönhetően a munkaerőpiac 5 éven belül sokkal sokszínűbb lesz, mint ezelőtt bármikor. A magyar munkaerőpiac a háború, a magas infláció és még sok más ok miatt már nem a legvonzóbb a környező országokhoz képest, elfogyott az utánpótlás. Alighanem Magyarország már nemigen számíthat az unión belüli munkaerő, illetve a környező országok magyar anyanyelvű  bevándorására sem. Ezen már túl vagyunk.

Ha fenn szeretnénk tartani a hazai kibocsátást, az országnak Európa távolabbi szegleteiből, Ázsiából, Dél-Amerikából és Afrikából kell munkaerőt biztosíani. Már ha hajlandóak ide jönni, hiszen ehhez az is kell, hogy a munkavállalás egyszerűen intézhető, vonzó legyen.  A  hazai bérek és életszínvonal kedvezőbb kell legyen annál, ahonnan jönnek. Ha ez a munkaerő migráció nem gyorsul fel, tovább nő a szakadék az ország és az unió többi országa között, és számos iparág leépülése várható. 

 

Milyen hatással lesz a diverzitás a munkaerőpiacra? 

 

A kulturális diverzitás hatása a munkaerőpiacra összetett lehet, attól függően, hogy milyen formában és milyen mértékben jelenik meg. Már most sem ritka az indiai, pakisztáni vagy afrikai futár, fogorvos, SSC dolgozó, gyári munkás, a kínai vagy vietnámi boltos. Várhatóan sok olyan új állásban is külföldiek lesznek, melyeket nem tud a helyi munkaerő betölteni. Bizonyított, hogy a kulturális sokféleség hozzájárulhat a munkahelyi kreativitáshoz, innovációhoz és hatékonysághoz. Sajnos Magyarország még fényévekre van az EU átlaghoz képest az beszélt idegen nyelvek terén, és nem is látszik, hogy ez hamar javulhat. A nyelvi és kulturális akadályok várhatóan jelen lesznek. Ha valahol, ebben óriási szükség lenne azonnali cselekvésre, ha nem szeretnénk elszigetelődni a világ többi részétől. Ebben a digitalizáció ugyen segíthet, de végleges megoldást nem adhat. 

Politikusaink gyakran hangoztatjuk nemzetállamunk szuverenitásunk fontosságát, de a gazdasági szükségszerűség az, hogy sokrétű együttműködést kell fenntartani a világ többi részéve -l a túlélés érdekében. Az együttműködéshez pedig párbeszéd kell: a nyelvi akadályok áthidalása, a kulturális különbségek megértése, az egyén és a közösség, a hatalomhoz, az egyéni szabadsághoz, a világhoz való eltérő viszonyulás megértésének igénye és beágyazása a szervezeti folyamatokba a hatékony működés érdekében.

A multik már évtizedek óta gyakorolják ezt és a sokszínűség üzenetét mindenki a zászlajára tűzte. A KKV-k még nem tartanak itt, ők "még" csak szenvednek a munkaerőhiánytól, illetve a megfelelő munkaerő hiányától. 

A kulturális sokszínűség egyben feladat és kihívás is:  hozzájárul a munkahelyi környezet sokszínűségéhez és a munkatársak közötti kulturális megértéshez. Az olyan vállalkozások, amelyek foglalkoznak a kulturális sokszínűséggel és megértik az egyes kultúrák sajátosságait és értékeit, sokkal sikeresebbek lehetnek, mert képesek jobban megérteni és kiszolgálni a különböző piacokat.

Az elsődleges előnye a kulturális diverzitásnak a munkaerőpiacon, hogy növeli a különböző kultúrákból származó emberek közötti tapasztalatcserét és kommunikációt.. Ez elősegítheti a különböző nézőpontok megértését és a konfliktusok kezelését, ami fontos a hatékony együttműködéshez. A kulturális sokféleség emellett segíthet az olyan szervezeteknek, amelyek globálisan működnek, hogy hatékonyan kezeljék az üzleti kapcsolatokat és kommunikáljanak az ügyfelekkel.

A kulturális diverzitás azonban számos kihívást is jelenthet a munkaerőpiacon, például a kulturális különbségek miatt nehézségeket okozhat a kommunikációban és a megértésben. Emellett a munkahelyi sokféleség miatt előfordulhat, hogy az emberek nem érzik magukat a munkahelyen elfogadva, ami negatívan befolyásolhatja a munkahelyi teljesítményüket és elkötelezettségüket. 

A kulturális diverzitás előnyeinek kihasználása és a kihívások kezelése érdekében a munkáltatóknak fontos lehet támogatni a munkahelyi sokféleséget. Ez magában foglalhatja az olyan programokat, amelyek ösztönzik a munkavállalók közötti kapcsolatokat és az együttműködést, valamint a kultúrák közötti megértést és tiszteletet. A munkáltatóknak fontos lehet a munkavállalók sokféleségének elismerése és értékelése, valamint a kulturális különbségekkel kapcsolatos oktatás és képzés biztosítása is. Szakemberekre is szükség lesz, akik ezeket a folyamatokat megfelelően facilitálni tudják.

A kulturális sokszínűség hozzájárul a társadalmi összetartozás érzésének erősítéséhez, és elősegíti a befogadóbb, nyitottabb társadalmi környezet kialakulását. Ehhez még jelentős társadalmi érzékenyítés és tudatosság szükséges. A különböző kultúrák és etnikumok közötti kapcsolatok javítása és a megértés kialakítása hozzájárulhat a diszkrimináció és az előítéletesség leküzdéséhez is. Legalábbis nagyon remélem, így lesz. 

A szerző üzletfejlesztő business  és karrier coach, a www.kokaibusinesscoach.com oldalon további cikkei olvashatóak angolul.