Sztrájk – alkalmazhat a munkáltató másik munkaerőt a sztrájkolók helyett?

Néhány hét kimaradás után egy olyan témával térek vissza, ami az elmúlt hónapokban tapasztalt sztrájkok miatt Magyarországon is meglehetősen aktuálissá vált. Mit tehet a munkáltató sztrájk esetén annak érdekében, hogy a kárait csökkentse? Van lehetőség arra, hogy jogszerűen pótolja a sztrájkoló munkavállalók kiesett munkáját?

Kölcsönzött munkavállalóval nem

A sztrájkkal a munkavállalók olyan helyzetet teremtenek, amiben a munkáltató kénytelen tárgyaló asztalhoz ülni, és lehetőleg minél előbb megállapodni, különben napi szinten jelentős károkkal kell számolnia. Értelemszerűen nagyon gyenge eszköz lenne ez a munkavállalók kezében, ha a munkáltató könnyen helyettesíthetné a sztrájkoló munkavállalókat. Ez a sztrájkjog és a szakszervezeti jogok csorbítását jelentené.

A Munka Törvénykönyvében azonban egyetlen kifejezett megszorítást találunk: a sztrájkoló munkavállaló helyettesítésére nem lehet munkaerőt kölcsönözni.

Akkor nem kölcsönzött munkaerőt igénybe lehet venni?

Egy 2013-as ügyben a Kúria kimondta, hogy a munkáltató jogszerűen helyettesítheti a sztrájkoló munkavállalókat új munkavállalók felvételével, de csak az alapvető szolgáltatásnak minősülő tevékenységet végző munkavállalókat helyettesítheti így.

A konkrét ügyben a repteret üzemeltető cég a sztrájk alatt külföldről toborzott utasbiztonsági ellenőröket, határozott időre. Ezzel kapcsolatban a Kúria úgy vélte, hogy mivel az utasbiztonsági ellenőrök munkája alapvető szolgáltatás, azzal, hogy a munkáltató kizárólag ebbe a munkakörbe vett fel munkavállalókat, nem csorbította a sztrájkjogot és nem járt el rendeltetésellenesen.

Ilyen alapvető szolgáltatás lehet még pl. a kórházi ellátás, közműszolgáltatás, meghatározott rendőri tevékenységek. Hogy egy jogászok által kedvelt, nem-jogászok számára irritáló kifejezéssel éljek: az, hogy valami alapvető szolgáltatás-e vagy sem, az adott ügy részletei alapján dől el. Nyilvánvalóan nem alapvető szolgáltatás a női táskák árusítása (bár sokak szerint igen). Eredetileg nem alapvető szolgáltatásnak minősülő tevékenységből is lehet azonban alapvető szolgáltatás elhúzódó sztrájk esetén. Az említett kúriai döntés az üzemanyagellátást említi példaként, de felmerülhet, hogy például sok kis településen egyedüli szolgáltatóként jelen lévő élelmiszerboltlánc esetén az élelmiszerárusítás is lehet ilyen.

Túlóra mint megoldás?

Hagyom, hogy a fenti információk leülepedjenek, és erről inkább majd a jövő héten írok...