Kommunikációs hibák a szervezetben

Ne csak a kisbabánkkal gügyögjünk, beszélgessünk a munkáltatóval is. Mit csinálunk akkor, ha szülési szabadságon, hosszabb távolléten vagyunk? Eltűnünk? A munkáltató tűnik el?

A kommunikáció alapvető emberi szükséglet. A gyerekeknél először a mozdulataikból, sírásukból próbáljuk megfejteni, hogy mit szeretnének, később töredék szavakból, összekevert betűkből lesznek vicces félreértések, aztán 3-4 éves kor körül büszkén megállapítjuk, hogy végre beszél és minden szavát értem. A kommunikáció az élet minden területén fontos és meghatározó a munkahelyen is. A munkáltatóval beszélgetünk, tárgyalunk, egyeztetünk. Aztán egyszerre csak megváltozik a világ és jön egy teljesen új élethelyzet, mert kiderül, hogy babát vár az ember. Mit csinálunk akkor, ha szülési szabadságon, hosszabb távolléten vagyunk? Eltűnünk? A munkáltató tűnik el? Kettecskébe a babával, de mégis úgy érezzük, hogy teljesen egyedül maradunk?

A Working Moms Hungary csapatával számos szervezeti felmérés után, amelyek a rugalmasság, családbarát intézkedések témakörét vizsgálták, összeszedtünk néhány tipikus, de egyszerűen orvosolható kommunikációs hibát, ami a munkáltató és a munkavállaló között éket vethet. Ezek elsősorban gyermekvállalás esetén kerülnek felszínre, de hosszabb távollétkor (betegség, közeli hozzátartozó ápolása, utazás) is előfordulhatnak.

Hogyan mondjam?

Azt hiszem minden nőben él az a pillanat, amikor rájött, hogy babát vár, amikor megmondta a párjának, közeli hozzátartozóknak… és amikor bejelentette a munkáltatójának. Az első két esetre most nem térünk ki. :) Viszont a munkáltatóval való kapcsolatot, sőt akár a jövőbeni karrierünket is nagyban meghatározhatja, hogyan kommunikálunk életünk döntő változásakor. Legfontosabb megjegyezni, hogy nem vagyunk kötelesek bejelenteni, jogszabály szerint nem származhat hátrányunk, amennyiben bejelentettük a várandóságunkat, azonban az együttműködési szándékunkat jelzi, ha időben szólunk. Mindenki a saját élethelyzete alapján dönt a bejelentés pillanatáról (és a lényeg: Te döntesz)!

Érdemes azonban átgondolni és átbeszélni a munkáltatóval, hogy terveink szerint (azaz én hogyan tervezem, de ettől még alakulhat másként) meddig fogunk dolgozni, később pedig előre tervezni, hogy mikor megyünk majd vissza. Nyíltan kommunikálni arról, hogy esetleg később egy-egy projektmunkára is szívesen csatlakoznánk. Ezek nem kőbe vésett dátumok, mindenki tudja, hogy egy kisbaba teljesen felboríthatja a terveket. Itt a kommunikáción és a folyamatosságon (azaz a szülési szabadság alatti kommunikáción) van a hangsúly. Az otthon töltött idő alatt a gyermek az első (meg persze a család többi tagja :)), viszont fontos, hogy jelezzük azt, hogy később ismét számíthatnak ránk a munkahelyen.

A szülési szabadság alatt érdemes jelentkezni a közvetlen kollégáknál / főnöknél – nem feltétlenül formálisan, akár egy közös kávézás keretében vagy céges mikulás ünnepség miatt. Ha ez nem megoldható (pl. távolság, több otthon lévő kisgyermek), akkor néha írásban/telefonon/video-call keretében is lehet érdeklődni, figyelni a cég honlapját, proaktívan kérdezni. Érdemes a visszatérés előtt intenzívebbé tenni ezt a kapcsolatot, érdeklődni a lehetőségekről, minél több információt gyűjteni még újbóli munkába állás előtt. Felmerülhet a fokozatos visszatérés gondolata, és erről is lehet nyíltan beszélni a vezetővel.

Mit várhatunk a munkáltatótól?

Ha kiszakadunk a napi munkamenetből idővel, talán már el is felejtjük, hogy mikor volt a leghúzósabb időszak az irodában, így egy-egy telefon vagy személyes látogatás előtt célszerű emailen érdeklődni. Azt nem várhatjuk el, hogy a munkáltató mindig rendelkezésre álljon, ahogy nekünk se mindegy, hogy melyik napszakban megyünk be az irodába. A hivatalos kapcsolattartás alkalmával (pl. nyilatkozatok, ügyintézés) nem biztos, hogy rögtön közvetlen beszélgetés indul, illetve legfrissebb híreket sem biztos, hogy megtudjuk, arra az informális telefon, látogatás alkalmasabb. A lényeg, hogy ebben mi is legyünk rugalmasak, hogyan és mikor egyeztetünk a felettessel, kollégákkal.

Mit tehet a munkáltató, hogy megtartsa kollégáit?

Hónapokat, éveket szentelhet arra a munkáltató, hogy csapatot építsen, a kollegialitást erősítse. A befektetett időről, vállalati költségekről ne is beszéljünk! 1-2 vagy akár több évre, ha kiszakad valaki ebből, később nehéz visszaintegrálni, hacsak az elmúlt időszakban nem tartották a kapcsolatot. Lehet, hogy csak emailen vagy egy karácsonyi üdvözlet formájában az első időkben, aztán Mikulás partyra meghívás, nőnapi köszöntő és még sorolhatnám. A hangsúly itt azon van, hogy „törődés” és „kapcsolat”. Annak az érzésnek a megteremtése, hogy „visszavárunk”, „számítunk a szakmai tudásodra”. A felmérések során sokszor tapasztalatuk, hogy a szülési szabadságon lévő kollégával teljesen megszakítják a kapcsolatot, majd visszatéréskor szinte új belépőként kezelik, nem is gondolják végig a fokozatos/rugalmas visszatérés lehetőségeit (amelyek számos egyszerű és kevésbé költséges megoldásokat jelentenek, csak alkalmazni kell azokat).  Ez sokat árthat a munkáltató és munkavállaló közötti kapcsolatnak. Ha semmi „pluszt” nem jelent, hogy a régebbi helyére megy vissza, miért ne kereshetne új munkahelyet?!

Minden sikeres kommunikáció alapja a kétirányúság. A jó kapcsolat kialakításával a megtartás, bizalom és lojalitás hármasát építheti a munkáltató. A stabilitást, támogatást érezheti a munkavállaló. A jól bevált munkavállaló megtartásának kulcsa lehet a hosszabb távollét alatt fenntartott kapcsolat.