Tippek próbaidő alatti felmondáshoz

Nem válik be a munkavállaló? - Majd a próbaidő vége előtt kirúgjuk! Néha a legegyszerűbbnek tűnő dolgokban is vannak váratlan buktatók. Köztudott, hogy a csalódást okozó munkavállalótól a próbaidő alatt még könnyen meg le

Nem válik be a munkavállaló? - Majd a próbaidő vége előtt kirúgjuk! Néha a legegyszerűbbnek tűnő dolgokban is vannak váratlan buktatók. Köztudott, hogy a csalódást okozó munkavállalótól a próbaidő alatt még könnyen meg lehet válni jogszerűen. Ennél jóval kevésbé közismert, hogy ez az egyszerűnek tűnő felmondástípus milyen buktatókat rejt magában. Jelentős többletköltségektől kímélheti meg magát a munkáltató, ha néhány apróságra odafigyel.

Már az elején ki kell kötni

 A próbaidőre a munkaszerződés megkötésekor gondolni kell. Ha nem kerül bele a munkaszerződésbe a szerződéskötéskor, később már nem lehet pótolni. A gyakorlatban sajnos gyakran nem elég, de általában legfeljebb három hónapra lehet kikötni. Ennél hosszabb ideig csak akkor tesztelhetik egymást a felek, ha kollektív szerződés (maximum hat hónapban) ezt lehetővé teszi vagy ha vezetőről van szó (náluk hat hónapnál hosszabb is lehet).

Figyelni kell a számolásra

A munkajog a próbaidővel kapcsolatban két olyan csapdát is tartogat, amibe már sok munkáltató belesétált.

Egyrészt szokatlan módon nem úgy kell kiszámolni a végét, ahogy azt a határidőknél általában megszoktuk. Nincs ugyanis jelentősége, hogy az utolsó nap munkaszüneti napra, vagy hétvégére esik-e, a próbaidő mindenképpen az utolsó nap végén jár le.

A második csapda elsőre egy újabb felesleges jogi kiszúrásnak tűnhet – az is, de a példán keresztül egyből mindenki érteni fogja. A próbaidő végének számításánál nem úgy kell számolni, mint általában a határidőnél, hanem a naptárt kell alapul venni. Azaz a hónapokban meghatározott próbaidő nem azon a napon jár le, amelyik számánál fogva a kezdő napnak megfelel. Tudom, ennek így semmi értelme, jöjjön a példa: az április 4-én kezdődő 3 hónapos próbaidő, nem július 4-én, hanem 3-án éjfélkor jár le.

Egy másik hibázási lehetőség, hogy nem elég a felmondást a próbaidő vége előtt elküldeni, annak a próbaidő végéig meg is kell érkeznie a munkavállalóhoz. Persze nincs probléma, ha a munkavállaló kezébe tudjuk adni és aláírja a felmondást, erre azonban nincs mindig lehetőség. Gyakori eset, hogy a munkáltató pont azért akar még időben megválni a munkavállalótól, mert időnként nem megy be dolgozni. Ilyenkor megérkezésnek számít, ha:

• a munkavállaló átveszi a postai küldeményt,
• a  kézbesítés azért hiúsul meg, mert az átvételt a munkavállaló megtagadja vagy a bejelentett címén nem elérhető – ilyenkor a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek fog minősülni a felmondás,
• “nem kereste” jelzéssel jön vissza a küldemény, azaz ha a munkavállaló nem megy el érte a postára, akkor az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon minősül kézbesítettnek a felmondás, és ez lesz a munkaviszony megszűnésének időpontja.

Azért kell a postára adással nagyon vigyázni, mert még a próbaidő vége előtt mindennek meg kell történnie: postára adjuk a küldeményt, utazik a küldemény a postán, majd megérkezik a munkavállalóhoz, aki nem veszi át és ezután még öt munkanapnak is el kell telni. Ahhoz, hogy biztosak lehessünk a dolgunkban, a felmondást érdemes postára adni kb. tíz munkanappal a próbaidő lejárta előtt.

Nincs még vége – jövő héten folytatom a próbaidővel...