Hogyan kommunikáljuk, ha a vállalatunknál járványveszély lehetősége merül fel?
Ahogy fizikailag is közelebb kerül a koronavírus hazánkhoz, egyre sürgetőbb, hogy saját vállalati teendőinket is átgondoljuk. Mi van, ha két kolléga rosszul lesz délelőtt?
Nézzünk végig lépésről lépésre egy kitalált helyzetet!
Szcenárió 2 munkás a szalag mellett rosszul lett, a pihenőbe kísérte őket a műszakvezető. Már a reggeli műszakkezdés előtt panaszkodtak levertségre és erős fejfájásra. A pihenőben belázasodtak mindketten. Ugyanabban a faluban laknak, együtt jának be busszal. Az üzemorvos pont szabadságon van, a helyettes orvos pedig órák múlva várható.
Milyen teendőink vannak?
Ha van pandémiás tervünk, akkor az abban meghatározottak alapján kell cselekednünk. De a terv lehet “lyukas”, történhet olyan fordulat, ami abban nincsen leszabályozva, ráadásul nem biztos, hogy van tervünk.
A hatóságok előírásoknak megfelelő értesítése mellett az emberek biztonságának megőrzése az elsődleges szempont! Az első teendők a veszélyeztetettek elkülönítése, ellátásának megszervezése és a tájékoztatás lesznek. Kedves tanárom szokta mondogatni, hogy mindig a közvetlen veszélyhelyzet megoldása az elsődleges, és csak ezt követően kerül középpontba a kommunikáció. Sok válsághelyzetben (például olyan kemény válságok esetében, mint vegyi szennyezés, ipari baleset vagy egy épülettűz) igaza is van Dr. Rácz Gábor válságstratégának. A félelmeket azonban nem szabad lebecsülnünk egy fenyegető járvány veszélyeztettségének árnyékában. A konkrét veszélyelhárítási munkálatokkal párhuzamosan kell tájékoztatnunk. Alapvető érdek, hogy megelőzzük a pánikot. Ezt pedig csakis megfelelő tájékoztatással tudjuk megtenni.
Milyen a megfelelő tájékoztatás?
1. A kollégákat tájékoztatnunk kell arról, ami történt. Csak annyit tudunk elmondani, amit biztosan tudunk és van rá felhatalmazásunk, hogy elmondjuk. Számos olyan kérdést kaphatunk, ami a jövőre vonatkozik: Lehet, hogy…? Elképzelhető, hogy.. ? Mikor mehetünk haza? Ezekre a kérdésekre ne válaszoljunk, mert könnyedén bocsátkozhatunk feltételezésekbe, talánokba. A feltételezések alkalmasak arra, hogy rémhírként tovább szövődjenek! Ha ezeket a kérdéseket megkapjuk, ismételjük el válaszként azt, amit tudunk.
2. Ha valami miatt várakozni kell a munkatársaknak, vagy a munkatársak egy csoportjának, pontosan meg nem határozott ideig, ez idegőrlő, nyugtalanító szituáció. Soha nem tudunk elég új információt adni. Mindenki nagyon kíváncsi és minden részletet tudni akar. Ha nincs új információnk, akkor ismételjük el azt meghatározott időközönként, amit már korábban mondtunk, ne burkolózzunk hallgatásba! A meghatározott időköz ilyenkor rendkívül rugalmas: ha kell, akár óránként, félóránként ismételjük el a kollégáknak, amit tudunk, hogy megnyugtassuk munkavállalóinkat. Fenyegető szituációkban az emberek többsége fegyelmezetten vár, de lehetnek olyanok, akik nagyon izgulni kezdenek, idegessé válnak: mi lesz, ha nem érek haza vacsorára, mi lesz, ha elmegy az utolsó buszom, stb. Ne becsüljük le a nyugtalanságot, velük külön foglalkozzunk!
3. Ne feledkezzünk meg a személyiségi jogok védelméről. A Munkáltatói adatkezelés: munkatársról semmit című cikkben erről beszélgetek Dr. Teker Orsolya adatvédelmi szakjogászzal.
A veszélyhelyzet megoldása mellett a kommunikáció kulcsfontosságú. Ehhez a kettős feladathoz önuralomra és gyorsaságra van szükség. A saját nyugodt (vagy nyugodtnak tűnő) viselkedésünk másoknak is segít megőrizni a józanságot.
# # #
Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!
Ha személyes segítségre van szükséged kríziskommunikációban, válassz a tematikus válságkommunikációs tréningek közül! További információkért látogasd meg weboldalam!
# # #