Blogger bejelentkezés
logo
  • Blogfolyam
  • HR Blogok
  • Szerzők
  • HRPortal.hu
logo
  • Blogfolyam
  • HR Blogok
  • Archívum
mobile logo
  • Blogfolyam
  • HR Blogok
  • Szerzők
  • HRPortal.hu
publikálva: 2018.06.22 - 9 hónapja
Oláh Zsófia

Tetten ért munkavállalók - a legnagyobb tévhitek

Pár flakon tisztítószer, néhány csomag A4-es lap, telefon, laptop, építőanyag, üzemanyag… Szinte mindenkinek van munkahelyi lopással kapcsolatos története, és többnyire gondolom olyan, amit nem ő maga követett el... A munkáltatók

Pár flakon tisztítószer, néhány csomag A4-es lap, telefon, laptop, építőanyag, üzemanyag… Szinte mindenkinek van munkahelyi lopással kapcsolatos története, és többnyire gondolom olyan, amit nem ő maga követett el... A munkáltatók teljesen érthetően egyből meg akarnak válni a lebukott vagy gyanúba keveredett munkavállalótól. Kérdés, hogy a lopás feltételezése elég-e egy jogszerű azonnali hatályú felmondáshoz? Függ a jogszerűség az ellopott tárgyak értékétől? Be kell jelenteni a lopást a hatóságok felé is?

Függetlenül attól, hogy a munkavállaló a munkáltatótól, más munkavállalótól, vagy éppen a cég ügyfelétől lop, a következőket mindenképpen érdemes tudni az ilyen ügyekről.

Ilyenkor is perelnek

Érdekességként mindjárt egy nem csak jogi kérdéssel kezdem. Azért is írok erről a témáról, mert akármilyen furcsa, egyes munkavállalóknak olyan esetben is van képe támadni a felmondást a bíróságon, ha nagyon is alapos a gyanú, hogy elkövettek valamit. Azon túl, hogy ez a tény jól rávilágít az emberi természet furcsaságaira, azt kell látni ebből, hogy a felmondást ilyen triviálisnak tűnő esetben is el lehet szúrni.

Feltételezni nem elég

A felmondással kapcsolatos perben ilyenkor is a munkáltatónak kell bizonyítania. Nem a rendőrség/ügyészség szerepét kell azonban a munkáltatónak átvenni, és a munkavállaló bűnösségét bizonyítani. Az azonnali hatályú felmondás ugyanis nem a lopáson (vagy más bűncselekményen, szabálysértésen) alapul ilyen esetekben közvetlenül, hanem azon, hogy a munkavállaló az ügy következtében a munkajogi kötelezettségeit megszegte. Azaz nem működött együtt a munkatársakkal, a munkáltató bizalma joggal megrendült benne, sértette a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. A felmondás indokolásában is erre kell hivatkozni.

Ha a munkáltató a perben bizonyítani tudja – például egy írásbeli beismeréssel - hogy a munkavállaló a lopást biztosan elkövette, az kiváló. De az is elég, ha azt bizonyítja a munkáltató, hogy a munkavállaló valami jogelleneset csinált, vagy – és az esetek egy jó részében ez történik – hogy az eset következtében a munkavállaló valamilyen kötelezettségének nem tud eleget tenni. Ez utóbbi történik például akkor, ha a munkavállalót őrizetbe veszik, és ezért nem tud bemenni dolgozni.

A bizonyítás csavaraira jól rávilágít annak a munkavállalónak az esete, akinél a rendőrség egy, a munkáltatótól származó telefonelőlapot foglalt le. Bár a lopás ténye a munkajogi per idején még nem volt egyértelműen bizonyítható, a bíróság az azonnali hatályú felmondást jogszerűnek találta, mert megállapította, hogy a telefonelőlap kizárólag jogellenes módon kerülhetett ki a munkáltató üzeméből.

A későbbi bizonyítási nehézségek elkerülése érdekében javasolt még a tettenéréskor vagy az ügy kirobbanásakor az érintetteket kikérdezni, és erről két tanúval jegyzőkönyvet felvenni. Ha a munkáltató a feltételezését nem tudja megfelelően alátámasztani, a bíróság jogszerűtlennek fogja találni a bíróság. A munkáltatónak pedig – azon túl, hogy gutatütést kap - elmaradt jövedelemként még kártérítést is kell fizetnie, amit a törvény a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjában maximalizált.

Nem kötelező feljelenteni

A fentiekből az is következik, hogy munkahelyi lopás miatti felmondás jogszerűségéhez nem kell, hogy a munkáltató a rendőrséghez vagy szabálysértési hatósághoz forduljon, és hogy a bűncselekményt vagy szabálysértést a bíróság vagy hatóság állapítsa meg.

Nem az érték számít

Ha a lopás tényét a munkáltató bizonyítani is tudja, a felmondás jogszerűsége már nem függ az ellopott tárgyak értékétől. A bíróságok több ügyben is az adott tárgyak értékére tekintet nélkül jogszerűnek találták az azonnali hatályú felmondást, a munkahelyi rend megsértése vagy szabályellenes birtoklás miatt. A fent említett ügyben például nem fogadta el a munkavállalónak azt az érvét, hogy a telefonelőlap csupán jelképes értékkel bírt.

Jövő héten innen folytatom...

Címkék:
Oláh Zsófia

Kötetlen stílusban munkajogról, HR-eseknek, minden hétfőn Oláh Zsófia, ügyvéd évek óta látja el munkajogi tanácsokkal cégek HR-eseit komplex projektjeik és mindennapi problémáik kapcsán. Zsófia az új generációs OPL Ügyvédi Irodánál dolgozik.

A szerző összes bejegyzése
Bejegyzések, amik még érdekelhetnek
2019-02-18 23:21:14
Egy munkahely, több munkahely, változó munkahely
2019-02-18 16:14:28
5 tipp arra az esetre, ha munkába visszatérő szülőt interjúztatsz
2019-02-18 13:00:14
Gyors büszkeség és gyors balítélet?
Munkaiszony vagy munkaviszony blogja

A blog összes bejegyzése
A szerkesztő ajánlja
  • 5 tipp túlzott maximalizmus ellen
    2019-01-31 15:02:11
Cimkefelhő
álláskeresés coaching karrier e-learning hr motiváció állásinterjú vezetés önéletrajz állás munkavállaló Linkedin toborzas vezető munkáltató tippek tipp kiválasztás munka önismeret coach tananyagszerkesztés online tanulás siker Y generáció tanulás stressz ARS ENERGICA változás Munka Törvénykönyve képzés kommunikáció tudatosság felmondás visszajelzés önfejlesztés Linkedin friss tippek kutatás Linkedin Napi Tippem együttműködés
Facebook
HR Portal
Widget Image

Főszerkesztő: Karácsony Zoltán

E-mail : foszerkeszto kukac hrblog.hu

Felelős kiadó: Markovics András

A HR Blog.hu kiadója a
HR Portal.hu

A szerkesztőség címe: 1135 Budapest, Petneházy u. 55. I./7.

Telefon: +36 (1) 781 75 96

Gépház

Bejelentkezek

Regisztrálok

Adatvédelem