Grafikonon az álláskeresés – amikor a szakmabeli állást keres

Nemrégiben tapasztalt toborzási-kiválasztási szakemberként hatalmas szakmai kíváncsisággal vágtam bele az álláskeresésbe, vajon milyen tapasztalatokat szerzek a jelenlegi keresletvezérelt álláspiacon. Statisztikákat felhasználva fogom bemutatni a saját álláskeresésem történetét – szakmai szemmel. Az eredmények, bízom benne más szakmabeliek számára is legalább annyira gondolatébresztők lesznek, mint amennyire én meglepődtem bizonyos esetekben.

Az álláskeresési stratégiámról és feltételezéseimről itt, a felhasznált módszertanról itt található egy rövid tájékoztató.

Mindig is vesszőparipám volt, hogy a legalapvetőbb eszköze a pozitív jelöltélménynek a minőségi visszajelzés – minden esetben.

Dobpergés következik : az összes pozíciót figyelembe véve – akár én jelentkeztem, akár engem keresett meg egy recruiter, akár volt személyes interakció, akár nem, a pozíciók 40%-ról kaptam visszajelzést. Ezt mindenki döntse el maga, hogy sok vagy kevés. Szakmai értelemben én ezt csalódásnak élem meg.

Visszajelzési arány aszerint, hogy milyen fázisba jutott el a jelentkezésem:

 

A várakozásoknak és a józan észnek megfelelően legnagyobb arányban azokkal a pozíciókkal kapcsolatban kaptam visszajelzést, ahol személyes interjúra került sor – itt a pozíciók 60%-val kapcsolatban értesítettek. Logikusan, ahol semmilyen kapcsolatfelvétel nem történt, ott az esetek kb. 2/3-ban semmilyen információt nem kaptam.

Minden esetben válaszolok minden közvetlen megkeresésre, hogy megköszönjem ha valaki időt fordít a megkeresésemre, még akkor is, ha éppen nem aktuális a munkahelyváltás. Az általam vizsgált időszakban mindenkinek pozitív választ küldtem, sőt volt olyan eset, hogy interjúra is sor került. Ennek ellenére a közvetlen megkeresések mindössze kb. 38%-ra kaptam valamilyen választ. Az egyik legmeglepőbb tapasztalatom az álláskeresés kapcsán, hogy a toborzók mekkora arányban hagyják elveszni azokat az érdeklődőket, akik egy idő- és humánintenzív módszerekkel  ők maguk kerestek meg. 

Álláskeresői csatornák összevetése: 

Ahogy a toborzás során is mérem a hirdetési csatornák megtérülését, így az álláskeresés során is kíváncsi voltam, vajon melyik platform esetében mekkora valószínűséggel kapok jelentkezőként visszajelzést. A hirdetési csatornák definíciójáról itt tájékozódhatsz. Ezen a ponton ért néhány meglepetés.

Visszajelzési gyakoriság a jelentkezés leadott platformja alapján

  

Az, hogy az állásportál (Profession.hu) átlag alatt teljesített azért nem lepett meg, mert a többi csatornához mérten ez a „legszemélytelenebb”.

Az állásportálok személytelenségével szemben nagyon is archoz köthető, ha egy LinkedIn hírfolyamba kirakott postra válaszként személyes üzenetet küld egy jelentkező LinkedInen. Ezeknek mindössze a negyedére kaptam valamilyen formában választ, holott a platform adatai szerint minden címzett elolvasta a neki szóló üzenetet. Kis elemű ez a minta, de főleg azok nem válaszoltak, akik a munkaidő után küldött üzenetem rögtön el is olvasták. Feltételezésem szerint csak a másnapi munka során akartak válaszolni, de mivel nem került bele a klasszikus workflowba (ATS - applicant tracking system vagy toborzási nyilvántartó szoftver, e-mailek), így elmaradt.

Pozitív értelemben volt meglepetés a LinkedIn Jobs funkciójának a használata. Előzetesen én ezt vártam az utolsó helyre, viszont bőven átlag felett teljesített.

A Facebook esetén kizárólag a szakmai csoportokat figyeltem. A kirakott posztokra minden esetben a leírásban megadott e-mail címen jelentkeztem, nem a bejegyzést kirakó csoporttagnak írtam közvetlen üzenetet. Ez a csatorna teljesített összességében a legjobban.

