Mesterséges intelligencia vs. érzelmi intelligencia – Mire lesz szükségünk a jövő munkaerőpiacán?

Gerd Leonhard jövőkutató szerint az érzelmi intelligencia, illetve a kreativitás lesznek azok a képességek, melyek a szuperokos és mesterséges intelligenciával rendelkező gépektől meg fognak különböztetni minket. Azonban ezt nem valamilyen futurisztikus vízióként kell elképzelni, ahol a robotok átveszik az emberek felett a hatalmat, sokkal inkább arról van szó, hogy éppen az olyan specifikusan emberi jellemzők, mint az EQ és a kreativitás lesz a segítségünkre abban, hogy a munkaerőpiac értékes szereplőivé váljunk vagy azok maradjunk.

Számos olyan disztópiával találkozhatunk akár filmekben, sorozatokban, vagy éppen könyvekben, amelyek arról szólnak, hogy egy idő után, mi emberek teljes mértékben pótolhatók leszünk gépek és robotok által. Ezeknek a popkulturális alkotásnak köszönhetően ez az elképzelés mindinkább begyűrűzött a köztudatba is, és még napjainkban is sokan tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia ki fog szorítani minket embereket a munkaerőpiacról.

Kikre lesz szükség a jövő munkahelyén?

Egyre több kutatás világít rá arra, hogy már tíz éven belül is jelentős mértékben megváltozik a munkaerő iránti igény, ugyanis mind a technikai, mind pedig az emocionális és szociális, illetve a magasabb kognitív készségek iránt növekszik majd  a kereslet. Ez egyrészt megköveteli, hogy a munkavállalók fejlesszék meglévő tudásukat, másrészt akár magán úton, akár céges kereteken belül átképezzék magukat. Emellett természetesen szükséges, hogy a munkáltatók is felülvizsgálják és átszervezzék a munkát a cégeken belül.

Az automatizálás és a mesterséges intelligencia térhódításával csökkenni fog azon foglalkoztatottak száma, akik leginkább alapszintű kognitív készségeket használnak, mint amilyen az adatbeviteli és adatfeldolgozói, az alapvető számolási vagy olvasási készségek. Ezzel szemben viszont növekszik a szociális és emocionális, tárgyalási és alkalmazkodó, együttműködő készség, különösen a jó kommunikációs képesség, kreativitás és kritikai gondolkodás iránti igény.

Azokon a területeken, ahol igény van a társas interakciókra és az emberek szakértelmére, ott sokkal kisebb hatása lesz az automatizálásnak, ugyanis a gyors fejlődés ellenére sem képesek a gépek és robotok olyan eredményeket elérni ezekben a szektorokban, mint az emberek.

Az automatizálásnak várhatóan kisebb hatása lesz azokon a területeken, ahol embereket kell irányítani, ahol szakértelemre és társas interakcióra van szükség, azokon a területeken, ahol a gépek egyelőre nem képesek olyan eredményeket elérni, mint az emberek.

Átképzés, továbbképzés

A cégek feladata nem az lesz a jövőben, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése miatt az adott területen fölöslegessé vált munkaerőtől megszabaduljanak, hanem hogy felismerjék azon képességeiket, melyekre a továbbiakban igény lehet. Így a soft skillek fejlesztése és a munkaerő átképzése elkerülhetetlenné fog válni.

A jövőben erre számíthatunk Európában:

• A mai gyermekek életük során előreláthatólag már 15 alkalommal fognak munkakört/munkahelyet váltani.
• 2022-ig a munkavállalók 54 százalékának átképzésre, illetve továbbképzésre lesz szüksége (WEF's Future of Jobs Report).
• Az Európai Unióban 100 millió felnőttet kell újra képezni 2030-ig. Ez a munkaképes korúakat figyelembe véve minden negyedik embert érinti, azaz hazánkban 2 millió felnőttet.