Munkaerőpiaci analitika
A keresőprogram találataihoz létrehoztam néhány grafikont, elsősorban abból a célból hogy a program hibás működését könnyebben tudjam felderíteni, de azért is hogy a munkaerőpiac összefüggéseiről többet tudjak meg.
A kereső
A keresőprogram találataihoz létrehoztam néhány grafikont, elsősorban abból a célból hogy a program hibás működését könnyebben tudjam felderíteni, de azért is hogy a munkaerőpiac összefüggéseiről többet tudjak meg.
A kereső a jellegéből fakadóan több okból sem reprezentatív.
Az egyik ok, hogy nem tudok minden karrier oldalt a robottal feldolgozni, mert jellemzően a nagyobb vállalatok, mint pl. otp, audi olyan karrier oldalakat hozott létre, amelyek feldolgozásához egy más jellegű, böngésző alapú elemző program kellene. (Technikailag arról van szó, hogy az állásokhoz HTTP POST method hívásokon keresztül, illetve AJAX hívásookkal lehet eljutni)
Ez egy olyan torzítást eredményez, hogy a találati listámban felülreprezentáltak a kis és közepes vállalatok ahhoz képest, amilyen súllyal egyébként közzétesznek állásokat a magyar vállalatok.
A másik ok, hogy nem minden vállalat teszi közzé az állásait saját weboldalán, sőt sok mikrovállalkozásnak egyáltalán nincs is weboldala amin bármit is közzétehetne, illetve nem minden állását teszi közzé. Előfordulhat, hogy bizonyos állásokat csak internetes hirdetőoldalakon tesz közzé, vagy tudatosan egy fejvadász céget bíz meg a pozíció feltöltésével, akik eltitkolják hogy ki a megbízó, ezért az állásajánlat nem kapcsolható össze az illető céggel. Ezek az álláslehetőségek a "közvetlen" irányultság miatt nem jelennek meg, és a statisztikába sem kerülnek bele.
Tehát a fenti bevezető után jöjjön néhány adat!
Melyek a leggyakrabban keresett foglalkozások ebből az adathalmazból?
1. fejlesztő (3%)
2. tanár (2.4%)
3. tanácsadó (1.9%)
4. képviselő (1.8%)
5. asszisztens (1.7%)
6. értékesítő (1.5%)
7. ügyintéző (1.4%)
8. óvodapedagógus (1.3%)
9. mérnök (1.2%)
10. szakorvos (1.2%)
Rögtön az első két foglalkozás meglepetést okozhat. A fejlesztőké, bár tudjuk hogy ez egy erősen keresett szakma, mégis hogy tudott élre törni? Itt megint vissza kell térni ahhoz, hogy az elemzés torzít, mert csak olyan cégek állásajánlatai kerülnek bele, amelyek saját weboldalon hirdetnek. Az IT cégek pedig felülreprezentáltak ebben a körben, hiszen sokan közülük belső erőforrást felhasználva létrehoznak saját oldalt, álláshirdetéssel együtt.
A másik meglepetés a sok tanári állás. Ennek az lehet az oka, hogy a kozigallas.gov.hu feldolgozásra kerül, és itt teszik közzé a legtöbb tanári állást. Ugyanez az oka az óvodapedagógus előkelő 8. helyezésének is. A másik ok lehet, hogy a tanár egy szerteágazó gyűjtőfogalom ami a nyelvtanártól az alsó, közép, felsőfokú oktatáson és szakokon keresztül sok területet lefed.
Kiemelném a asszisztens-ügyintéző csoportot, ezek jó helyezését valószínűleg a tanárihoz hasonló általános jelleg adja, ők a vállalatoknál a jolly joker-ek akik valójában nagyon szerteágazó dolgokat csinálnak.
Nagyon fontosnak tartom a képviselő-értékesítő párost, itt képviselő alatt alapvetően a területi képviselőt kell érteni. Egyfelől feltehetjük, hogy az értékesítők körében az átlagnál nagyobb a fluktuáció, de az adatból egyértelműen kirajzolódik az igény a vállalatok részéről, hogy az értékesítésüket újabb emberekkel erősítsék meg. Tehát azt kell látni, hogy a vállalatokra erős verseny nehezedik a termékeik értékesítésekor, ezért motiváltabbak hogy ezt az oldalukat erősítsék meg a termékek vagy szolgáltatások helyett.
Ezekkel ellentétben a mérnök és szakorvos állások legalábbis nekem kissé alulreprezentáltnak tűnik. A szakorvosok esetében lehetséges hogy az egészségügyi megszorítások fogják vissza a munkaerő igényt. A mérnökök esetén az egyik lehetséges ok az lehet, hogy ezeket az állásokat nem saját weboldalon hirdetik, pont a keresettség miatt, bár ugyanezen logika alapján a fejlesztő is hátrébb sorolódott volna.