Számítottam rá, hogy az ismerősök ajánlása, átlag fölött fog teljesíteni – bár ezt a csatornát én két okból is közel 100%osra vártam: egyrészt, mert ismerősön keresztül „előszűrt” jelentkezőket kapunk, másrészt kellemetlen az ajánlónak, ha valakit beajánl, és az ajánlottjának kellemetlen tapasztalata lesz az általa ajánlott céggel. Ezt mindenképp várakozásaimon aluli eredményként konstatáltam. 

Összefoglalva, az átlagos eredményen nem vagyok meglepődve, bár titkon lényegeseb nagyobb arányú visszajelzésben reménykedtem. Ugyanakkor több szakmai meglepetés ért: egyrészt, ha valaki beleteszi az időt és az energiát, hogyan hagyhatja „elveszni” azokat a jelentkezőket, akikbe extra időt és energiát invesztált. Másrészt, a várakozásaimhoz mérten a LinkedIn postokra történt jelentkezések lényegesen alul, míg a LinkedIn Jobson keresztüli jelentkezés szignifikánsan felülteljesítette az átlagot.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a fenti adatok az én saját álláskeresési tapasztalataimat mutatják be, más élethelyzetben, más szakterületeken dolgozók lényegesen eltérő tapasztalatokról számolhatnak be. 

Visszajelzéseket szívesen veszek itt. Ha érdekesnek találtátok, további statisztikákat és érdekességeket is megosztok a saját álláskeresői tapasztalataimról. 

------------------

Magyarázatok: 

Álláskeresői stratégia: Tavaly júliusban tudtam meg, hogy december végével be fog zárni a korábbi munkahelyem. Egy áltagos álláskeresőhöz képest felkészülten vágtam bele az álláskeresésbe tavaly szeptember végén:

• meghatároztam pontosan, hogy milyen típusú pozíciók érdekelnek;
• írtam egy alap önéletrajzot, amit a megpályázni kívánt pozíció jellegének megfelelően „személyre szabtam” (nem átírtam, de a pozíció és a cég profiljának megfelelően máshova tettem a hangsúlyokat, más eredményeket emeltem ki);
• végig gondoltam, várhatóan milyen időtávon találok az elképzeléseimnek megfelelő pozíciót, és az idő előrehaladtával milyen kompromisszumokat tudok elfogadni, és milyen tartalékokkal rendelkezem. (Mivel vezető pozícióban voltam a megszűnőben lévő munkahelyemen, arra számítottam, hogy előre láthatóan 3-9 hónapra lesz szükségem);
• több álláskeresői csatornát használtam a keresés során.

Néhány szóban a módszertanról: a statisztikában összesítettem minden interakciót, akár engem kerestek meg közvetlenül, akár én jeleztem egy pozícióval kapcsolatban érdeklődést. A következő változókat vizsgáltam: 1) milyen platformon találtam a pozícióra; 2) közvetlenül jelentkeztem, vagy engem kerestek meg a lehetőséggel; 3) történt-e személyes, telefonos vagy skype-os interjú; 4) kaptam-e visszajelzést; 5) milyen volt az én jelöltélményem (candidate experience) a saját, szubjektív szempontjaim szerint 1-5-ös skálán.

Csatornák: 

• Profession.hu - az egyik legnagyobb állásportál Magyarországon. Kategóriák és kulcsszavak alapján kerestem, a CV adatbázisba előrezetes mérlegelést követően nem töltöttem fel magam.
• LinkedIn post: az ismerőseim és ismerőseim ismerősei által a LinkedIn newsfeeden megjelenő postokban talált pozíciók
• LinkedIn megkeresés: Passzív álláskeresői forma, amikor a tobrozó cégek képviselői a LinkedInen kereszül személyes üzenetben vagy InMail formájában közvetlenül szólítanak meg potenciális jelentkezőket
• Ismerősökön keresztül: Amikor egy ismerős kapcsol össze közvetlenül a pozícióra kereső munkáltatóval, akár mert ő maga is az alkalmazottja, akár mert üzleti vagy személyes kapcsolatban állnak
• LinkedIn Jobs: A LinkedInnek az a felülete, ahol a LinkedInen keresztül vannak pozíciók meghirdetve
• Facebook csoportok: Tematikus Facebook csoportok, ahol tipikusan HR-es, munkaügyi és recruiteri (más néven toborzói) állásokat hirdetnek meg

Nyitókép: AbobeStock

Grafikonok: saját statisztika alapján