Több nap, mint kolbász, avagy pénzügyi források a munkáltatók számára
A múlt év második felében jellemzően „felfüggesztett” és „lezárt” pályázati lehetőségek, 2011. márciusától új köntösben elérhetőek. A foglalkoztatással kapcsolatos pályázati lehetőségek mellett munkaügyi cikkünkbe
A múlt év második felében jellemzően „felfüggesztett” és „lezárt” pályázati lehetőségek, 2011. márciusától új köntösben elérhetőek. A foglalkoztatással kapcsolatos pályázati lehetőségek mellett munkaügyi cikkünkben bemutatjuk azokat a „járulék-megtakarító” kedvezményeket és támogatásokat, melyek hatékony energiahordozók lehetnek a válság utáni időszakra.
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek az összköltségen belül jelentős hányadot képviselnek. Ezen összeg fajsúlyos részét képezik azon munkáltatót terhelő közterhek, melyek megfizetése kapcsán a jelenleg érvényben lévő kedvezmények és támogatási lehetőségek segítséget jelenthetnek.
A foglalkoztatással kapcsolatos pénzügyi forrásokat két részre bontottuk: az Új Széchenyi Tervben kiírtakra, illetve az egyéb állami támogatásokra, mely utóbbiak többsége az illetékes munkaügyi központokon keresztül vehető igénybe.
Az Új Széchenyi Terv
A pályázat kiíróinak szándéka az új program keretében alapvetően a támogatási rendszer egyszerűbbé és kifizetési szempontból gyorsabbá tétele. A központi szerepet kapott foglalkoztatás bővítésére, munkahelyteremtésre, közvetett módon munkahelymegőrzésre vagy munkahelyi képzésekre irányuló támogatások alapvetően a mikro-, kis-, és középvállalkozásokat kívánják felkarolni.
KKV-nak minősülünk?
Sok vállalkozás már azelőtt konkrét elképzelésekkel rendelkezik, mielőtt pályázati lehetőségeket venne igénybe, de ott „vérzik el”, hogy nem felel meg a KKV besorolásnak! A pályázatok böngészésekor érdemes elsőként azt megnézni, hogy az adott kiírás a pályázók mely körét, jogi formáját és méretét preferálja, hiszen többségében a mikro-, kis- és középvállalkozások élvezik az állam kegyeit. Nézzük meg, mi alapján döntik el, hogy KKV-nak minősül az adott vállalkozás, vagy sem!
A vállalkozás méretét illetően az Európai Bizottság 800/2008/EK rendeletének 1. sz. mellékletében definiált vállalkozások minősülnek mikro-, kis- és középvállalkozásnak.
Fontos megjegyeznünk, hogy nemcsak a pályázni kívánó vállalkozás alkalmazotti és létszámadatait kell, hogy vizsgáljuk azokban az esetekben, ahol a „partnervállalkozás” vagy a „kapcsolt vállalkozás” fogalmát kimerítő típusba esik vállalkozásunk! Ez főként azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek külföldi anyacégek leányvállalataiként végzik tevékenységüket Magyarországon. Meglehet, hogy a leányvállalat beleesne a KKV típusba, de társasági szerződése, alapító okirata rendelkezik az anyavállalat meghatározó befolyásáról. Ez érintheti a szavazati jogokat, az igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testület tagjainak a többségét stb. Konkrét esetünkben így a pályázni kívánó magyarországi leányvállalat köteles az anyavállalatának adataival együtt megállapítani a létszám és pénzügyi adatokat.
A „rendezett munkaügyi kapcsolatok”, mint kritérium
A „rendezett munkaügyi kapcsolatok” fogalmát az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) rendelkezései vezették be 2006-ban, melynek feltételeit a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatások többségénél is érvényesíteni kell.
A támogatást igénylő munkáltatóknak - annak érdekében, hogy támogatásban részesüljenek - a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételrendszerének meg kell felelniük.
