A vezető jelleme
Milyen a jó vezető és hogyan viselkedik? Sokan és sokszor kerestük, keressük ezekre a kérdésekre a választ. A Tudatos Vezetés blogon is számos bejegyzés készült a témában. Volt alkalmam néhány száz vezetővel különböző mélysé
Milyen a jó vezető és hogyan viselkedik? Sokan és sokszor kerestük, keressük ezekre a kérdésekre a választ. A Tudatos Vezetés blogon is számos bejegyzés készült a témában. Volt alkalmam néhány száz vezetővel különböző mélységben megismerkedni az elmúlt másfél évtizedben, és arra a nem túl tudományos következtetésre jutottam, hogy a jó vezetők általában jó emberek is. Illetve hogy a jó emberekből lesznek a jó vezetők.
Az ICF Magyar Tagozatának Coach Klubja rendhagyó alkalom volt a múlt héten. A KEVE Társaság adott ízelítőt Trinity Fórumából, mely egy vezetői akadémia azzal a céllal, hogy a társadalom formálásához és megújulásához a vezetők formálásával és megújulásával járuljon hozzá. A program középpontjában a jellem állt, ezzel kapcsolatban dolgoztunk fel olvasmányokat. Az alább idézett sorok a Trinity Fórum tananyagából származnak.
Miért számít egyáltalán a jellem? Nem az a lényeg, hogy ki mit tesz, és hogyan viselkedik? „A vezetők jelleme két okból is igen fontos. Kifelé a jellem annak a bizalomnak a csatlakozási pontja, amellyel a követők a vezetőhöz kapcsolódnak. Befelé pedig a jellem az, ami a vezető lelke legmélyén egyrészt hajtóműként, másrészt fékként szolgál.” A jellem egy személy lényege, „tehát egészen más, mint a személyiség vagy az imázs”. „A jellem, mint olyan, a magatartás meghatározója, a magatartás pedig a jellem megnyilvánulása”.
Feltehetnénk akkor a kezünket: olyan vagyok, amilyen. Könnyű a felelősséget elhárítani. De „a jellem sohasem egyszerűen öröklés kérdése, de nem is magától nő, mint a gyom. A jellemet alakítani és művelni kell…”
Az olvasottak rögtön eszembe juttatták egyik kedvenc vezetői gondolkodómat, Stephen Covey-t. Főművében arról ír, hogy átnézve az elmúlt 200 év „sikerirodalmát”, két jól elkülöníthető időszakot fedezett fel. Míg az elmúlt 50 évben többnyire a siker, a sikeres személyiség és a pozitív imázs kialakításával foglalkoztak a szerzők, az azt megelőző 150 év szinte kizárólag olyan témák kerültek elő, amelyek a jellemetika körébe tartoztak. A siker valódi alapjának olyan dolgokat tartottak, mint a „tisztesség, alázat, hűség, mértékletesség, bátorság, igazságosság, szorgalom, egyszerűség és szerénység, valamint az a híres aranyszabály, hogy másokkal úgy bánjunk, ahogy szeretnénk, hogy velünk bánjanak”.
Vajon ezeket az értékeket hol tanulhatják meg a vezető kollégák? Fent olvasható, hogy a jellemet alakítani, művelni kell. Nem nagyon hallok olyan vállalati belső képzésekről, amelyek az alázatról, a szerénységről vagy az igazságosságról szólnak. Külső trénerként is a vezetői működéshez leginkább viselkedési oldalról közelítünk, készségeket igyekszünk fejleszteni. Pedig, visszakanyarodva az első gondolataimhoz, a jó emberből lesz jó vezető.
