Kisgyerekes anyukák újra a munka világában

1-3 év otthonlét után, amikor a szinglik azt gondolják, hogy pihiztél egy jót, mert a kisgyerekek jobbára csak alszanak, visszatérsz dolgozni. Milyen lelkülettel érdemes visszamenni? Hogyan kerüld ki a kisgyerekes anyukákra váró csapdákat?

Milyen érzés újra beállni a ringbe?

Lehet, hogy már alig várod, hogy visszamenj dolgozni, mert:

• Bezárva érezed magad a saját lakásodba, és a pelenkacsere izgalmai miatt már nem bírod az otthonlétet,
• A párkapcsolatod nem áll olyan biztos lábakon, hogy megkockáztasd, hogy ne legyen biztos megélhetésed,
• Szeretnél végre valami hasznosat tenni,
• Egy fizetésből nehezen jöttök ki,
• A mai világban anyagilag rizikós egy lábon állni.

 De az is elképzelhető, hogy, félve mész vissza dolgozni, mert:

• A gyereknek fontos az első három év, az anyai közelség, és emiatt lelkiismeret furdalásod van, mert a „pénz fontosabb, mint a gyerek”,
• Félted őt, és nem akarod idegenekre bízni,
• Néhány év otthonlét alatt sokat változott a világ, mint emberileg, mint szakmailag, nem tudod, hogy mi vár rád,
• A szingli nőtársaiddal ellentétben, anyaként másként működnek a dolgok, megváltoztak a preferenciáid.
• Kijöttél a ritmusból, más a pörgésszint.

Mennyit érsz a munkahelyen? Mennyire becsülnek meg téged?

A megbecsültséged mások által annyi lesz, amennyire saját magadat is becsülöd.

Bár ez alapigazság, amikor benne vagy egy munkahelyi stresszes helyzetben, ahol a munkaadó diktál, és hozzászoktál ahhoz, hogy tűrj, és alkalmazkodj, akkor mégsem ez a mondat jut eszedbe.

Ha úgy érzed, hogy nem vagy megbecsülve, akár mindhárom stresszreakciót produkálhatod.

Azaz menekülésre fogod a dolgot, és igyekszel alkalmazkodni a jelen helyzethez, amíg a körülmények nem lesznek jobbak, vagy nem találsz egy jobb munkahelyet.

Lázadsz, lehet, hogy nem szemtől szembe a főnöknek, de a kollégákkal, vagy otthon kibeszélitek a dolgokat.

Lefagysz attól a bánásmódtól, amivel szembesülsz, mert nem érted, hogy tehetnek ilyet veled.

Ha nem becsülöd magad eléggé, akkor az megjelenik a munkahellyel kapcsolatos félelmeidben is. Ennek tudattalan hozadéka, a romló teljesítmény, a munkatársak általi kinézés, mert szerintük kilógsz a sorból, a munkahelyi helyzetek miatt érzett szorongás, ami megmutatkozik pszichoszomatikus tünetekben is (has, fej, hát, nyakfájdalmak, alvászavarok, emésztési problémák.)

De mi lesz, ha…

Beteg a gyerek?

Nem mindenki nézi el, ha „behozod” a családi problémákat a munkahelyre. És itt nem csak a főnökről van szó. A kollégák se mindig képesek elfogadni azt a tényt, hogy gyereket nevelsz, és a gyerek néha beteg lesz.

Aggodalmak helyett vedd észre az összefüggéseket, hogy minél inkább nem érzed jól magad az adott munkahelyi környezetben és/ vagy nehezen tudtad elengedni a csemetédet az óvodába, annál könnyebben jön ki a gyerekednél valamilyen betegség.

Ha nem veszed fel olyan gyorsan a tempót?

Tény, hogy teljesen más visszajönni, és újra elkezdeni dolgozni.

Mivel az évek alatt nem használtad aktívan azt a tudást, ami alapján elláttad a munkádat, az agy egyszerűen leépíti a „felesleges” idegi kapcsolatokat, mert az otthonlét alatt nincs rá szükséged. Azonban, ami egyszer jelen volt, az újra felépíthető, mert az agyad emlékszik, és „igény” hatására fel tudod venni a ritmust, csak adj időt magadnak.

Ha mindig te vagy az utolsó, amikor fizetésemelésről, jutalomról van szó?

Koránt sem mindegy, hogy te mennyire tartod értékesnek magad, és az általad elvégzett munkát. Ha azt sugárzod ki, hogy még nem tudod olyan jól a feladatodat, mint a „régiek”, akkor ennek megfelelően fognak veled bánni.

Ez persze nem jelenti azt, hogy állandóan hype-olni kell magad a főnök előtt, de hasznos, ha tudja, hogy te is aktív résztvevője vagy a cég életének.

Hogyan kerülheted el a kisgyerekes anyukákra váró csapdákat a munkahelyen?

Valójában nincsenek csapdák!

Lehet, hogy a kollégák, esetleg a főnök más, mint régen, az elvégzendő munka közel ugyanaz.

A csapdákat te magad hozod létre az által, hogy nem bízol magadban eléggé.

Ennek tipikus tünetei:

• Túl nagy jelentőséget tulajdonítasz mások kritikájának, megjegyzésének,
• Túlzottan meg akarsz felelni az elvárásoknak,
• A cikk kezdetén felsorolt bizonytalanságok miatt, nem érzed elég stabilak magad lelkileg.

Hallgass a szívedre, és bátran kérdezd meg magadtól:

• Azt a munkát végzem, amit szívem szerint szeretnék?

• Mennyire tartom magam értékesnek, szerethetőnek?
• A kollégák, a vezetőség úgy bánik velem, ahogy megérdemlem?

Ha úgy érzed, hogy bármelyik kérdés érzelmi hullámzást, feszültséget hoz létre benned, az hasznos jelzés arra, hogy elkezdődjön benned egy önfejlesztés, életcél kitűzés, mert minden embernek jár, hogy úgy élje az életének 1/3-át kitevő munkával kapcsolatos időszakát, hogy az tartalmas, értékes, és boldog legyen.

További információ: Munkahelyi stressz hatása a gyerekünkre