Amikor a mesterséges intelligencia téved
A mesterséges intelligencia (AI) folyamatosan terjed a világban. Egy kanadai bíróság nemrég azonban több szempontból is megkérdőjelezte a megbízhatóságát, például olyan területeken, mint az értékesítés, a tárgyalások és az ügyfelekkel bonyolított interakciók...
Az AI-t számtalan iparágban használják a vállalkozások bizonyos feladatok automatizálására, például adatok elemzésével döntések elősegítésére vagy személyre szabott, célzott marketing kampányokra. Segít továbbá az ellátási lánc folyamatainak optimalizálásában is: előrejelzi a stratégiai tervezés irányait, és chatbotok segítségével javítja az ügyfélszolgálatok tevékenységét. Ez utóbbival kapcsolatban rengeteg a fenntartás.
Az Air Canada-t kártérítési fizetésre kötelezték, mert egy ügyfelét a chatbot úgy tájékoztatott, hogy nyugodtan megvásárolhatja a jegyet, mert változás esetén részleges visszatérítést kaphat. Rengeteg a vita arról, hogy ki a felelős, ha a chatbot téved. Az Air Canada azzal érvelt, hogy a chatbot egy „külön jogi személyiség”. A bíróság viszont úgy döntött, hogy az Air Canada felelősséggel tartozik a honlapján alkalmazott AI chatbot visszatérítési ígéretéért.
Ebben a konkrét helyzetben a visszatérítési igény feltételei, időzítése és folyamata volt az, ami felszínre hozta a problémákat, de további kérdések is felmerülnek. Például az, hogy mennyire megbízható a mesterséges intelligencia az adás-vételi szerződések részleteinek megtárgyalásakor. Kit terhel annak a felelőssége, ha az AI téved, és milyen intézkedésekkel biztosítják azt, hogy a mesterséges intelligencia ne tájékoztathassa félre az ügyfeleket vagy a vállalkozásokat?
Ahogy egyre több cég kezdi integrálni a mesterséges intelligenciát a front- és háttérfolyamataiba, nem csak annak értékteremtő hozamával kell tisztában lenniük, hanem haladniuk kell a gyors változásokkal is. A vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a potenciális problémákkal szembeni védekezésük együtt fejlődjön a mesterséges intelligencia evolúciójának sebességével.
Ezek vezetnek ahhoz a féktelen vitához, ami olyan kérdéseket feszeget, mint az, hogy vajon az AI-t külön jogi személyiségnek kell-e minősíteni? Képesek leszünk-e mi, emberek követni és szabályozni az AI-t? Eljön-e annak az ideje, amikor fontolóra kell vennünk az AI tudatosságát? Az AI felelős lesz-e a félretájékoztatásért, és hogyan erősíti vagy gyengíti majd a vállalkozások helyzetét a következő években?
Ami a tárgyalásokat illeti, az AI a döntések előkészítését támogató rendszerekkel és az adatelemzéssel mindenképpen segítheti a tárgyalók felkészülését.
A döntések előkészítését támogató rendszerek segíthetnek a lehetséges tárgyalási forgatókönyvek elemzésében, kívánság- és engedménylisták összeállításában vagy a tárgyalást befolyásoló és akadályozó tényezők mérlegelésében. Mindezek hasznosak lehetnek a tárgyalásokra történő felkészülés során, és hatékonyabbá tehetik a felkészülésre fordított időnket. A mesterséges intelligencia által feldolgozott hatalmas adatmennyiség, piaci információk és hasonló adatok elemzése szintén segítségre lehetnek a felkészülésnél. Összefoglalva, nem azt sugalljuk, hogy a mesterséges intelligenciának nincs helye a tárgyalásokban, csupán azt kell mérlegelnünk és megértenünk, hogy miként tudjuk azt a legjobban hasznunkra fordítani.
Siobhan Bermingham – Scotwork UK tanácsadó írásának fordítása
