Sokba kerül a stressz - így spórolj a sportprogrammal

Sokat hallunk a stresszről, de mi is az? Meg lehet határozni a munkahelyi stressz fogalmát?
 A Kanadai Mentális Egészségügyi Szövetség szerint a stressz egy helyzetre adott reakció - nem a tényleges helyzet maga. Általában akkor érezzük magunkat stresszesnek, amikor úgy gondoljuk, hogy a követelmények nagyobbak, mint az ahhoz szükséges erőforrásaink. Például, ha valaki jól érzi magát nyilvános beszéd közben, nem aggódik egy prezentáció megtartása miatt, míg más, aki nem bízik a képességeiben, nagy stresszt érezhet egy önálló előadáson. A stressz gyakori forrásai közé tartozhatnak jelentős életesemények – költözés vagy a munkahelyváltás, de a mindennapi gondok, mint a forgalommal való megküzdés is stresszforrás lehet.

Mi okozza a stresszt a munkahelyen?

A munkahelyi stressznek sem egyetlen oka van – mindenki külön egyéniség, különböző szakmai és magánéleti tényezőkkel, amelyek befolyásolhatják a körülményekre adott reakciókat. Vannak azonban olyan tényezők a munkahelyeken belül, amelyek kialakíthatják a munkahelyi stressz érzését:

• a munka, feladat jellege (munkaterhelés, munkatempó, munkaidő, munka követelmények)
• a munkavállaló szervezeten belüli szerepe (ellentmondásos munkakövetelmények, túl sok szerep, bizonytalan munkahelyi elvárások, a felelősség szintje)
• a fejlődés és előrelépés lehetőségének hiánya (karrierépítési lehetőségek, munka vagy feladatok hiánya)
• a munkahelyi kapcsolatok (felettesek, munkatársak, támogatás hiánya, konfliktusok, előítélet vagy megkülönböztetés)
• a szervezeti struktúra (vezetői stílus, kommunikációs minták, problémákra való reagálás, munkavállalók bevonásának hiánya)
• munka-magánélet egyensúlyának hiánya (szerep-felelősség konfliktusok)
• munkahelyi feltételek (nem megfelelő körülmények, zaj, zsúfoltság, levegőminőség).

Erre figyelj munkaadóként

A munkáltatónak figyelni kell azokat a jeleket, amik arra utalnak, hogy a csapata stresszes. Figyelmeztető jelzés lehet a nagyobb fluktuáció, a több betegszabadság, ha a munkavállaló csökkent teljesítményt mutat. Egyértelmű indikátor, ha több panasz és sérelem érkezik visszajelzésként, vagy ha a munkavállaló később érkezik a munkába és ingerlékenyebb vagy idegesebb.

A gondolkodás vagy az érzések megváltozása szintén a stressz jele lehet, ilyen például a hangulatingadozás, ha valaki zárkózottá válik, a motiváció, az elkötelezettség és az önbizalom csökkenése vagy a fokozott érzelmi reakciók, a sírósabb, érzékenyebb vagy agresszívebb viselkedés.

A munkáltatóknak fel kell mérniük a munkahelyi stressz kockázatait, és intézkedéseket kell hozniuk a munkavállalók védelme érdekében.

A stressz ára

A stressz az egészségre kivetett kockázatok mellett a vállalkozásnak gazdaságilag is nagyon sokba kerül: a hiányzások, az alacsony termelékenység és az egészségügyi költségek miatt.

• A depresszió és a szorongás a globális gazdaságnak körülbelül 1 billió dollárjába kerül a termelékenység kiesése miatt és naponta 1 millió munkavállaló hiányzik a munkahelyéről a stressz miatt.
• A munkahelyi stressz a becslések szerint több mint 300 milliárd dollár veszteséget okoz az amerikai iparnak a hiányzások, a csökkent termelékenység és a balesetek miatt.
• Az Egyesült Királyság sem áll jobban, ahol az éves egészségügyi költségek 20 milliárd eurót tesznek ki.
• Az irodai munkaidőből átlagosan hetente több mint öt órát veszítenek el a munkavállalók, mert a stresszt okozó tényezőkön gondolkodnak.

Bár a munkahelyi stressz elkerülhetetlen, a stresszkezelési eszközök biztosítása enyhíti a stressz hatásait, és hosszú távon csökkenti a vállalkozás egészségügyi és egyéb, stresszel kapcsolatos költségeit.

Az egészségfejlesztő programmal csökkennek a költségek

Mivel a munkahelyi stressz okai nagyon különbözőek, így a stressz csökkentésére vagy megelőzésére irányuló stratégiák is.

Bizonyos esetekben azonban a stressz eredete olyasmi, amin nem lehet azonnal változtatni. Ezért a személyek jó mentális egészségét fenntartó és segítő módszerek megtalálása elengedhetetlen.

Jelentős erőfeszítéseket kell tenni az egészségprogram céljának meghatározására, a szervezeti és egyéni célok körvonalazására, a felmérésre, a szervezet támogatásának megszerzésére, valamint a program integrálására. Ily módon megteremthető az alapja egy stabilabb és holisztikusabb programnak a szervezeti stressz ellenőrzésére.

A sport - főként a rendszeresen végzett közös sport - vagy akár egy célzott munkahelyi sportprogram a stresszkezelő tréningek mellett kiváló gyakorlati megoldást jelent a munkahelyi feszültség levezetésére, feldolgozására. A sportprogram elősegíti a dolgozók és az egész cég egészségét, ami hosszútávon járul hozzá a termelékenység és ezáltal a profit növekedéséhez.