“Nem is olyan nehéz segíteni” – ukrán munkavállalók foglalkoztatása

Sem elmondani, sem elképzelni nem lehet, hogy milyen a háború. Cikk nem írja, történet nem meséli el úgy, ahogy történik. Bevallom, nem voltam háborúban, és soha nem is szeretnék lenni. Ilyenkor helyükre kerülnek a prioritások. Hirtelen rájövünk, hogy mennyi aggódás, izgalom fölösleges és értelmetlen.

Az ember segíteni akar a bajban. Nagyon fontos ilyenkor, hogy gondoljuk át: mivel tudunk a legjobban segíteni? Pénzzel, tárgyi adománnyal, konkrét munkalehetőséggel, szállítással, szervezéssel, konkrét kétkezi segítséggel a határon, vagy az állomásokon, tolmácsolással, egy jó szóval – mindegyik értékes. De mikor melyiknek van ideje, helye, értelme? 

Mindenki maga döntse el, hogy miben tud a leginkább segíteni. 

Alábbi példáinkat nem reprezentatív felmérés alapján, hanem személyes beszélgetésekből gyűjtöttük. 

 

A legfőbb kérdés: hogyan tudunk a legjobban segíteni? 

Mi a cégünkben (Nordconn) úgy, hogy megosztjuk az ukrán munkavállalók foglalkoztatásának néhány hazai tapasztalatát, praktikus tanácsokat adunk a folyamathoz és felsorolunk néhány elérhetőséget, ahol nagyszámú álláslehetőségre lehet rátalálni. 

 

Milyen tapasztalatokról számolnak be a cégek? 

Ebben az aktuálisan munkaerőhiányos helyzetben mind a cég, mind a munkát kereső jól jár azzal, ha meg tudnak egyezni. 

Alapvetően állítható, hogy a megállapodás folyamata nem bonyolult, illetve munkaügyi oldalról is több lépésnél könnyített. A papírok elintézésére számos cég alakult, így az némi anyagi ellenszolgáltatásért, néhány email-váltással elintézhető (adókártya, TAJ-szám). 

A beállási idő jelentősen függ a munka jellegétől, bonyolultságától. Az egyszerűbb végrehajtást igénylő feladatokat rövid betanítás, elmagyarázás után fel lehet venni, a komolyabb képzettséget igénylő feladatoknál természetesen hosszabb a folyamat. 

Minél távolabbi régióból jön valaki, annál nagyobb a megértési különbség. Míg a határmentiek értik a magyart, vagy az ukránt, a távolabbiak többsége szinte csak az oroszt. Minél messzebbről érkezik a munkavállaló, annál érezhetőbb a kulturális és nyelvi különbség. 

Mivel a belépési és betanulási idő a helyzetből adódóan jelentősen lerövidült, a betanításra és átadásra is kevesebb idő marad. Egyszerű, tömör fogalmazásra van szükség. Nagy többségük szinte éjjel-nappal dolgozni akar, akár hétvégi, vagy többműszakos munkarendet is bevállalnak. 

Az egyeztetések során a legtöbbet feltett kérdések egy gyorsított kiválasztási folyamathoz: mit dolgozott eddig, milyen feltételeket szeretne, mennyit szeretne keresni, szüksége van-e lakhatásra, családdal érkezett-e. Kell-e segíteni iskola, vagy óvoda ügyintézésben, házastársnak álláskeresésben, kapott-e behívót hazájában. 

Természetesen szektoronként különféle tapasztalatokat találhatunk. Az építőiparban néhány évvel ezelőttig csendesen beépülve, néhány munkahelyen 1-1 helyen dolgoztak ukránok hazánkban, közülük is leginkább kárpátaljai magyarok. Stabil szaktudással rendelkeztek, illetve könnyen tanultak. Az elmúlt 2-3 évben, ahogy a magyar építőiparban a bérek ugrásszerűen megnövekedtek, megélénkült a magasabb bérek miatti mozgás, a megtartás nehezebbé vált. 

