Egy igazi coach érzi a matekot
A magyar férfi vízilabda válogatott múltbeli teljesítményadatait egy újszerű stratégiai elemzéssel vizsgálva, nagyon érdekes dologra lettünk figyelmesek. Kemény Dénes nyilatkozatai pontosan egybeesnek azzal, amit a matematikai strat
A magyar férfi vízilabda válogatott múltbeli teljesítményadatait egy újszerű stratégiai elemzéssel vizsgálva, nagyon érdekes dologra lettünk figyelmesek. Kemény Dénes nyilatkozatai pontosan egybeesnek azzal, amit a matematikai stratégiai elemzés grafikonjai is mutatnak. Mintha egy igazi coach érezné a matekot.
„A tíz lőtt gólunk rendben van, a kapott tizennégy viszont nincsen.” – nyilatkozta Londonban Kemény Dénes, a Szerbiától elszenvedett vereség után, majd miután a következő mérkőzésen kikaptunk Montenegrótól is, azt mondta, hogy „…nem a tíz lőtt gól kevés, hanem a tizenegy kapott sok.”
Bevallom, mikor a televízióban néztem a nyilatkozatait, megfordult a fejemben, hogy egyáltalán van-e értelme ezeknek a nyilatkozatoknak. Még hogy nem a lőtt gól kevés, hanem a kapott sok?! Elsőre én is azt gondoltam, amit az egyszerű szurkoló, hogy „a lényeg csak annyi, hogy egyel több gólt kell lőni, mint az ellenfél.” Később aztán be kellett lássam, hogy én tévedtem, és Kemény Dénesnek volt igaza. A stratégiaelemző modell az Ő nyilatkozatait igazolja.
A Londoni Olimpia befejeződött, és jelenleg a stratégiai elemző modellt több sportág sportolóinak eredményein is futtatjuk. A modellel azt vizsgáljuk, hogy pusztán a teljesítményadatokból - bárminemű bennfentes információ nélkül -, vajon kideríthető-e, ha lényeges változás következik be egy csapat felkészülésben. Ilyen lehet például, ha új támadási vagy védekezési sémát kezdenek bevezetni, ezek mennyire sikeresek, és hogy meddig jelenthet mindez előnyt, vagyis az ellenfelek mikor kezdik megfejteni az új dolgokat, stb. Ugyanezzel a módszerrel vizsgáljuk, hogy a vállalatok árbevételi illetve profit eredményeihez mennyire járul hozzá egy tanácsadási tevékenység, egy marketing kampány, vagy hogy egy vezetőváltás okozott-e stratégiai változást a vállalatban.
(Gyakori, hogy félreértelmezik a becslési modellek funkcióját, ezért fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy egy matematikai modellel végzett becslés nem jóslás! A matematikai becslésnek sajátja, hogy bizonyos paraméterek jövőbeli változatlanságát, vagy függvények szerinti változását feltételezi. Ezt az élet bármikor felülírhatja, de ez nem azt jelenti, hogy értelmetlen dolog a becslés. Ha ugyanis a becsülttől eltér a valós eredmény, akkor is nagyon hasznos infóval szolgál egy modell, hiszen vagy rámutat, hogy hibás volt a modellparaméterezés, vagy jelzi, hogy egy releváns paramétert nem vettek figyelembe, vagy rámutat arra, hogy lényegesen megváltozott a környezet. Bármelyik is legyen, mindenképpen hasznos információval szolgál egy becslési modell.)
A magyar vízilabda válogatott Pekingtől Londonig lejátszott válogatott mérkőzéseinek adatai alapján végeztük a modellel a becslést, a londoni magyar vízilabda mérkőzések lőtt és kapott góljaira vonatkozóan. Bár ismertek a londoni mérkőzések eredményei, a modellbe olyan adatokat töltöttünk be, amik között nem szerepeltek ezek, csakis a magyar válogatott korábbi, Peking után és London előtt játszott válogatott vízilabda mérkőzéseinek adatai. Tehát a modell nem ismerte a becslés tárgyát képező mérkőzések valódi eredményeit. A becslést úgy adta, mintha még London előtt lennénk.
Miután a modell felrajzolta az általa becsült londoni teljesítmény görbét, világossá vált, hogy a becslési görbékre felvéve (az ábrákon pirossal) a valós eredményeket, a modell Kemény Dénes nyilatkozatait igazolja.
A lőtt gólok becslési görbéjén szinte pontosan ülnek a valós eredmények, a kapott gólok becslési görbéjén viszont mindkét tényleges eredmény a becsült görbe felett van. Kemény Dénesnek tehát igaza volt.
Tényleg nem az volt a baj, hogy kevés gólt lőttünk, láthatóan a modell szerint is pontosan azt hoztuk támadásban, amit a csapat az adott időszakban nagy valószínűség mellet tudott. A gondot valóban az okozta, hogy a kérdéses mérkőzéseken valamiért több gólt - a modell becslése szerint 3-3-mal többet - kaptunk, mint amire a csapat az adott időszakban a felkészülése alapján determinálva volt.
Hogy mi köze mindennek a HR-hez?
Nos, úgy tűnik, hogy egy igazi coach zsigerből érzi, hogy hol a hiba egy csapattal.
A matek csak támogatni tudja őt.
Szilágyi Győző