Egy biztos módszer a kiégés ellen
A kiégés (burn-out) sok embert érintő probléma, melynek súlyos következményei vannak az egészségre és a munkaképességre nézve is.
Megelőzéséért sokat tehetünk tudatos odafigyeléssel, ha hajlamosak vagyunk rá, hogy kialakuljon nálunk.
(A kiégésre hajlamosító tényezőkről és megelőző stratégiákról ebben a cikkben olvashatsz). Az egyik legfontosabb megelőző tényező, ha odafigyelünk arra, hogy a határainkat ne lépjük át, és vigyázzunk a testi- és lelki egyensúly fennmaradására. Ezért kiemelten fontos, hogy ha problémát okoz számunkra nemet mondani másoknak, akkor dolgozzunk magunkban ezen, és változtassunk viselkedésünkön mielőbb, hogy megőrizhessük egészségünket, és ne jussunk el a kiégés fázisába.
Miért nehéz visszautasítani a kéréseket? Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy kollégája, főnöke olyan segítséget kért tőle, ami indokolatlanul nagy terhet rótt rá. Ilyenkor megjelenhet bennünk a félelem, hogy mi lesz, ha visszautasítjuk a feladatot, és emiatt megromlik viszonyunk a kollégánkkal, vagy akár az is, hogy elveszítjük az állásunkat. Szeretnénk, ha elfogadnának, kedvelnének minket, szeretnénk kedvesek és együttműködőek lenni, vagy megfelelni az elvárásoknak. Ez az alkalmazkodó, a másik fél elvárásainak megfelelni akaró viselkedés azonban automatizmusként működve nem segít, hanem sok esetben hátráltat minket. Ha mindig elvállalunk mindent, és folyamatosan hátrébb soroljuk saját magunkat, hogy másoknak segíthessünk, vagy feletteseink elvárásainak megfeleljünk, könnyen kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy minden nap túlórázunk, a saját munkánkkal elmaradunk, és többet vállalunk be, mint amennyi az időnkbe beleférne. Aminek aztán a magánéletünk és az egészségünk látja kárát, és ami egyenesen vezet a kiégés felé.
Hogyan mondjunk nemet? A válasz nem is olyan nehéz, csak azt kell észben tartanunk, hogy minden helyzetben jogunk van nemet mondani. Önmagában attól, hogy nemet mondtunk egy kérésre, még nem kell, hogy bűntudatunk legyen. Csak a közlésünk stílusa lehet bántó, ha nem figyelünk rá oda, maga a kérés megtagadása nem! Ha udvariasak, tárgyilagosak, nyugodtak vagyunk, és nem minősítjük a másikat, akkor a nemleges válaszon sem fog senki megbántódni. Gondoljunk bele a másik fél helyzetébe is: nem velünk akar kiszúrni, csak szeretné valahogy megoldani a problémáját, és mi tűnünk neki a legjobb választásnak. Vehetjük elismerésnek is, hogy mások úgy gondolják, mi meg tudjuk oldani, amit ők nem. Ennek ellenére, ahogy másoknak, úgy nekünk is jogunkban áll eldönteni, hogy valamit be tudunk vállalni, vagy az már túl sok lenne. Gondolkodjunk el azon, hogy hol húzódnak a mi határaink? Naponta hány órát tudunk, akarunk dolgozni, hogy jusson még időnk kikapcsolódni és a családunkkal lenni? Hétvégén belefér-e a pluszmunka? Munkaidő után nem a pihenés rovására megy-e, ha felvesszük a telefont vagy válaszolunk a munkahelyi e-mailekre? (De.)
Néhány tipp, ami megkönnyíti a nemet mondást:
- Priorizálj. Mi a fontosabb, amit te szeretnél csinálni, amit elterveztél, vagy amit a kollégád kér? Ha az előbbi, állj ki amellett, hogy követed az általad felállított prioritási sorrendet. Ha a főnököd kér meg valamire, amire a sok egyéb munka mellett már nincs időd, kérd meg őt, hogy segítsen a fontossági sorrend felállításában. Így nem mondtál nemet, de nem is vállaltad túl magad, mert az általa nem fontosnak tartott feladatok elvégzése lekerült a válladról.
- Gondold végig, miről mondanál le, ha igent mondanál: a másra fordítható idődről, energiádról, a lelki nyugalmadról. Megéri?
- Ne félj kétszer is nemet mondani! Vannak, akik elsőre nem fogadják el a nemleges választ, de ettől még ne érezd úgy, hogy fel kell adnod, és meg kell változtatnod, amit egyszer már eldöntöttél és kimondtál. Tarts ki nyugodtan, akkor is, ha mások ezt nehezen fogadják el!
- Adj indoklást! Nem szükséges hosszan magyarázkodni, de ha adsz egy rövid indoklást, könnyebben el fogják fogadni, hogy jó okkal mondasz nemet.
- Ne halogasd a válaszadást! Abban hiába reménykedsz, hogy a másik elfelejtkezik majd a kéréséről, úgyse fog. Végül meg kell majd adnod a választ, és jobb, ha az illető minél hamarabb tudja, hogy mire számíthat, mert akkor lesz esélye máshogy megoldani a problémáját.
- Gondolj bele: biztos, hogy te vagy az egyetlen, aki segíthet az adott helyzetben? Nem lehet, hogy egyszerűen ez a másik számára a legegyszerűbb megoldás, de különben egy kis extra erőfeszítéssel ő maga is elvégezhetné az adott feladatot? Nem kell mindig átvállalni mások terheit, és a saját életünket jóval nehezebbé tenni. Segítsünk másoknak olyan mértékben, ami még belefér nekünk, és nem okoz különösebb gondot.
- Ha hajlamosak vagyunk egyből igent mondani, majd megbánni döntésünket, vezessük be, hogy időt kérünk, mielőtt válaszolnánk. Így higgadtan végig tudjuk gondolni, mit is szeretnénk, és ki tudjuk találni, hogyan tudjuk előadni a döntésünket. (Viszont a kért idő letelte után hozzuk meg döntésünket és adjunk választ, lásd 5.pont).
Kormos Lilla, karrier coach
https://kormoslilla-coach.hu/