Az Áht. taxatíve felsorolja azokat a munkaügyi tényállásokat, melyek kizáró okok a pályázatok elbírálásánál. Ezeket két csoportra bonthatjuk:
Munkaügyi tényállások, melyek fennállása esetén a pályázatokból azonnali kizárással járnak, ha a munkáltató
• a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettséget elmulasztja, • a munkavállalók képviselőivel vagy a szakszervezet, üzemi tanács, illetve közalkalmazotti tanács képviselőjével összefüggésben a szakszervezet szervezését biztosító szabályokat megsérti, vagy a Munka Törvénykönyve 23. §-a (4) bekezdésében meghatározott, a munkáltatót a szakszervezeti kifogással érintett intézkedés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kötelezettség teljesítését elmulasztja, vagy a Munka Törvénykönyve 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltatói kötelezettségét elmulasztja.
Munkaügyi tényállások, melyek két éven belüli ismételt fennállása a pályázatokból való kizárást eredményezi:
• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések közül a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszony tartalmának meg nem felelő megállapodás kötése [Munka Törvénykönyve 75/A. §-a], • jogszabályban vagy kollektív szerződésben - ideértve a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződést is - megállapított munkabér összegével, valamint a munkabér védelmével összefüggésben a munkabér kifizetésének határidejével kapcsolatos rendelkezések megsértése, • a munkaidő-nyilvántartás hiánya vagy kettős munkaidő-nyilvántartás vezetése [Munka Törvénykönyve 140/A. § (1) bekezdés a) pont], • külföldi Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén az engedély megkérésére vonatkozó munkáltatói kötelezettség elmulasztása, • a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, a Munka Törvénykönyve 193/D. §-a (1) bekezdésében foglalt a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályok megsértése, valamint • az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése
Egyéb állami támogatások
Cikkünk kapcsán összegyűjtöttük azokat a foglalkoztatással kapcsolatos állami pályázati kiírásokat, melyek pénzügyi mankót jelenthetnek a gazdasági társaságok részére a foglalkoztatni kívánt, illetve a jelenleg is foglalkoztatott munkaerő járulékait, munkabérét, munkába járás és munkahelyi képzési költségeinek megtérítését illetően. Egyes esetekben akár a munkáltatói felmondással érintett munkavállaló munkabérét és járulékait is finanszírozzák!
START kártyák
A START kártya 2005-ös bevezetése óta két új családtaggal bővült a START kártya család. A kártyák alapvetően járulékkedvezményt jelentenek a munkáltatónak, ami a munkavállaló részéről előnyt jelenthet egy esetleges állásinterjú során. A START kártyát pályakezdő fiatalok válthatják ki, akik tanulmányaik befejezését követően első ízben létesítenek munkaviszonyt. A START Plussz kártya a legalább 12 hónapja (pályakezdők esetén 6 hónapja) álláskeresőként nyilvántartott személyek vagy gyesről, gyed-ről, gyet-ről visszatérők, ápolási díj folyósítását követően munkába állók elhelyezkedését, szintén az igénybe vehető járulékkedvezménnyel segíti. A START EXTRA kártya az 50 év feletti vagy alapfokú iskolai végzettségű álláskeresők részére váltható ki. A kártya birtokában a munkáltató az első évi foglalkoztatásban teljes mértékben mentesül a 27%-os járulékfizetési kötelezettsége alól!
Részmunkaidős foglalkoztatás
A részmunkaidős foglalkoztatásos támogatási konstrukcióban meghatározott járulékkedvezményt a 2010. december 31-ét követően gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók esetén alkalmazhatjuk. A 7%-os járulékkedvezmény a gyermekgondozási szabadságról [Mt. 138. § (5) bek. a) pont] visszatérő, illetve a szabadság idejére létesített részmunkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók után vehető igénybe. A támogatás mindkét munkavállaló után akkor is igényelhető, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló, illetve a gyermekgondozási szabadság lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására felvett munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el feladataikat.
3 hónapja regisztrált munkanélküli támogatása
A 3 hónapja regisztrált munkanélküliek támogatását célzó kiírás nevéből adódóan az érintett személyek foglalkoztatásának közterhei alóli mentességet ad a munkáltató számára. A munkáltató a teljes társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége alól mentességet kap!
