4 napos lesz a munkahét?

A munkahét lerövidítésére irányuló felhívások az elmúlt években több országban is felerősödtek. Mivel a világjárvány idején munkavállalók milliói álltak át a távmunkára - csökkentve ezzel a megterhelő ingázási időt és költségeket -, a munkavállalók és a munkáltatók újragondolták a munkahelyi rugalmasság és a juttatások fontosságát. Az elképzelés egyszerű: a munkavállalók heti négy napot dolgoznának, miközben ugyanannyi fizetést és juttatást kapnának, változatlan munkaterhelés mellett. A négynapos munkahét nem tömörített munkarend, hanem csökkentett munkaidő. Tehát a munkavállaló négy nap alatt körülbelül 28-32 órát dolgozna, és háromnapos hétvégéje lenne.

A négynapos munkahét hívei szerint azoknál a vállalatoknál, ahol a munkavállalók termelékenységének és a munka-magánélet egyensúlyának jövőjeként üdvözölték a négynapos munkahét bevezetését, ott a dolgozók elégedettsége és a termelékenysége is nőtt. (https://www.euronews.com/next/2022/06/06/the-four-day-week-which-countries-have-embraced-it-and-how-s-it-going-so-far)

Miután áttértek a négynapos munkahétre normál heti fizetés mellett, 20%-os növekedést jelentettek a munkavállalók termelékenységében. Emellett 27%-os csökkenést tapasztaltak a munkahelyi stressz szintjében és 45%-os növekedést a munka és a magánélet egyensúlyában. (https://resources.owllabs.com/blog/four-day-work-week)

A 4 napos munkahét tehát nemcsak a dolgozói elégedettséget, a vállalati elkötelezettséget és a csapatmunkát növeli, hanem a stressz-szintet is csökkenti.

Ez az új munkarend-koncepció nagyrészt a technológia közelmúltbeli fejlődésének köszönhető. A mesterséges intelligencia technológiája az országok, iparágak minden aspektusát jelentősen megváltoztathatja, beleértve azt is, hogyan és mikor dolgozunk.

(https://www.changerecruitmentgroup.com/knowledge-centre/the-pros-and-cons-of-a-4-day-working-week)

A 4 napos munkahét előnyei

Fokozott termelékenység

A Stanford Egyetem által végzett mélyreható vizsgálat egyértelmű összefüggést mutatott ki a kapcsolatok és a termelékenység között. A túlhajszolt alkalmazottak kevésbé produktívak, mint az átlagos vagy normál munkahéten dolgozók. Az új-zélandi székhelyű Perpetual Guardian vállalat kísérleti tanulmányt végzett a 4 napos munkahétről 2018-ban. A munkavállalók nem csak a termelékenység szintjét tartották meg, hanem javult a munkával való elégedettség, a csapatmunka, a munka és a magánélet egyensúlya és a vállalati lojalitás is. Az alkalmazottak kevesebb stresszt is tapasztaltak – 7%-os csökkenést mértek.

Munkahelyi egyenlőség

A brit kormányzati esélyegyenlőségi hivatal nemek közötti bérszakadékról szóló kutatása azt mutatja, hogy jelenleg körülbelül kétmillió brit nem dolgozik gyermekgondozási feladatok miatt, közülük 89%-a nő. A 4 napos munkahét elősegítené az egyenlő munkahelyi bánásmódot, mivel a munkavállalók több időt tudnának a családjukkal tölteni, és jobban össze tudnák egyeztetni a magánéleti és a munkahelyi kötelezettségeket.

Jobb munkavállalói elkötelezettség

A 4 napos hét boldogabbá és elkötelezettebbé teszi a dolgozókat. Az alkalmazottak kisebb valószínűséggel lesznek stresszesek vagy betegszenek meg, mivel elegendő idejük van a pihenésre, regenerálódásra és a sportolásra, ami fitten és egészségesen tartja őket.

