Motivációs csapdák a munkahelyeken

A csapdák, azért veszélyesek, mert legtöbbször tudtunkon kívül esünk bele, és még csak észre sem vesszük. A motivációs csapdák legtöbbször az emberi játszmákon (Eric Berne: Emberi játszmák) keresztül valósulnak meg, melyek tür

A csapdák, azért veszélyesek, mert legtöbbször tudtunkon kívül esünk bele, és még csak észre sem vesszük. A motivációs csapdák legtöbbször az emberi játszmákon (Eric Berne: Emberi játszmák) keresztül valósulnak meg, melyek türelmetlenül várják újabb és újabb „áldozatukat”.

 

Pénz – státusz – hatalom

Milyen egyszerű is lenne, ha a pénz, a státusz és a hatalom determinálhatnák motiváltságunkat. Viszont a psziché kicsit komplikáltabban működik, és erre a játszmáink is megerősítést adnak:

„Tágabb értelemben a játszmák szerves és dinamikus összetevő minden ember tudattalan élettervének vagy sorskönyvének, arra szolgálnak, hogy kitöltsék az időt, amíg az ember a végső megvalósulásra vár, s egyidejűleg előmozdítják a cselekvést. Tekintve, hogy a forgatókönyv utolsó aktusa jellegzetes módon vagy csoda vagy katasztrófa után kiált – attól függően, hogy a forgatókönyv építő vagy romboló jellegű -, a neki megfelelő játszmák is hasonlóképpen építőek vagy rombolóak.” (Eric Berne, 69.old)

Az említett motivációs triumvirátus (pénz-státusz-hatalom) mind – mind külső motivációs elemek és a megfelelni vágyás mozgatja, az a legjobb, ha mi magunk vagyunk az irányítói, de a legtöbb esetben egy játszmán keresztül jutunk el eddig, ami akár jó is lehetne. DE! Minden az értékelésen múlik, azaz mennyire szolgálja ez a javunkat. Ha egyáltalán foglalkoztunk már azzal, mi az, ami igazán motiválttá, elégedetté, boldoggá tesz minket.  So, van mit tenni. Eric Berne a strukturális és tranzakcionális elemzéseket alkalmazta a helyzetek feltárásához.

 

Nézzük mit is jelentenek:

Strukturális elemzés: ezen elemzésben a szülői én állapot – felnőtt én állapot – gyermek én állapot struktúrája jeleníti meg az egyén teljes személyiségét. Vagyis az én állapotokhoz tartozó emóciók és magatartásminták rendszerét elemzi. Egészséges egyensúly szükséges az életben maradáshoz, ha valamelyik megbomlik, akkor válik az elemzés lényegessé.

Példa a strukturális elemzés megértéséhez:

Alaphelyzet: Felmondást kapsz főnöködtől.

Felnőtt én állapot – Megkapod a felmondásod, minden indoklás nélkül. Reagálsz, kérdezel, igyekszel érvényesíteni jogaid és igyekszel megérteni a helyzetet.

Szülői én állapot – Nem tudod elfogadni, hogy felmondtak neked, háborogsz, mint annak idején apád, mikor elküldték munkahelyéről.

Gyermek én állapot – Sírsz, mint annak idején, gyerekkorodban, amikor apád azt mondta neked, hogy nincs csoki, mert nincs munkám, nincs pénz csokira sem…

Szomorú sztori, és egyszerűsítettem is, de a lényeg az, hogy átvesszünk magatartásmintákat, emlékezünk, jelen tudásunk szerint reagálunk…

Tranzakcionális elemzés: a társas érintkezés maga a tranzakció. Vagyis a beszélgetés kezdeményezője adja a tranzakciós ingert, a válaszoló pedig a tranzakciós választ. Ez a módszer a tranzakció vektorát elemzi. Lényegileg azzal foglalkozik, hogy mely én állapotok indították be a tranzakciós ingert, és mely állapotok adták meg a tranzakciós választ. Itt a klasszikus indulatátviteli reakció áll a középpontban, legyen ez a tranzakció: barátság, munka, szerelem…Nézzünk egy példát:

Alaphelyzet: Beszélget két kollega a folyosón, az egyik kollegájukkal kapcsolatos problémájukat írják le egymásnak.

Felnőtt én állapot – A két kollega igyekszik kideríteni, hogy mi lehet a kollegájukkal kapcsolatos probléma gyökere. Elhatározzák, hogy beszélnek vele a probléma megoldása érdekében.

Szülői én állapot – A két kollega  beszélgetése bírálatba megy át, „ha Én lennék a főnöke, már rég kirúgtam volna.

Gyermeki én állapot – A két kollega lekicsinylően beszélnek kollegájukról, és elhatározzák, hogy „megviccelik” vagyis rossz ízű tréfát eszelnek ki neki, hogy megértse végre, hogy nincs helye köztük.

