Mikor jogszerűek a munkahelyi kamerák?
Manapság számos munkahelyen alkalmaznak kamerás megfigyelőrendszert. A munkahelyi kamerák, a kamerás megfigyelés azonban komolyan érinti a munkavállalók személyiségi jogait is. Miként lehet jogszerűen alkalmazni a kamerákat a munkahelyen?
A munkahelyi megfigyelés alapjai
A munkáltató egyik alapvető joga az ellenőrzéshez való jog. A munkáltatónak joga van ahhoz, hogy a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze. A Munka Törvénykönyve ennek során lehetővé teszi, hogy a munkáltató technikai eszközt is alkalmazzon. Erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatnia kell.
A munkáltató ellenőrzési jogának azonban több korlátja is van. A munkavállalókat is megilleti a személyiségi jogok védelme, illetve a személyes adataik védelméhez fűződő jog. Ezért a munkáltató sem alkalmazhat korlátlanul technikai eszközöket a munkahely megfigyelésére.
A munkáltató által alkalmazott kamerás megfigyelőrendszer esetén a munkáltató meg kell, hogy feleljen a kamerák alkalmazásával kapcsolatos általános adatvédelmi előírásoknak.
A munkahelyi kamerák alkalmazásának jogalapja
A munkahelyen kamerát alkalmazni csak jogszerű célból és megfelelő jogalappal lehet. Munkahelyi kamerák alkalmazhatóak például vagyonvédelmi célból vagy a munkavállalók életének és testi épségének megóvása céljából.
Az adatkezelés jogalapja szinte minden esetben a munkáltató jogos érdeke. A munkavállaló hozzájárulása, mint jogalap általában nem elfogadható. Hiába írta alá a dolgozó, hogy hozzájárul a munkahelyi kamerák használatához. A dolgozók esetében a hozzájáruláson alapuló adatkezelés rendszerint azért nem fogadható el, mert a munkáltató és a munkavállaló közötti alá-fölérendeltség és gazdasági erőfölény miatt kérdéses, hogy a dolgozó önkéntes hozzájárulása mennyire volt valóban „önkéntes”.
A munkahelyi kamerák esetén is meg kell felelni a szükségesség és arányosság követelményeinek. Megfigyelés csak akkor és csak olyan mértékben alkalmazható, ami a cél eléréséhez szükséges, feltéve, hogy nincs más, a cél elérésére alkalmas módszer, amely a személyiségi jogokat kevésbé korlátozza. Az érintett munkavállalókat minden esetben megfelelően tájékoztatni kell a személyes adataik kezeléséről mielőtt a kamerás megfigyelés alkalmazásra kerül.
A munkahelyi kamerák elhelyezése
A munkahelyen sem helyezhető el kamerás megfigyelőrendszer olyan helyiségben, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sérti. Például öltözőben, mosdóban, illemhelyen.
Ezen kívül nem figyelhető meg kamerával olyan helyiség sem, ami a munkaközi szünet eltöltésére szolgál, például pihenőszoba, étkező helyiség. Kivételt képez, ha a például a munkaközi szünet eltöltésére szolgáló helyiségben olyan védendő vagyontárgy van, amelynek megfigyelése indokolt. Utóbbi esetben csak a vagyontárgyra irányulhat a kamera.
Nem helyezhető el kamera olyan módon, amely alkalmas a munkavállalók munkavégzésének folyamatos megfigyelésére. Tehát nem lehet a kamerát arra használni, hogy a munkáltató folyamatosan figyelje a munkavégzés folyamatát. Például a pénztár területét felvevő kamerával kapcsolatban az adatvédelmi hatóság már kimondta egy korábbi ügyben, hogy a pénztári forgalom ellenőrzésére csak olyan kamera alkalmazható, amelynek látószöge közvetlenül a pénztárra, illetve az az előtti területre irányul a munkavállaló folyamatos megfigyelése nélkül.
Kivételt képez az olyan munkaterület folyamatos megfigyelése, ahol a munkavállaló élete, illetve testi épsége közvetlen veszélyben van. Ilyen lehet egy szerelőcsarnok, ipari üzem. Ebben az esetben megengedhető a munkaterületet folyamatosan figyelő kamera. Fontos, hogy ilyenkor a veszélynek ténylegesnek és közvetlennek kell lennie. Nem elég, ha a veszély eshetőlegesen áll fenn.
Ha vagyonvédelmi célból kerül elhelyezésre a kamera, akkor fokozottan ügyelni kell arra, hogy a kamera látószöge a védendő vagyontárgyra irányuljon, és ne tegye lehetővé a munkavállalók munkavégzésének indokolatlan megfigyelését.
Élőkép közvetítése
A munkahelyen elhelyezett kamerák a legtöbb esetben részben vagy teljes mértékben rögzítik is a közvetített képet. Azonban előfordulhat, hogy olyan kamera kerül alkalmazásra, amely pusztán az élő képet közvetíti a megfigyelőhöz (pl. munkahelyi vezető, biztonsági őr). Ekkor felmerülhet a kérdés, hogy adatkezelésnek számít-e az élőkép megtekintése rögzítés hiányában is?
Az adatvédelmi hatóság álláspontja szerint ilyen esetben arra kell tekintettel lenni, hogy az alkalmazott technika alkalmas-e arra, hogy a személyes jelenléttel való megfigyeléshez képest a megfigyelő számára többletinformációkat, részletesebb ellenőrzést tegyen lehetővé. Ha az alkalmazott technika többletinformációkkal látja el a megfigyelőt, amelynek alapján döntéseket hozhat, intézkedéseket tehet, akkor az élőkép megtekintése adatkezelésnek minősül. A mai technikai fejlettség mellett a legtöbb kamera rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek alkalmasak arra, hogy többletinformációkkal lássák el a megfigyelést végző személyt.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinteres
Jog közérthetően a munkajogászok szemével. A szerzők szerint fontos, hogy a jogot mindenki értse és ismerje, e nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szerzők a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédei: Dr. Kocsis Ildikó alapító és Dr. Szabó Gergely irodavezető partner. Tájékoztató írásaik hetente jelennek meg országos és helyi médiákban, hírlevelekben. Rendszeresen találkozhatnak velük országos Rádió és TV adásokban is. További információkért látogasson el az alábbi oldalakra: https://kocsisszabougyved.hu, https://drkocsisildiko.hu, https://erthetojog.hu.