Környezetvédelmi szempontok

A rövidebb munkaidővel rendelkező országokban jellemzően kisebb a karbonlábnyom, így a munkahét 5 napról 4 napra való csökkentése a környezetvédelem tekintetében is előnyös lehet. A munkahét lerövidítésével az alkalmazottaknak nem kell annyit ingázniuk, és a nagy irodaházakat csak a hét négy napján használják.

Mely országok fogadták el az ötletet, és hogyan áll eddig a 4 napos munkahét bevezetése?

Belgium a legújabb ország, amely csatlakozott azon nemzetek ligájához, amelyek négynapos munkahetet kínálnak munkavállalóiknak, míg az Egyesült Arab Emírségek az első ország, amely elfogadta a heti négy és fél napot.

Skócia 20%-kal csökkentette a munkaidőt, hogy igazodjon a négynapos munkahéthez.

Spanyolország három évre 32 órás munkahetet hirdetett meg.

Japán véget vet a "túlhajszolt munka" kultúrájának.

Izland a négynapos munkahét egyik vezető országa, ahol jelentősen javult a munka és a magánélet egyensúlya.

Új-Zélandon egész évben 4 napos munkahetet vezettek be.

Írország 2022-ben hat hónapos kísérleti programot indít.

Az Egyesült Államokban hamarosan fontolóra veszik a négynapos munkahét bevezetését.

Más országokhoz hasonlóan a kormány Indiában is rövidebb munkahetet tervez.

Bár mi még nem tartunk itt, Magyarországon a nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom-csoport kísérletezik az új munkarend bevezetésével. Tesztjelleggel július és október között négy csapat állt át a négy napos munkarendre. Hamarosan eljöhet az a nap, amikor a technológia, különösen a mesterséges intelligencia, meghaladja az emberi alkalmazottak képességeit. Nemrégiben látott napvilágot az a hír is, hogy a Google egyik mérnöke szerint öntudatra ébredt a cég mesterséges intelligenciája. Kulcsfontosságú döntéseket kell majd hoznunk a munka jövőjével, valamint azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a legjobban védeni és elősegíteni az emberi alkalmazottak jólétét. A 4 napos munkahét az egyik lehetséges megoldás, mivel a technológia lehetővé tenné, hogy az üzleti élet a megszokott módon folytatódjon, miközben az emberek továbbra is karriert tudnának építeni, nagyobb egyensúlyban a magánélettel és a szabadidős tevékenységekkel, amilyen a sportolás is.

Bár a 4 napos munkahétnek a számos előny mellett azonban lehetnek hátrányai is.

A korábban tárgyalt tanulmányok némelyike (például a 2017-ben svéd ápolónők bevonásával készült kísérlet) végül megállapította, hogy a projekt nem volt költséghatékony. A négynapos munkahét bevezetése nehéz lehet, mivel megfelelő támogatást, technológiát és munkahelyi kultúrát igényel. Elkerülhetetlen, hogy az új változások bizonyos kihívásokba és hátrányokba ütközzenek. A 2016-os Utah-i tanulmány, amely fantasztikus környezeti eredményeket, valamint munkavállalói és munkáltatói előnyöket látott, valójában a gyenge ügyfél-elégedettség miatt zárult le. A rossz megközelítés miatt is kudarcba fulladhat a változtatás terve, ha összekeverik a 4 napos munkahét koncepcióját a sűrített munkaidővel. Azok az alkalmazottak, akiktől továbbra is 35 munkaórát követelnek, de 4 nap alatt, valójában nem lesznek kevésbe stresszesek, sőt termelékenyégük még csökkenhet is. De az sem kizárható, hogy az új munkarendet megszokva szép lassan ugyanolyan magasra emelkedik az emberek stressz szintje, mint a korábbi leterhelt munkaidőben.

Itthon még nem bevett gyakorlat a 4 napos munkahét, de sok cég használja a péntek délutánt sportolási lehetőségekre vagy csapatépítő programokra, amik pozitív hatással vannak a hatékony munkavégzésre és termelékenységre.