Whistleblowing – Mi védi a közérdekű szivárogtatókat?

Néhány hete nagy vihart kavart, hogy Elon Musk hekkeléssel, szabotázzsal és adatlopással vádolta a Tesla egyik mérnökét, és egymillió dolláros kártérítési pert akasztott a nyakába. Egyelőre nem derült ki, hogy egy teljesítménypr

Néhány hete nagy vihart kavart, hogy Elon Musk hekkeléssel, szabotázzsal és adatlopással vádolta a Tesla egyik mérnökét, és egymillió dolláros kártérítési pert akasztott a nyakába. Egyelőre nem derült ki, hogy egy teljesítményproblémákkal küzdő munkavállaló bosszújáról vagy whistleblowing-ról van szó. Martin Tripp munkavállaló ugyanis az őt ért vádakra azzal reagált, hogy adatszivárogtatása közérdeket szolgált: arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a Tesla megsértett egyes iparági biztonsági előírásokat. Talán egyszer kiderül, hogy mi is történt valójában. De mi is az a whistleblowing, amit az ügy kapcsán emlegetnek? Vajon van ilyen Magyarországon?

Mi az a whistleblowing?

A bejelentővédelemnek vagy whistleblowingnak két területe van. Az egyik egy adott szervezet belső visszaélés-bejelentő rendszere, ami azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató értesüljön a szervezetén belüli visszaélésekről.

A Tesla ügy kapcsán azonban a whistleblowing-nak nem ez, hanem a másik területe, a közérdekű bejelentés merült fel. Az ilyen bejelentés olyan állami vagy céges visszaélésekre hívja fel a figyelmet, amiknek a leleplezése és megszüntetése pont nem az adott cég vagy szervezet menedzsmentjének érdeke, hanem a tulajdonosoké, egy közösségé vagy az egész társadalomé, és amiknek a kivizsgálása és szankcionálása biztosan hatósági, bírósági hatáskörbe tartozik. Iparági sztenderdek megsértése, visszaélés személyes adatokkal, és még sorolhatnám. Elég, ha csak Edward Snowdenre vagy a Volkswagen botrányra gondolunk.

Hogyan védik a szivárogtatókat?

A whisleblowing egy nagyon megosztó téma világszerte. Egyrészt a közösség, a társadalom, egyes esetekben a cégtulajdonosok érdeke, hogy a visszaélésekre fény derüljön. A dolognak azonban van egy másik oldala is. A szivárogtatók többnyire jellemzően munkavállalók, hiszen ők rendelkeznek a legtöbb információról a szervezetükről. A visszaéléseket tapasztaló munkavállalók pedig joggal tartanak attól, hogy ha bejelentést tesznek, akkor elveszíthetik munkájukat vagy egyéb hátrányos következménytől kell tartaniuk. Egy bejelentés akár egy egész életre kiható döntéssé is válhat. A bejelentésvédelem célja ezért éppen az lenne, hogy megfelelő védelmet nyújtson a szivárogtatóknak, és ezzel elősegítse, hogy nagyobb számban derüljön fény különböző visszaélésekre, tisztuljon a közélet.

Az ösztönzőknek és védelemnek számos formája legyen. Egyes jogsértésekről szivárogtatók ösztönzésként akár jutalomban is részesülhetnek (Magyarországon is van erre példa, a kartellek leleplezéséhez fontos bizonyítékokat szivárogtatók esetében). Kulcsfontosságú védelmi eszköz többek között a megfelelő anonimitás biztosítása, a megtorló fegyelmikkel, felmondásokkal, büntetőfeljelentésekkel kapcsolatos hatékony védelem (pl. a munkába való visszahelyezés lehetőségének biztosítása jogellenes felmondás esetén), automatikus felmentés a titoktartás alól.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon a bejelentésvédelmet jelenleg egy 2014 óta hatályos törvény szabályozza. Bejelentést lehet tenni közvetlenül az illetékes vagy illetékesnek vélt hatósághoz vagy az ombudsmanhoz (alapvető jogok biztosához) is, aki továbbítja az ügyet a megfelelő szervhez. Érdemes a bejelentést az ombudsman által működtetett elektronikus rendszeren keresztül tenni, mert ez biztosabban védi a bejelentő adatait. Azért is lehet érdemes a bejelentést az ombudsmanon keresztül tenni, mert az ombudsmani hivatal dolgozóinak figyelniük kell arra, hogy a bejelentés ne kerüljön pont annak a kezébe, aki a visszaélést elköveti. Ez nyilván akkor probléma, ha éppen egy visszaélések kivizsgálására jogosult szerven (pl. rendőrség, ügyészség, bíróság) belüli visszaélésről tesznek bejelentést. A jogszabály ugyanis nem rendezi azt a kérdést, hogy kihez kell és lehet a visszaélésekkel kapcsolatban egy adott szervezeten belül fordulni.

A bejelentő kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az ombudsman és hivatala számára legyenek láthatóak. Ilyenkor az ombudsman csak egy kivonatolt változatot továbbít a bejelentésből az illetékes szervnek.

Állami és önkormányzati szervek nem, de cégek megbízhatnak bejelentővédelmi ügyvédet is, aki elvben biztosítja a bejelentő anonimitását és eljár az ügy kivizsgálása kapcsán. Felmerülnek azonban kétségek ennek az eszköznek a hatékonyságával és megbízhatóságával kapcsolatban, hiszen a bejelentővédelmi ügyvédet maga a bejelentésben érintett cég fizeti.

A whistleblowing még számtalan kérdést felvet. Jövő héten a titoksértéssel és a rosszhiszemű szivárogtatókkal folytatom.