5 tipp arra az esetre, ha munkába visszatérő szülőt interjúztatsz
A nők munkaerőpiaci helyzete forró téma lett az elmúlt pár hétben. Személy szerint mindig is nagy támogatója voltam a részmunkaidős foglalkoztatásnak. A kismamákat, anyukákat tömörítő social media csoportokból világosan kiderül, rengeteg szülő keres részmunkaidős vagy rugalmas foglalkoztatási formát. A cégek viszont továbbra is enyhe érdeklődést mutatnak, mert több szabadnapjuk van, a percepciók szerint sűrűn kényszerülnek betegszabadságra, és kevésbé nyitottak a túlórára. Pedig jelentős a potenciál ebben a munkaerőpiaci szegmensben. Jöjjön hát 5 tanács arra az esetre, ha munkába visszatérni szándékozó szülővel ülünk szemben az interjún.
1. Számoljunk le saját előítéleteinkkel
A saját előítéleteinkkel való küzdelem minden toborzási folyamatnak a sajátja. Néhány klasszikus kisgyerekes szülőkhöz kapcsolódó percepciót már említettem – pl. gyakori táppénz (gyermekápolási táppénz), én nem dolgoztam a gyerek három éves koráig, a feleségem tovább maradt otthon a gyerekkel, mert nem tudtuk máshogy megoldani, stb. Amikor valakit személyes beszélgetésre invitálunk, ott és akkor minden bizalmat meg kell adni a jelentkezőnknek. Azért, mert mi valamit máshogy csinálnánk, el kell hinnünk, hogy az álláskereső a saját életében a lehető legjobb döntést hozta azzal, hogy elkezd munkát keresni, és átgondolta az ehhez kapcsolódó logisztikai tennivalókat is.
Példakérdések, amiket tegyünk fel magunknak:
- Biztosan a jelentkező szakmai tapasztalata, személyes kompetenciái és rátermettsége az, ami alapján meghoztam az interjú után a döntést?
- Befolyásolja a döntésemet az, hogy kiderült a besszélgetés során, hogy egy kisgyerekes szülővel ültem szemben?
2. Személyes jellegű kérdéseket soha ne tegyünk fel
Személyes jellegű kérdéseket nem tehetünk fel, így ezt minden áron kerülni kell. Jogtalan pl. családi állapotra vagy gyerekekre vonatkozó kérdést feltenni. Még ha egy esetleges munkaügyi bírság valószínűtlennek tűnik, a reputációnkat kockáztatjuk. Sokkal nagyobb vesztenivalónk van, ha elterjed rólunk az a hír, hogy diszkriminálunk.
Személyes tapasztalatom az, hogy aki szülési szabadságról tér vissza, meg fogja velünk osztani, hogy ő éppen otthon van egy (vagy több) kisgyerekkel. Ezt az információt a pályázónk saját akaratából osztja meg velünk, ugyanakkor ezzel az információval nem szabad visszaélni sem az interjú és a teljes kiválasztási folyamat egyéb lépései során.
3. Teremtsünk támogató közeget
A hazai lehetőségeknek köszönhetően jellemzően az anyukák akár éveket tudnak otthon tölteni a kisgyerekeik mellett. Ennyi idő alatt viszont könnyű kiesni a ritmusból, amit éreznek is a gyerek mellől visszatérők. Már egy év is elég ahhoz, hogy valakinek a szakmai önbizalma meginogjon. A mi feladatunk, hogy olyan támogató, bíztató közeget tudjunk teremteni ezeknek a szakembereknek, hogy valóban teljes fényükben tudják magukat megmutatni emberként és szakemberként. Erre egy remek gyakorlat, ha minél konkrétabban írjuk le a feladatokat, a napi működést, az elképzelhető szituációkat, hogy érezzék ezek a jelentkezők, hogy ugyan 1-2 (vagy több) évre kiestek a munkából, de vannak dolgok, amik nem változnak. Például ha sok kisebb feladatot kell párhuzamosan kezelnie majd a jövendőbeli kollegának, mondjuk el érthetően, hogy a munkavégzés során párhuzamosan kell kezelni a bejövő számlákat, bejövő hívásokat, beszerzési feladatokat és kapcsolatot tartani a könyvelőcéggel. Kérdezzünk úgy, hogy lehetősége legyen a jelentkezőnek példákat megosztani abban az esetben, ha már volt hasonló helyzetben.
