Próbáltam néhány olyan jellemzőt megragadni, ami az esettanulmányok többségében megjelent. Szembetűnő, hogy ezek az internetes vállalkozások tipikusan 3-5 évig más munkákból finanszírozták tevékenységüket, miközben erősen hittek saját ötletükben. Csak ezután billentek át nyereséges működésbe, és onnantól tudtak az alapítók ebből megélni. Más esetekben az eladás hozta meg utólag a több éves munkabefektetés gyümölcsét. Jellemző volt továbbá, hogy a szolgáltatásokat eleinte ingyen adták, és csak azután kezdtek el pénzt kérni, amikor a felhasználók már látták a szolgáltatás tényleges értékét. Többen megemlítették, hogy a szakmai színvonalat tartották elsődlegesnek, sokszor a rövid távú üzleti érdekekkel szemben. Ugyancsak közös tulajdonság, hogy a kezdetektől a mai napig nem csökkentették a fejlesztések intenzitását, mert csak így tudnak a változó környezetben sikeresek maradni.

Gyakran előjött, hogy a társak vagy a vezetők sokat vitáznak, engedik az eltérő nézőpontokat megfogalmazni, de megtanulták kezelni ezeket a vitákat, nem maradnak bennük tüskék. Érdekes továbbá, hogy 30-50 fős létszám fölött kerültek csak elő az interjúbeszélgetésekben a munkatársi csapattal és a vezetéssel kapcsolatos kérdések, az alatt többnyire az üzleti aspektusok voltak a történetek középpontjában. Vezetőfejlesztésről, ha jól emlékszem, csak két vállalatnál meséltek.

Öröm látni, hogy hazánkban is lehet ötletességgel, innovációval, hittel és kitartással, közpénzek lenyúlása nélkül, komoly, akár nemzetközi üzleti sikereket elérni. Jó lenne más iparágak sikertörténeteit is olvasni, biztos vagyok benne, hogy lehetne több ilyen csokrot összegyűjteni.