Beteglátogatás? Táppénz-menedzsment!

A jelenlegi gazdasági helyzetben a vállalatok többsége még mindig igyekszik csökkenteni működési költségeit. A HR-vezetők sincsenek könnyű helyzetben, hiszen részlegük – a legtöbb esetben – jóval kisebb keret-összegből gazdál

A jelenlegi gazdasági helyzetben a vállalatok többsége még mindig igyekszik csökkenteni működési költségeit. A HR-vezetők sincsenek könnyű helyzetben, hiszen részlegük – a legtöbb esetben – jóval kisebb keret-összegből gazdálkodhat, mint a válság előtti években. Egyre nagyobb a kereslet az olyan megoldásokra, melyek alkalmazásával – a cég létszámától függően – akár több millió forint is megtakarítható havonta.

A Pannon-Work Csoport a 2008. évi Personal Hungary Emberi Erőforrás Szakkiállításon mutatta be „beteglátogatás” szolgáltatását. A szolgáltatás azóta szép sikereket ért el a piacon, merthogy ebben az esetben nem egészségügyi célú látogatásról van szó, hanem egyértelműen arról, hogy az adott vállalat költségei csökkenjenek.

A szolgáltatásnak nem volt problémamentes a fogadtatása. Sok lehetséges ügyfélnek törvényességi aggályai voltak, ezért összeállították azt a szolgáltatás-ismertetőt, amely a kapcsolódó törvényi hivatkozásokat is tartalmazza. Ez után már egyre több lehetséges ügyfél ismerkedett meg a szolgáltatás előnyeivel. Teljesen konkrét előnyökről beszélhetünk, ehhez referenciaként a következő számokat lehet bemutatni: a szolgáltatás, és a hozzá szervesen kapcsolódó tanácsadás segítségével egy 900 fős cégnél 5,4 %-ról 2,5 %-ra, azaz kevesebb, mint felére csökkent a táppénzes napok száma, és így természetesen a hozzá tartozó költség is. Hasonlóan kedvező eredményekről számolt be egy budapesti, élelmiszer és vegyi áru házhozszállítással foglalkozó ügyfél is.

A nagyobb létszámú (elsősorban 200 fő feletti) cégek esetében ez egy nagyon fontos költségtényező, hiszen létezik olyan vállalkozás is, ahol a táppénzes napok aránya elérte a 16 %-ot, szemben az OEP által közzétett 6-7 % körüli hazai átlaggal. Ha ennek költségeihez hozzászámítjuk a kiesett munkaerő pótlásának költségeit (akár nagyobb létszám, vagy túlóra, vagy kölcsönzött munkaerő igénybevétele), nagyon hamar több százezres, akár több milliós tételt kapunk, mely havi költségként jelentkezik a vállalkozás életében.

A szolgáltatás esetében a látogatáson van a hangsúly, mely nem keverendő össze semmiféle ellenőrzéssel. Ha az ügyfél végigvisz néhány egyszerű folyamatot, melyhez teljes segítséget kap, az a látogatásokkal egybekötve a kívánt eredményt fogja hozni!

Miről is van szó? Ha a látogatás során a táppénzen lévő munkavállaló otthon van, a látogató érdeklődik a hogyléte felől, és információt kér tőle, hogy mikor áll ismét munkába, mert a munkavállalónak – elméletileg - kötelessége lenne erről tájékoztatni munkaadóját. Ha a munkavállaló igényli, a látogató egy lezárt borítékban, átvételi elismervény fejében elhozza az állományba-vételi lapot (táppénzes papír), hogy a munkavállaló mielőbb megkaphassa pénzét. Ha a munkavállaló nincs otthon, a látogató egy írásos értesítést hagy a számára, hogy hamarosan ismét keresni fogja.

A napi körút végén a látogató visszatér a munkáltatóhoz, és beszámol neki a tapasztaltakról.

Ha valaki sorozatosan nincs otthon, akkor a munkáltató az OEP-nél kezdeményezheti a táppénzes állomány jogosultságának felülvizsgálatát.

A tanácsadás kiterjed részben a munkaszerződések módosítására (a jogosulatlanul igénybevett táppénz jogalapot biztosít a munkáltatónak a jogviszony rendkívüli felmondására, de ezt az OEP felülvizsgálatra jogosult főorvosának kell megállapítani), illetve minden munkavállalónak az aláírásával hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a munkáltató a látogatást végző cég részére a felkereséshez szükséges adatait (név, lakcím) korlátozott adatkezelési jogosultsággal átadja. Csak azt a munkavállalót kereshetik fel, aki ehhez hozzájárul (aki nem járul hozzá, ahhoz kimegy valaki a cég HR részlegétől, tehát a munkavállaló a hozzájárulás megtagadásával semmit nem nyer).

A munkavállalói érdekképviseletek a dolgozók fokozottabb kiszolgáltatottságától tartottak, volt, aki szerint egyenesen „városi legenda, hogy az emberek csak sumákolnak, és táppénzen lógnak a munkából”. Szerintük az állások egyre bizonytalanabbak, ezért az emberek inkább betegen is elmennek dolgozni, amit alátámaszt a táppénzes napok számának meredek zuhanása. A kilencvenes évek eleje óta kétségtelenül nagyot esett, kevesebb mint a felére csökkent a betegállományban töltött idő, ám az is igaz, hogy eközben a fizetnivaló egyre nagyobb arányban terhelődött át a TB-ről a munkáltatókra.

Az érdekképviseletek véleményével szemben ugyanakkor az OEP közzétette, hogy pl. 2009 első hét hónapjában csaknem egytizeddel ugrott meg a táppénzkiadás, azon belül is elsősorban a passzív táppénzes esetek száma. Ez mégis azt sejteti, hogy a munkavállalók nemcsak olyankor éltek a betegállomány lehetőségével, amikor valamilyen kór döntötte le őket a lábukról, hanem esetenként némi pénzt próbáltak maguknak garantálni az elbocsátások utáni hetekre. Ezzel összecsengettek a Pannon-Work ügyfeleinek tapasztalatai is, akiknél mintegy 50 százalékkal csökkent a táppénzes napok száma a szolgáltatás bevezetése óta.