A tranzakcionális elemzés lényege a kommunikáció iránya, mely végül megoldást szül vagy további nehézséget.

Messzebb látni a külső motivációt erősítő elemeken

Susan Fowler szerint a motivációs műkaják, mint például a jutalmazás, átmeneti sikert jelentenek, de hosszú távú eredményességet biztos nem.

A jól beígért bónusz, magas fizetés, pozíció határozottan elnyomják a kreativitást és a munkában elért teljesítményre is átmeneti produktivitást jelent. Sőt, a kimagaslóan jól teljesítő kollegák motiváltságát és hatékonyságát teljességgel lerontja. Nem kiválóan, de még csak átlagosan sem fognak teljesíteni, egyenesen csapni való lesz a teljesítményük.

Például, egy a munkájában kimagasló teljesítményre törekvő értékesítőt, aki azonosul termékével, egy bonusz nem szédít meg, mert számára a permanens siker a lényeg: mindig kiválóan teljesíteni, belső elégedettsége miatt, nem egy külső motivációs kajától lesz sikeresebb.

Summa summarum:

A munkáltatóknak és a munkavállalóknak is a belső elégedettségüket okozó területeket, feladatokat, eseményeket, személyeket szükséges feltárni, melyek határozottan betöltik a jutalmazás helyét az életünkben.

Megoldási sémák az elégedettségi és a motiváltsági állapotok eléréséhez

A motiváció egyedi, mint minden egyén, és nincs senki motiváció nélkül sem. Mindenkit hajt valami, viszi előre vagy hátra. Lényegében mozgásban van, csak a vektora ellentétes irányú.

Mi az elégedettségi állapot?

Az elégedettség az első lépcsőfok a motiváltsághoz.

Az elégedettség, egyensúlyi állapot.

Az elégedettség boldoggá tehet.

Az elégedettség a belső béke, a pszichés stressz menetes élet.

Az elégedettségben leélheted az életed, de miért állnál meg itt.

Mi a motiváltsági állapot?

A motiváltság elvisz a csúcsig.

A motiváltság belső tűz.

A motiváltság a belső béke feletti kreatív alkotó állapot.

A motiváltság letarolja a negatív hatásokat.

A motiváltság az élet mozgatórugója.

Metodika az elégedettséghez:

 

1. jelenlegi (rövidtávú) célok feltárása
2. akciótervek készítése a megvalósításhoz
3. határidők, személyek megjelölése a célok eléréséhez
4. B tervek alkotása
5. mobilitási képesség kialakítása (elfogadás – elengedés)
6. asszertív kommunikáció elsajátítása
7. altruista tettek az önzetlenség eléréshez
8. testi kondíció erősítése
9. alkotói tevékenység – a flow hatásért

 

Metodika a motiváltsághoz:

 

 

1. flow élmények keresése – megragadás, gyakorlása napi szinten
2. hosszú távú életérzések megfogalmazása (például azért élek, hogy segítsek a bajba szorultaknak, azért élek, hogy gyerekeket neveljek….) mert mindezek felemelnek, és boldogságérzéssel töltenek el mindennap, „akár ingyen is csinálnám érzéseket produkálnak”
3. rövid távú célokra bontani a hosszú távú célokat, egységeket alkotni a megvalósításra, melyeket örömmel végzünk
4. testi – lelki jólét táplálása (például: családi életünk, fizikumunk gondozása)
5. „megtanulni” a csend erejét, a gondolatok rendezéséhez (például: ima, meditáció, futás … közben)

 

Lényegében ezek a főirányvonalak, (még apróbb részekre lehet szedni, viszont ahhoz kevés ez a néhány oldal) melyeket érdemes átgondolni és tudatosítani.

 

Kívül – belül motiváltan?

A külső motivációs kajákról (Susan Flower után szabadon) szóltam korábban, de egyet még nem említettem: hatásuk örökre beleég az agyunkba szokásainkon, döntéseinken keresztül. Érdemes ezért a szokásinkat és döntéseink menetét számba venni, változtatni, ha fejlődésünk ezt kívánja.

A belső motiváció, mint olyan, kissé megfoghatatlan, hiszen mindenkiben benne van a motiváció, mindenki akar valamit: még az is, aki épp nem akar csinálni semmit, csak lógni a levegőben, neki ez a célja, a motivációja.

Lényeges elemei életünknek a kutatás, a felismerés, a tudatosítás, ezért tegyük csak le egy percre a lantot, és gondolkozzunk.

Felhasznált szakirodalom:

Eric Berne: 1987, Emberi játszmák, Háttér Kiadó, Budapest

Susan Fowler: 2015, Motiváció magasabb szinten, HVG Kiadó Zrt., Budapest

Daniel H. Pink: 2010, Motiváció 3.0 – Ösztönzés másképp, HVG Kiadó Zrt., Budapest