Szállítmányozás szektorbeli tapasztalatunkra jellemző, hogy a sofőrök általában 3 hónapra jönnek, megbízhatóan végzik a munkájukat. Legtöbbjük család nélkül érkezik, leginkább Kárpátalja területéről. A beállítás nagyjából 1 hónapot vesz igénybe. A cég biztosít ellátást, illetve munkásszállást. A háborús időszak alatt, bár érkeztek menekültek, tapasztalható volt az is, hogy itt dolgozó ukrán kollégák egy része visszament hazájába harcolni. 

Informatikai munkakörben dolgozók esetén – mivel egyébként is óriási az erőforráshiány – gyorsan lehet állást találni. Mivel maga a munka nem követeli meg a helyszíni tartózkodást („remote office” módon is végezhető), lényegesen egyszerűbb a munkakereső és a munkát ajánló cég közötti egyeztetés. 

Számos cég felkészült a lakhatás biztosítására, vagy ebben való ügyintézésre, illetve a családosan érkezők támogatására. 

 

Foglalkoztatnék új ukrán munkaerőt, mit érdemes mérlegelnem? 

Mielőtt egyeztetésbe kezd, mérje fel pontosan, hogy mit vár és mit tud ajánlani. Készüljön fel ezekre a kérdésekre: 

- Milyen munkát tud ajánlani, mire keres munkaerőt? 
- Hogy tudja legegyszerűbben, leggyorsabban átadni az elvárásokat, beléptetni, beállítani az új kollégát? Melyek azok a munkakörök, ahol a beállítás minimalizálható? 
- Milyen képzésekre lesz szükség? 
- Hogyan lehet felkészítő, beléptető tananyagot készíteni? Ki fogja ezt megtenni? 
- Milyen időtávra tud munkát ajánlani? 
- Egyedül érkezik a munkavállaló, vagy családdal?
- Milyen ellátásra lesz szüksége, mit tudunk biztosítani? 
- Fel vagyunk-e készülve az adminisztratív folyamatokra? 
- Milyen nyelvi akadályokra kell felkészülni? Szükség van-e tolmácsra? 

 

Milyen lépéseket kell elvégezni ukránok foglalkoztatásához? 

- Adószám igénylése, előzetes foglalkoztatási szerződés elkészítése 
- TAJ-szám igénylése 
- Szálláskarton ügyintézése 
- Enter Hungary rendszerébe a tartózkodási engedély kérelem feltöltése, nyomon követése 
- Idegenrendészeti hivatallal kommunikációja 
- Esetleges hiánypótlások nyomon követése, beadása 
- A munkavállaló bekísérése a hivatalba biometrikus adatfelvételre 
- Elkészült kártyák átvétele-átadása 
- Nyelvi nehézségekben segítség nyújtása (ukrán-magyar) 

 

Milyen kapcsolatokat tudok mozgósítani, ha állást keresek valakinek? 

Nézze át a következő lehetőségeket, amennyiben munkaerőt keres, vagy ajánlana. Az állásportálok jelentős részénél és egyre több konkrét cégnél is rá lehet találni kifejezetten gyorsan betölthető álláslehetőségekre. 

- Állásportálok: Adecco Jobs for Ukraine, Mentonjobs, Jobtain, Profession, Jobinfo, Workforce, Simplejob, Indeed. 
- Facebook csoportok: Az Ukrán-Orosz háború elemzése és információcsere, Munkalehetőség (Ukrajna, segítségnyújtás), Magyar munkák 
- Üzleti hálózat(ok): Bizalmi Kör (saját forrásként említem)
- Saját LinkedIn ismerősi hálózata 
- Fentiek közül kiemelendő a Profession, ahol a konkrét ukrán aloldal mellett a folyamat leírása is megtalálható, illetve telefonos segítség is igénybe vehető. 

 

Köszönet a cikk megírásában a következő személyeknek: dr. Juhos Andrea, Berényi Noémi, Stasztny Viktor, Happ Olivér, Baán Krisztina, Juhász Dániel számára.
A cikk webes verziója a helyzet és a hírek függvényében változhat.

 

Renfer Péter
HR-IT szakértő, Nordconn