Az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásoknál, valamint civil szervezeteknél történő foglalkoztatásának járulékkedvezménye
A mikro-, kis- és középvállalkozásoknál, valamint civil szervezeteknél felvett álláskereső után fizetendő társadalombiztosítási járulék megfizetése alól mentesülhetünk. A munkáltató a foglalkoztatás megkezdésétől számított legfeljebb egy évig veheti igénybe a támogatást. A kedvezmény további kitétele, hogy teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130%-ának, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesíthető.
Vállalkozások támogatása a munkabér és járulékainak legfeljebb 70%-áig
Az idei évtől elérhető TÁMOP 1.1.3 program keretében a munkaügyi központ kirendeltségéhez benyújtott kérelem alapján kaphatunk támogatást, ha TÁMOP 1.1.3 programban résztvevő, bérpótló juttatásra jogosult álláskeresőt foglalkoztatunk teljes munkaidőben, munkaviszony keretében. A támogatás legfeljebb nyolc hónap időtartamú foglalkoztatáshoz nyújtható és a munkaadónak vállalnia kell a munkavállaló munkaviszony keretében, teljes munkaidőben történő foglalkoztatását a támogatás folyósításának, valamint a támogatás folyósítási időtartama további 50%-ának megfelelő időtartamban. A támogatás igénybevételével egyidejűleg ugyanazon személy foglalkoztatására tekintettel a Start kártyák által nyújtott kedvezmények is érvényesíthetőek!
Munkahelymegtartó képzés támogatása
Munkahelymegtartó képzésekhez kapcsolódó támogatás iránti kérelemmel azon személyek képzésének támogatása valósul meg, akik munkaviszonyban állnak, azonban rendszeres foglalkoztatásuk képzés nélkül nem biztosítható. A képzéshez kapcsolódó költségek így részben vagy egészben megtéríthetők.
Szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének támogatása
Azt a szakképzett pályakezdő álláskeresők munkatapasztalatait gyarapító munkáltatót támogatja az állam,amely vállalja a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatását napi legalább négy órás munkaidőben. A támogatás mértéke a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskereső bruttó munkabére és járulékainak 50–100%-ig terjedhet. A támogatást a foglalkoztatás időtartamára, de legfeljebb 365 napra lehet megállapítani.
Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása
A megváltozott munkaképességű munkavállalókat most anyagi szempontból könnyebben tudjuk foglalkoztatni! A konstrukció lényege, hogy a munkavállaló bérének és járulékainak 40-100%-a támogatható abban az esetben, ha a munkaadó a megváltozott munkaképességű munkavállalót munkaviszonyban - képzettségének és egészségi állapotának megfelelő munkakörben és munkahelyen – foglalkoztatja.
Munkahelymegőrzés támogatása
Az állam a munkahelymegőrzést kívánja támogatni azokban a nehéz helyzetekben is, amikor a munkáltató a működésével összefüggő okból rendes felmondással kívánja megszüntetni munkavállalója munkaviszonyát! A rendes felmondással érintett munkavállaló munkabére és járulékai együttes összegének 25-90 százalékáig terjedő támogatás igényelhető. Fontos megjegyezni, hogy a vissza nem térítendő támogatás természetesen csak abban az esetben folyósítható, ha a munkáltató vállalja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását.
Munkahelyteremtő beruházás támogatása
A támogatás célja, hogy új munkahelyek létrehozását eredményező beruházásokat ösztönözzön, többlettámogatást biztosítson az ország gazdasági, társadalmi és munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű térségeiben. A beruházási projekthez legfeljebb 120 millió Ft igényelhető, régiónként eltérő 10-50%-os támogatási intenzitással.
Csoportos személyszállítás, helyközi utazás támogatása
A kiírás keretében alapvető cél a munkába járással összefüggő terhek csökkentése a csoportos személyszállítás és helyközi utazás támogatása. Ezen pályázatokban a munkahely és a lakóhely (tartózkodási hely) közötti csoportos személyszállítás, illetve a bérlet vagy üzemanyag munkáltatói költségeit térítik meg.
A BDO Magyarország "Foglalkoztatással kapcsolatos pénzügyi források" c. összefoglalója regisztráció nélkül letölthető itt >>>
Brella Zoltán – Máriás Attila BDO Magyarország Tanácsadó Kft.
