A vezetés három változóból álló interaktív folyamat
Mindig is kedveltem, amikor valaki egyszerű megoldásokkal segít nekünk boldogulni komplex világunkban. A napokban botlottam bele Harold Leavitt (1922-2007), a Stanford Egyetem emeritus menedzsment professzorának gondolataiba. Szerinte a vezeté
Mindig is kedveltem, amikor valaki egyszerű megoldásokkal segít nekünk boldogulni komplex világunkban. A napokban botlottam bele Harold Leavitt (1922-2007), a Stanford Egyetem emeritus menedzsment professzorának gondolataiba. Szerinte a vezetés három változó interaktív folyama: az útkeresésé, a döntéshozatalé és a megvalósításé. A Mintzberg által sokat kritizált MBA programok ugyebár főleg a középsőre helyezik a hangsúlyt. Racionális gondolkodási modelljük középpontjában az elemzés és a döntéshozatal áll. Leavitt szerint bármelyik kiemelése a többi kárára veszélyes vállalkozás.
A professzor úgy látta, hogy az üzleti világ soraiban hemzsegnek az önjelölt útkeresők: művészek, akik soha semmit nem valósítanak meg. Hasonlóan problematikusok a végrehajtók, akik nem rendelkeznek vízióval, jövőképpel. Az elemzés fetisisztái pedig mind a nagyívű elképzelések, mind a cselekvés terén bénának mutatkoznak. A három folyamat alapvetően eltérő, de kiegészítik és megerősítik egymást.
Az útkeresés eredendően esztétikai, intuitív dizájn folyamat. A lehetőségek száma végtelen, és rengeteg a rossz ötlet közöttük. A racionális megközelítés segít a választás előkészítésében, megmarad egy sor jó ötlet, a végső döntés viszont ismét alapvetően ízlés kérdése, az elemzés önmagában nem feltétlenül teszi egyértelművé a választást. A megvalósításnál pedig alapvető fontosságú, hogy a végrehajtók magukénak érezzék a döntést. Leavitt azt mondja: "Az emberek nagyon szeretik a saját gyermekeiket, de jellemzően kevésbé érdeklik őket más emberek gyermekei." Akármilyen brilliáns elemzés áll a döntés mögött, az emberek még attól nem fognak azonosulni vele.
Ismét jó kérdés, hogy vajon egy-egy vezető képes-e egyszerre nagyokat álmodó, racionálisan elemző, intuitíven és mások bevonásával döntő, és rigorózus implementáló lenni. Nekem az a tapasztalatom, hogy az egyes területek sztárjai jellemzően a többi témában kevésbé jeleskednek. Nagyot tudnak előrelépni azonban, ha felmérik, melyikben jók igazán, arra koncentrálnak, a másik két készségkészletet pedig a vezetői csapat más tagjain keresztül hozzák be a rendszerbe, akiknek épp azok az erősségeik.