Példakérdés: Ahogy említettem, több feladatot kell párhuzamosan kezelni ebben a munkakörben. Melyik munkakörödben voltál már ilyen helyzetben, amikor hasonlóan több feladatot kellett párhuzamosan nyomon követned? Hogyan menedzselted a napi feladatokat ebben a feladatkörben?
4. Érdeklődjünk a jelentkezőnk személyes fejlődéséről
A személyes fejlődés nem áll meg akkor, ha valakinek gyereke születik, sőt, rengeteg új szituációval kell megküzdeni szülőként. A szülői feladatok során kiteljesedett készségek jellemzően a munkánk során is újrahasznosítható. Kérdezzük tehát bátran olyanokat, amikkel van lehetősége a jelentkezőnknek bemutatni az elmúlt időszakban elért sikereit:
Példakérdések:
- Milyen új képességeket ismertél fel saját magadon az elmúlt 2 évben?
- Hogyan fejlesztetted magád szakmailag az otthon töltött időszak alatt?
- Mi volt a legnehezebb szituáció, amit meg kellett oldanod az elmúlt időszakban?
- Hogyan tudod a leghatékonyabban kihasználni a rendelkezésedre álló időt az elvégzendő feladatok függvényében?
5. Gondoljuk végig, mi miben tudunk rugalmasnak lenni
Mindig hangsúlyozom, hogy ismernünk kell a saját valós igényeinket ahhoz, hogy sikeresen tudjunk toborozni. Egy telefonos ügyfélszolgálatot, ahol konkrét nyitvatartási idő van, mindig elérhetőnek kell valakinek lennie, hogy fogadja az ügyfeleink, vásárlóink megkereséseit. Ugyanakkor egy számlának majdhogynem mindegy, hogy délelőtt 10-kor, vagy este 7-kor könyvelik le, nem veszélyezteti a napi ügymenetet és a vállalkozásunk profitabilitását. Akkor miért ne engednénk, hogy részmunkaidőben, vagy részlegesen home officeban dolgozzanak a kollegák?
Példakérdések, amik segítenek felmérni a saját határainkat:
- Mennyire helyhezkötött a feladatkör, és annak részfeladatai? (Személyes ügyfélszolgálat esetén ez egy könnyedén megválaszolható kérdés. Ugyanakkor tegyük fel, hogy a megrendelők, amiket fel kell dolgoznia a kollegának, papíron jönnek be, ezért személyes jelenlétet igényelnek, de a hozzájuk kapcsolódó Excel riportokhoz már nem szükséges irodai jelenlét.)
- Mennyire időszenzitív a feladatkörünk? (Egy telefonos ügyfélszolgálatnak általában fix az elérhetősége, ugyanakkor a legtöbb adminisztratív feladatnál lényegtelen a napszak).
- Mik azok az érvek, ami miatt betölthető lenne az adott pozíció a) részmunkaidőben, b) részben vagy egészben otthonról?
- Milyen ellenérzéseim vannak vezetőként a részmunkaidővel, home office-szal (otthonról való munkavégzéssel) szemben?
- Hogyan tudom hatékonyan mérni egy részben vagy egészben home office-ból dolgozó kollega teljesítményét?
Érdemes a saját határainkat feszegetni vállalkozásként, mik azok a módszerek, amik best practice-szé válhatnak, és ismerjük el őszintén, ha nekünk valamelyik megoldás nem működik. Nem minden vállalkozás számára ugyanaz a működő megoldás, de érdemes 1-1 kísérletet tenni.