„Agyvadászat” az egyetemeken

Elég, ha csak a legjobb frissdiplomások közül akar válogatni egy munkáltató? Vagy már egyetemi-főiskolai hallgatóként le kellene csapnia a leginkább tehetséges fiatalokra? Mi lehet ebben a diákmunka szerepe?

„Vezető kutatók szerint egyértelmű, hogy a globális toborzási verseny már a felsőoktatást is átitatta. A piacvezető cégek a legjobb képességű fiatalokat egyenesen az iskolapadból vadásszák le” – írtam mindezt 2008. januárjában. Nem gondolom, hogy azóta sokat változott a helyzet.

A piacvezető cégek általában „bent vannak” az egyetemeken és a főiskolákon: a nevesebb, szellemi tőkére építő vállalatok szoros együttműködésben állnak az oktatásban piacvezető egyetemekkel, főiskolákkal – lásd például: „Audi tanszék” a győri Széchenyi Egyetemen. Az ok kézenfekvő: a tudás-innovációra építő cégek sikerességének kulcstényezője az emberi tudás, a kreativitás. Az egyre erősödő piaci verseny ma már megköveteli, hogy egyenesen az iskolapadból vadásszák le a legjobb kompetenciával rendelkező fiatalokat.

A diákok szemszögéből is egyértelmű és egyre aktívabb a felsőoktatási toborzási verseny. Nagy részük szerint évről-évre egyre nagyobb a nyomás, hogy - akár már a második szemesztertől kezdve - kapcsolatot alakíthassanak ki az egyetemekkel együttműködő cégek valamelyikével. Sok diák szerint, ha nincs legalább egy-kétéves szakmai gyakorlata a végzősöknek, akkor frissdiplomásként nagyon nehéz munkát találni. Ezért egyre többen törekednek arra, hogy már az iskolaévek alatt „bedolgozzák” magukat egy céghez. Ha lehet, egy nevesebbhez, jó fizetésért és a lehető legkisebb erőfeszítéssel.

A programokon résztvevő diákok közül a legjobbaknak általában állást ajánlanak fel, így valóban a legjobb tudású fiatalokat tudják kiválogatni, mielőtt azok a munkaerő-piacra friss álláspályázóként kikerülnének.

Részmegoldás lehet a diákmunka?

Mit tegyenek azok a cégek, amelyeknek nincs lehetőségük (anyagi, emberi erőforrásuk) arra, hogy egyetemi kapcsolatépítéssel foglalkozzanak, ugyanakkor a szakember-igényük miatt szükségük lenne kitűnő szakmai ismeretekkel rendelkező frissdiplomás szakemberekre? Nos, az ő részükre megoldást jelenthet, ha olyan iskolaszövetkezettel állnak kapcsolatban, akik szintén kitűnő egyetemi kapcsolatokkal rendelkeznek.

Ez az együttműködés azért előnyös, mert az iskolaszövetkezet már az egyetemi, főiskolai évek alatt „magához köti” a diákokat, akik számára később természetes lesz, hogy munkáért az iskolaszövetkezetet, illetve annak személyzeti szolgáltató partnerét keresik fel.

Mindezek tükrében érdekes, hogy információim szerint a start-upok közül nagyon kevés vesz igénybe iskolaszövetkezetet, pedig ha vannak diák munkatársaik, akkor az ő foglalkoztatásuk egyértelműen előnyösebb iskolaszövetkezeti formában!

Kurdi Ferenc

üzletág-vezető

Pensum Diákmunka ISZ