Miért kezdjük a miérttel?
www.gogolak.hu" >Motiváció, vagy inspiráció? Miért teszünk valamit először nagy kedvvel, lelkesedéssel, majd sokszor rövid idő után elveszítjük a kedvünk, alább hagy a lelk
www.gogolak.hu" >Motiváció, vagy inspiráció? Miért teszünk valamit először nagy kedvvel, lelkesedéssel, majd sokszor rövid idő után elveszítjük a kedvünk, alább hagy a lelkesedésünk, azt érezzük, nincs elég energiánk a dologhoz? A legtöbb esetben ez akkor történik meg, amikor valami külső hatásra indul be a lelkesedésünk: egy könyv elolvasása, vagy egy előadás meghallgatása után lobban fel bennünk a lelkesedés lángja. Ilyenkor sokan azt mondják, az adott könyv, előadó motiválta őket a cselekvésre. Aztán elfogy az energia. Ugyanakkor van úgy, hogy megkérdezünk valakit, hogy ki/mi motiválja, hogy akkora energiákat fektet bizonyos dolgokba, amelyeket már hosszú ideje csinál - és nem tudja megmondani. Valójában a legtöbbször nem is tudjuk, hogy honnan van energiánk valamire, amikor másra már szinte alig, csak valahogy jól érezzük magunkat. Nos, érdemes tisztázni, hogy itt hibás fogalom- és szóhasználatról van szó! Egy könyv, egy „motivációs előadó” nem motivál minket. Legfeljebb az előadó, író példája, témája, vagy a személye, cselekedetei inspirálhatnak minket, hogy valamit kezdjünk el, vagy folytassunk. A kívülről jövő ilyen impulzusok feléleszthetik a lelkesedést, de belső késztetések nélkül, azaz a valódi értelemben vett motiváció nélkül, ez a lelkesedés gyorsan elhal. A „miért” fontossága Simon Sinek a „Start with Why” (Kezdd a miérttel) című könyvében és hasonló című, pl. TED előadásaiban nagyon jól fogja meg ezt a témát: Inspirációról beszél, amikor a külső hatásokat vizsgálja döntéseink, cselekedeteink szempontjából. A motiváció belső dolog, kívülről csak úgy tudnak hatni rá, hogy megteremthetik azokat a körülményeket, lehetőségeket, amelyek során ezek a motivációk energiát kaphatnak, vagyis „kielégíteni” lehet kívülről a bennünk lévő hajtóerők energia igényét. Az inspiráció olyan külső hatás, ami kapcsolódik belső állapotunkhoz és lelkesedést, érdeklődést vált ki bennünk adott dolog elérésére, adott cselekvések végrehajtására. Amikor valami inspirál valamire, akkor nem az inspiráció eredete (pl. egy előadó személye) miatt teszek meg valamit, hanem azért, mert az kapcsolódik belső állapotomhoz. Szerencsés esetben a motivációim valamelyik forrásához. Ekkor felszabadíthatja azokat a belső energiákat, amelyek visznek előre és a kezdeti lelkesedés nem fog (túlzottan) alább hagyni. Azt mondja Sinek, érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon miért tesszük azokat a dolgokat, amelyeket minden nap megteszünk? Miből származik az az energia, ami visz minket, sokszor nehézségeken, akadályokon át is? Nagy kérdés, hogy a megtalált miértek vajon hogyan viszonyulnak a jelenlegi körülményeinkhez, állapotunkhoz? Ez utóbbiak támogatják, vagy gyengítik azt a hatást (energiát), ami a tetteinkre sarkall minket? Két Gallup felmérés (2009-10 és 2011-12) is azt mutatta, hogy világszinten az alkalmazottak elkötelezettsége a munkájukkal, munkaadójukkal szemben csak 11, illetve 13% volt, ugyanakkor az aktívan el nem kötelezettek aránya 24, illetve 27%. A két vizsgált időszak között nőtt az elkötelezettek aránya (talán válság elmúlta miatt), az alacsony arányszám viszont mind a gazdasági fejlődés, mind az egyéni jól lét szempontjából hátrányos! Fontos tehát, hogy a fenti miértekre választ kapjunk: a miértek mögötti tények eredményezik az alacsony szintű elköteleződés okait. És itt jutunk el a motivációhoz. A motiváció fontos része az elköteleződésnek. Nem csak az érdekes, hogy az egyes személyek, munkavállalók motivációit megtudjuk (azaz miért csinál, vagy miért nem csinál szívesen valamit), hanem az is, hogy ezek a „motivátorok” azaz a belső energiák forrásai mennyire kapcsolódnak a külső körülményekhez, ez utóbbiak mennyire „elégítik ki” azokat. Ezért érdemes odafigyelni a Sinek által javasoltakra: Kezdjük a miért-tel és ne mi-vel! Nem az az elsődleges, hogy valaki mit csinál, vagy azt hogyan csinálja, hanem az, hogy miért. A válasz meg fogja határozni a hogyan-ra és mit-re adandó válaszokat! Az, hogy milyen lesz egy munkavállaló hozzáállása a munkához, a szervezethez, a miért-ekre adott válaszokba van kódolva. Válasz a miértre: motiváció A motiváció témának elég nagy irodalma van, pontos definíciók és modellek azonban nem születtek 2006-ig. Akkor jelent meg James Sale a Motivációs Térkép™ modellel, amely nemcsak egy egyszerű, de a későbbi vizsgálatok szerint nagyon pontos leíró eszközt adott a motivációra: 3 területre, azokon belül 3-3 motivátorra szűkítve le azokat a területeket, ahonnan az energiáinkat nyerjük. A modell egy olyan közös, egyértelmű leíró nyelvet jelentett, melynek alapjain kidolgozhatóvá vált egy mérési módszer. Itt már nemcsak minőségi, hanem mennyiségi mutatók is megjelennek, illetve nemcsak a motivátorok fontossági sorrendje és egymáshoz viszonyított aránya, hanem az egyes motivátorok „kielégítettségi” szintje is számszerűsíthető. Tehát a miért-ek mellett a mennyire kérdésre is választ kaphatunk. A Gallup felmérések eredményeit figyelembe véve, egyre nagyobb szüksége van arra mind az egyes embereknek, mind a szervezeteknek, hogy ezeket a miért-eket megismerjék és kihasználják. Érdemes tehát megfogadni Simon Sinek tanácsát: Kezdd a miérttel! Ehhez már rendelkezésre áll egy kvantitaív eszköz is: a Motivációs Térkép™ (Motivational Map™). Ez az eszköz segít a megértésben, megmutatja, hol kell, hol érdemes beavatkozni az elkötelezettség és a teljesítmény növeléséhez. Akár egyéni, akár csapat szinten, de az egész szervezet szintjén is. Kiegészítve egyéni és csapat coachinggal nemcsak a beavatkozási pontok, hanem a módok is meghatározhatók! Az egyéni és a szervezeti fejlesztést kezdjük hát a miérttel! Dr. Gogolák Zoltán coach, szervezetfejlesztő Motivational Maps Licensed Practitioner www.gogolak.hu
